Beck Tamás, e-mail
Örvendetes, hogy Raouf Hallo nem állítja szembe a kurdok elleni atrocitásokat a zsidó holokauszttal (Szaddám és a kurdok holokausztja, MH, aug. 26.).
Ezt azért szögezem le rögtön az elején, mert például az örmény holokauszt sajnos a médiában sokszor mintegy a soá riválisaként jelenik meg.
A szerző által leírtakhoz annyit tennék hozzá, hogy a Párizs környéki békék nagy vesztese – Magyarország mellett – a kurd nép volt. Nincs a világon még egy ekkora lélekszámú nép, amelynek nincs saját állama. (A kurdok szétszórva élnek Irakban, Iránban, Törökországban és a volt szovjet tagköztársaságokban.)
A kurd kérdés nem csak a polgárháború sújtotta Irakban jelent problémát. Törökország a mai napig csupán mint „hegyi törököket” emlegeti a kurdokat, vagyis nem ismeri el etnikai identitásukat. (Közismert a Kurd Munkapárt tevékenysége is.)
Mindaddig, amíg az igazságtalan békék cikkelyeit fölül nem vizsgálják, a kurd kérdés konfliktusokat gerjeszt az amúgy is robbanásveszélyes Közel-Keleten.
