Forrás: Népszava

A IX. Zsidó Nyári Fesztivál sokszínű, gazdag programjának egyik kiemelkedő eseménye lesz Saint-Saëns Sámson és Delila című háromfelvonásos operája, amely koncertszerűen hangzik fel csütörtökön a Dohány utcai Zsinagógában. Sámsonként Bándi Jánost hallhatják, aki ebben a szerepben hamarosan Németországban is bemutatkozik, Delilát pedig Wiedemann Bernadett kelti életre.

Fokanov Anatolij, Bretz Gábor, Szüle Tamás és Kiss Péter lesznek az este szólistái, közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Honvéd Férfikar és a Nemzeti Filharmonikus Énekkar, vezényel Győriványi Ráth György. Saint-Saëns tizenhárom operájából egyedül a Sámson és Delila vált népszerűvé, amelyet közel tíz éven keresztül komponált a zeneszerző. A ma már világszerte közkedvelt operát azonban kezdetben nem fogadták nagy lelkesedéssel. A bibliai témájú művet a zeneszerző eredetileg oratórikus formában szerette volna megírni, de szövegírója, Ferdinand Lemaire javaslatára végül opera született. Amikor 1867-ben Saint-Saëns elkezdte a Sámson és Delila komponálását, már elismert zongorista és orgonaművész volt, akinek számos zenekari, hangszeres és kórusműve is jelentős sikert aratott. Miután megszületett Delila egyik áriája és egy duett Sámsonnal, Saint-Saëns félbehagyta a művet, és elutazott Weimarba régi barátjához, Liszt Ferenchez, akinek a biztatására végül algériai utazását követően fejezte be a Sámson és Delilát. Az ősbemutatót megelőzően az opera első felvonását 1875-ben előadták a párizsi Theatre du Chatelet-ben, de nem aratott sikert. A teljes művet végül Liszt Ferenc hangszerelésével, a weimari Hoftheaterben mutatták be, 1877-ben, német nyelven. A francia verzió csak 1890-re született meg, és Franciaországban Rouen-ban, majd két évvel később végre Párizsban is sikert aratott. A francia fővárosban az ezt követő harminc esztendőben több mint ötszázszor adták elő a Sámson és Delilát.

Népszava-információ

Comments are closed.