Ahmadinezsad tévévitában tisztázná Bushsal a világ gondját
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. augusztus 30.
Iráni főpapok az úgynevezett Szakértők parlamentjében, amely az országot ténylegesen vezető testület Kép: REUTERS – Raheb Homavandi Ha holnapig Irán nem állítja le az urándúsítást, a Biztonsági Tanács szankciókat rendelhet el. Az iráni elnök a dúsítás folytatását országa jogának mondta.
Keddi sajtóértekezletén cenzúrázatlan tévévitára hívta ki George W. Busht az iráni elnök. Mahmud Ahmadinezsad így akarja megvitatni a „világ gondjait”. Egyben határozottan elutasította hazája nukleáris tevékenységének bármilyen felfüggesztését, még ha azt Kofi Annan ENSZ-főtitkár maga kéri is közelgő iráni látogatása során. Az iráni államfő a tévék által közvetített nyilatkozatában megkérdőjelezte a BT öt állandó tagjának vétójogát, és azt mondta, hogy reméli Kína és Oroszország „megfelelően” szavaz majd (azaz a szankciók ellen – A szerk.).
Ahmadinezsad jókedvűen nemet mond Amerikának Kép: REUTERS – Raheb Homavandi
A BT július 31-én jelölte ki augusztus 31-ét az urándúsítás leállítására. Ezzel a nappal kell Iránnak megnyitnia nukleáris berendezéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése előtt is. Az Egyesült Államok és más nagyhatalmak szerint Teherán békés célúnak állított nukleáris programja atomfegyver gyártásához vezet. Szombaton Ahmadinezsad egy nehézvízgyártó létesítményt adott át Teherántól délkeletre. A nehézvíz olyan reaktorokban használható, ahol az urániumból atomfegyver gyártására alkalmas plutónium keletkezik. Irán tagadja ezt a szándékát. Az elnök kijelentette, hogy országa „még cionista ellenségét sem veszélyezteti”. Ahmadinezsad már említett tegnapi sajtóértekezletén kifejtette, hogy országának jogában áll békés célra felhasználni az atomenergiát. „Az iráni nép ezt az utat választotta (…) Ezt senki sem akadályozhatja meg” – szögezte le. Ehhez képest további tárgyalásokat ajánlott a nyugati hatalmaknak, amelyek az atomfegyverprogram leállításáért cserébe jelentős gazdasági együttműködést ajánlottak Teheránnak. Ahmadinezsad szerint az iráni válasz „kivételes lehetőséget” teremtett a vita rendezésére. Tehát az ajánlatok elfogadását fontolgatják, miközben a feltételt, tehát a gyanús fejlesztésekkel való felhagyást továbbra is visszautasítják.
Az iszlám köztársaság elszántsága mögött nemcsak az ideológiai és nemzeti hevület áll, hanem a világgazdasági realitás is. Irán a világ szénhidrogén-készleteinek 5-10 százalékát birtokolja, a világ negyedik-ötödik exportőre. Tavaly 45 milliárd dollár bevétele volt exportjából. Ezt a bevételt fordítja részben atomprogramjára és rakétafejlesztéseire. Ezeket a fegyvereket a minap kipróbálták, korábban pedig Libanonban vetette be a teheráni szolgálatban álló és általa pénzelt Hezbollah szervezet. Az olajtőzsdék minden kedvezőtlen politikai hírre emelkedéssel reagálnak. Ez történt tegnap is, az amúgy is 70 dollár feletti hordónkénti árral. Az iráni elnök intette is a Nyugatot, hogy a szankciókkal a világgazdaságnak – maguknak – okozhatnak kárt. Egyébként is joggal bízik benne, hogy Kína és Oroszország nem hajlik ilyen lépésekre.
Ahmadinezsad, aki tavaly decemberben Izraelt a Közel-Kelet testén éktelenkedő daganatnak mondta, tegnap azzal állt elő, hogy a palesztinok a zsidó állam jövőjéről rendezendő referendumon döntsenek Izrael tovább létéről.
Mi jöhet ezután?
A szankciókról csak a BT dönthet, ám Peking és Moszkva szerint „nincs sürgető helyzet”. Washington azonban intézkedéseket akar. Amerikai szakértők szerint elképzelhetők ún. könnyű szankciók. Ilyen lehet bizonyos kettős hasznosítású technológiák és anyagok, gépek szállításának tilalma. A másik az állami vezetők utazási tilalma, bankszámlák befagyasztása lehet. Ez kevéssé hatásos, az irániak hozzászoktak a nemzetközi pária szerephez. Valóban érzékeny csapás lehetne a finomított kőolajtermékek, üzemanyagok Iránba irányuló szállítási tilalma. Az ország ugyanis benzinszükségleteinek csupán negyven százalékát képes otthon előállítani.
