A Nap Témája 2006-08-27 23:46
Az izraeli elnöknek a székébe kerülhet a szexuális viszonyfont
Vezető politikusok szexuális botrányai beosztottaikkal
Bárhogyan végződjék Mose Kacav ügye, annyi bizonyos, hogy Izrael elnökének hírnevén kitörölhetetlen folt esett. A 20. század közepe után már a politikai vezetők magánélete sem volt tabu, megtapasztalhatták a modern médiumok erejét.
A szerelmes Marilyn Monroe egy egyszerű gyermekdalt is fülledt erotikával töltött meg a Madison Square Garden színpadán (fotó: Europress – Rex Features)
A 61 éves Mose Kacav maga hozta a fejére a bajt: arról panaszkodott Menahem Mazuz főügyésznek, hogy egy alkalmazottja – a rejtélyes A. – zsarolni próbálja. Mazuz vizsgálatot indított, és ennek drámai következményei lettek: augusztus 22-én rendőrök rohamozták meg Kacav házát és az elnöki hivatalt. Nemcsak az elnöki hivatal számítógépeibe kukkantottak bele, hanem átnézték az államfő személyes számítógépeit, elolvasták privát e-mailjeit. A kihallgatások után pedig a nyomozók közölték: az elnöknek gyanúsítottként kell vallomást tennie.
Kacavot 2000-ben választották államfővé, mandátuma jövő augusztusban jár le, és a lemondásról hallani sem akar. Ő lehet Izrael első elnöke, akit a knesszet távolít el hivatalából.
Klasszikus technikák
A múlt hét közepén a titokzatos A. felkereste Shelly Jahimovicsot, a Munkapárt parlamenti képviselőjét, és elmesélte neki, hogy Kacav miféle klasszikusnak is nevezhető technikákkal vette rá az „egyetértésen alapuló szexre”. A konszenzuális szex gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy vezető éveken át szabadon megerőszakolja beosztottját, aki ezt kénytelen-kelletlen tűri. A magas rangú erős vezető (néha nő) előbb testbeszéddel adja beosztottjának értésére, hogy hatalma szinte korlátlan, és azt gyakorolni is akarja. Jöhet a pszichológiai nyomás, a fizikai zaklatás, a hatalommal minden elképzelhető módon való visszaélés.
A vezetők, elnökök mögött egész hadsereg áll: jogászok, médiaszakemberek, tőle sokféle módon függő hivatalnokok. Az áldozat elszigetelődik, reménye sincs arra, hogy szembeszálljon az elnök vagy a főnök embereivel. Jahimovics képviselő is elismerte: ha Kacav nem panaszkodik óvatlanul a főügyésznek, akkor soha senki nem meri megkaparni az ügyet. Csak találgatni lehet, hány ilyen eset lehet még.
Erotika és üzenet
Politika és szex emberemlékezet óta összefonódik. A Madison Square Garden 15 ezer fős közönsége még cinkosan összekacsintott, amikor John F. Kennedy 45. születésnapján, 1962 májusában Marilyn Monroe, a szexszimbólum, szorosan testére simuló ruhában kiállt a színpadra, és elénekelte a Boldog születésnapot, elnök úr című dalocskát. A Happy Birthday addig hagyományosan gyerekdal volt – ám Marilyn előadásában tele volt – az akkori visszaemlékezések szerint – fülledt erotikával. Ráadásul kiegészítette az egyszerű szöveget az elnöknek szóló külön üzenettel is. Akkoriban a politikust is embernek tartották. Marilyn Monroe nem volt senkinek a beosztottja, akkorra már elnyűtt három férjet (közöttük Arthur Millert), állítólag viszonya volt az elnök fivérével, Robert Kennedy igazságügy-miniszterrel, Frank Sinatrával – de egyéjszakás kalandról számolt be Marlon Brando és a hírek szerint biszex Joan Crawford is. John Kennedy és Marilyn Monroe máig visszafogottan kezelt románca mélységesen emberi dolognak számított, utóbb különösen azért, mert a 36 éves sztár annak az évnek az augusztus 5-éjén már halott volt.
Puska és házinyúl
Amikor azonban a politikusok és vezetők a beosztottjaikkal kezdenek viszonyt, mindig felvetődik a gyanú, hogy visszaélnek a hatalmukkal. Ekkor megszűnnek embernek lenni, számon kérik rajtuk az erkölcsöket és „az adófizetők pénzét”: egy Bill Clinton se merészeljen szexelni gyakornokával a Fehér Házban – különösen nem munkaidőben.
Izraelben kifejezetten tiltják, hogy az elnök akár konszenzuálisan is szexuális kapcsolatot létesítsen beosztottjával. Ilyen szabály nem mindenütt létezik, de már a szexuális zaklatásnak is súlyos következményei lehetnek lassan mindenütt.
A létező szocializmus idején létezett az ugyancsak összekacsintós „házinyúlra nem lövünk” íratlan törvénye, bár ezt csak hébe-hóba tartották be. Miközben „tudta az egész város”, mit művelnek a szocialista erkölcsről papoló egyes vezetők, egyetlen újság sem tudta-merte megszellőztetni az efféle ügyeket.
Ember legyen a talpán, aki a főnök-beosztott kapcsolatban képes kívülállóként megítélni, hogy a viszony meddig érzelmi jellegű. A szexbotrányok megítélésének amúgy is kialakult a sajátos nemzeti kultúrája. Az ártatlan képű John Major volt brit kormányfő aránylag olcsón megúszta tartós kalandját, de hivatalban lévő vezető politikusnak drágán kell fizetnie – minél feljebb van a ranglétrán, annál drágábban.
A politikusok, vezetők szexuális kilengéseit a közvélemény felemásan ítéli meg, de legalább három dolgot soha nem bocsát meg: a képmutatást, a másik fél megalázását (a hatalommal való visszaélést) és a hivatal megszentségtelenítését. Vezető politikusnak bele kell nyugodnia, hogy magánéletének bizonyos területei a politika és a politikai kampányok részeivé váltak – ha okot ad rá, még a legintimebb szférája is. Mose Kacav izraeli elnök ebből az ügyből jól nem jöhet ki.
MH-összeállítás
