Forrás: Magyar Hírlap

Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója

Szeptember végén dönt a pécsi képviselő-testület a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) program megvalósításáért felelős művészeti vezető személyéről. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója fontolóra vette, hogy beadja pályázatát a pozícióra, de a Pécsett tapasztalt állapotok végül elriasztották ettől.

(fotó: MTI – Nándorfi Máté)

Értesüléseink szerint ön is érdeklődik a pécsi EKF-program nemrég meghirdetett művészeti vezetői pozíciója iránt. Pályázik a posztra?

– Ez a projekt a magyar kultúra történetének eddigi talán legnagyobb vállalkozása. A pécsi pályázat, bár néhány elképzelésével szakmai vitám van, méltán nyerte el a megrendezés lehetőségét. Kihívásnak tekintettem, és valóban elkezdtem a művészeti igazgatói posztra szóló pályázatom kidolgozását. Tekintettel a felkészülés rövid határidejére, a magas szintű uniós elvárásokra, olyan konstrukcióban gondolkodtam, amely egész Magyarország tehetségére, képességeire épít. Magyarán: álljon össze egy olyan kiváló csapat, amely – túllépve az ostoba politikai civakodáson – valódi lehetőséget ad a pályázat legfőbb üzenetének kibontására, és jöjjön létre egy új kulturális központ Magyarországon. Egy ilyen központra büszkék lehetnénk, valódi versenytársa lehetne Budapestnek. A kultúrában pedig a verseny a legjobb és legnemesebb hajtóerő.

Feltételes módban beszél. Értsem úgy, hogy visszalépett a jelentkezéstől?

– Amikor néhány hete megkezdtem az információgyűjtést, kiábrándító állapotokat találtam. Nem hiszem, hogy akad neves magyar vagy külföldi kultúraszervező, aki a jelenlegi körülmények között és ilyen feltételek alapján a siker leghalványabb esélyével vállalhatná a feladatot. A válaszom tehát az, hogy bár elkészítettem a pályázatom jelentős részét, a látottak és tapasztaltak után mégsem fogom beadni.

Mi indokolja ezt a borúlátást?

– Már a jelenlegi pályázat kiírása is mutatta, hogy a város felelős döntéshozói nem tudtak olyan szervezetet alkotni, amely hatékonyan, a megfelelő jogosítványokkal és eszközökkel ruházza fel a munkában résztvevőket. A lebonyolítással megbízott Pécs 2010 Menedzsment Központ jelenleg nem tud szerződéseket kötni. Úgy tűnik, hogy a művészeti igazgatóra várnak, ő azonban minden bizonnyal egy olyan intendánsi rendszert javasol majd, amelyben az ő irányítása alatt minden részfeladatot a legalkalmasabb magyar alkotócsapat végez el, azonnali munkakezdéssel. Egy csaknem negyvenmilliárd forintos projektről beszélünk, öt olyan beruházással, amelyek mindegyike többéves előkészítést igényel, de még a tervpályázatok sincsenek meg egyikhez sem. A kiválasztott területek némelyikén még a tulajdonviszonyok sincsenek rendezve.

A pécsi építészek is több fórumon jelezték, hogy késhet a város a pályázat megvalósításával.

– A késés valóban óriási, miközben mindenki a brüsszeli pályázatokra épít. Ezek sikere egyáltalán nem biztos, amellett, hogy az utófinanszírozás rendszerében működnek. Ez annyit tesz, hogy tekintettel Pécs eladósodottságára, kínzó pénzügyi problémáira, a magyar kormánynak kellene garanciát vállalnia, sőt biztosítania a megvalósítás legnagyobb anyagi részét. De még semmi sem történt. Miközben a város igencsak csinosításra szorul.

Lát esélyt arra, hogy – a város ismert gazdasági nehézségei ellenére – időben, hiánytalanul teljesüljenek a pécsi EKF-pályázatban szereplő kulcsprojektek?

– Erre most nulla az esély. Olyan döntések kellenek, amelyek messze túlmutatnak a város képességein, s amelyek a professzionális projektirányítás felé mutatnak. Itt már csak a krízismenedzsment segíthet, olyan résztvevőkkel, akik az életükből éveket áldoznak fel, hogy a nyertes pályázatban megfogalmazott víziót éjt nappallá téve megvalósítsák. Ez kőkemény munka. Ehhez olyan közállapotok kellenének, ahol mindenki maximálisan támogatja a projekt vezetőit, hiszen nemcsak ők, hanem egész Magyarország vásárra viszi a bőrét.

Sok múlhat tehát a jövőbeni művészeti igazgatón. A személyes felelősségén túl például az EKF-stáb működőképessége, hiszen a jelentkezők pályázatának tartalmaznia kell a projekt irányítási szerkezetére vonatkozó javaslatokat is. Ön szerint a jelenlegi körülmények között eredményesen dolgozhat a művészeti vezető?

– Olyan személyt kell találni erre a posztra, aki egyszerre ügyvezető és művészeti igazgató. Affinitása van a kultúrához, és tudja, hogyan kell egy sikeres projektet megszervezni és levezényelni. Tervezés, koordinálás, összehangolás és lobbizás – mind az ő feladata lenne. Ilyen személyt nem könnyű találni. A keresgélésre pedig már nem sok idő van. Fel kell mérni az állapotot, majd a terveket, a víziót hozzáigazítani a realitásokhoz. Ha ez megvan, el lehet kezdeni a munkát. A jelenlegi körülmények lehetetlenné teszik a megvalósítást. Késő van. De nem mondom, hogy nincs remény.

Pályakép

Schmidt Mária 1978-ban diplomázott az ELTE bölcsészettudományi karán történelem-német szakos tanárként, 1999-ben történelemből PhD-fokozatot, tavaly pedig doktori címet szerzett. A kelet-közép-európai zsidó történelmet, valamint a hazai diktatúrák történetét vizsgálva ösztöndíjasként a világ számos egyetemén kutatott és tanult, többek közt Bécsben, Berlinben, Oxfordban, Jeruzsálemben, Tel-Avivban, illetve az Egyesült Államokon belül Bloomingtonban (Indiana) és Stanfordban (Kalifornia). 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének adjunktusa, 2000-től docense. A Fidesz-kormányzat idején a miniszterelnök főtanácsadója, később a XX., majd a XXI. Század Intézet főigazgatója, 2002 óta főigazgatóként a Terror Háza Múzeumot vezeti.

Borsos Roland

Comments are closed.