Háttér 2006-08-23 20:11
Merkel nem akar német vonatmarsallt
A vonatokon hasonló biztonsági intézkedésekre lenne szükség, mint a repülőgépeken
A meghiúsult vonatrobbantási kísérletek után a német pártok hevesen vitatkoznak a nyilvános terek és pályaudvarok fokozottabb kamerás figyeléséről. A kereszténydemokrata unió politikusai azt tervezik, hogy felfegyverzett álruhás kísérőket, marsallokat helyeznének el a vonatokon.
Légimarsallnak az elit rendőregységek legjobban képzett tagjait válogatják ki, és egyebek között szimulációs gyakorlatokkal készítik fel őket
a különleges feladatra. A marsalloknak lőfegyverrel vagy akár késsel is el kell tudniuk bánni a terroristákkal (fotó: Reuters – Tim Shaffer)
A CSU jogi szakértője, Norbert Geis a Bild című napilapnak elmondta, hogy véleménye szerint a vonatokon hasonló biztonsági intézkedésekre lenne szükség, mint a repülőgépeken. Ezért a légimarsallokhoz hasonló álruhás biztonsági személyzetet kellene küldeni a vasúthoz is, amely inkognitóban vigyázná az utasok épségét. A kereszténydemokrata Clemens Binninger is hasonló elképzeléssel állt elő: Németországban is meg kell fontolni, hogy fegyveres kísérőket vessenek be egyes közlekedési eszközökön.
Angela Merkel kancellár és Otto Wiesheu, a német államvasutak igazgatótanácsának tagja is elutasította azonban, hogy az amerikai légimarsallok mintájára fegyveres személyzet ellenőrizze a vasúti szerelvényeket. Mindketten amellett érveltek, hogy más eszközökkel – mindenekelőtt a videokamerás megfigyelés kiterjesztésével – és egy terrorellenes adatbázis mielőbbi létrehozásával kell szavatolni a vasúton utazók biztonságát.
Az első sorban
A légimarsallok olyan álruhás, fegyveres biztonsági emberek, akik az utasszállító gépeken óvják az utasokat a gépeltérítés és más támadás veszélyétől. Kiképzésük során felkészítik őket a fegyverek biztonságos használatára, az ellenség megfélemlítésének módszereire és az utasok megmentésére. Legalább kétfős csoportokban dolgoznak, és az első sorban ülnek, hogy figyelemmel kísérhessék a felszálló gyanús személyeket. Ha súlyos veszély fenyegeti az utasok életét, meg is ölhetik a támadókat. Máskor viszont csak üldögélnek, és feljegyzéseket készítenek a gyanúsan viselkedőkről.
A légimarsallprogram 1968-ban kezdődött és 1985-ben terjedt el az Egyesült Államokban, amikor az esetleges kubai gépeltérítőktől kezdték félteni a turistagépeket. A marsallok hosszú évekig nem voltak a figyelem középpontjában, és nem is nagyon tartottak igényt a szolgálataikra. A 2001-es terrortámadások előtt mindössze 33 légimarsall volt az Egyesült Államokban, azóta számuk több ezerre növekedett. Ezzel arányosan nő a költségvetésük is: a szövetségi légimarsall-szolgálat 2001-ben mindössze 4,4 millió dollárból gazdálkodott, 2007-ben viszont már hétszázmillió dollárt kap az állami költségvetésből.
2003 végén az Egyesült Államokban bejelentették, hogy amikor az ország közbiztonsága megkívánja, kötelező lesz a megnövekedett terrorveszély elhárítása érdekében felfegyverzett őröket elhelyezni minden, az ország légterét érintő repülőgépen. Washington szerint azoktól a légitársaságoktól, amelyek nem hajlandók légimarsallokat szolgálatba állítani, megvonhatják a le- és felszállási engedélyt.
Izraeltől Srí Lankáig
Nem az Egyesült Államok az egyetlen, ahol ily módon is garantálják az utasok biztonságát: az izraeli El Al légitársaság több mint harminc éve alkalmaz felfegyverzett marsallokat, de a Swissair és a Sri Lanka Airlines gépein, valamint kanadai és ausztrál légitársaságoknál is volt példa arra, hogy fegyveresek vigyáztak az utasokra.
Többen kifejezték aggodalmukat, hogy a fegyveres légimarsallok az utasokra vagy a személyzetre támadhatnak. Júniusban az Európai Parlament az aggódók megnyugtatására megszigorította a kontinensen a légimarsallok alkalmazásának feltételeit. Azóta a marsalloknak szükségük van annak az országnak a beleegyezésére, ahol az adott légitársaság be van jegyezve, és azéra is, amelynek területét használják. Ha valamelyik hiányzik, a marsall csak fegyvertelen utasként léphet a gép fedélzetére.
Annak veszélye persze így is fennáll, hogy a marsallok közbelépése következtében valaki megsérül az utasok közül, vagy megrongálódik a repülőgép, de a program támogatói szerint ennek esélye elenyésző. Főként, miután a legtöbb országban a marsallokat az elit rendőrosztagok legjobban képzett tagjai közül választják ki, majd több hónapos kiképzésen készítik fel őket a különleges feladatra.
A legfontosabb kérdés a fegyverhasználat, ami a levegőben súlyos következményekkel járhat. Egy kilőtt golyó csak pici lyukat üt a repülőgép falán, de az is éppen elég lenne ahhoz, hogy a nagy légnyomáskülönbség miatt elszivárogjon a levegő. Egy kilőtt ablak pedig már katasztrófafilmeket idéző szörnyű következményekkel járna. A kiáramló levegő ilyenkor elérheti a hangsebességet is, és magával ragadhat tárgyakat, embereket is.
A marsallokat úgy képezik ki, hogy ismerjék a gép fontosabb elektromos berendezéseit, és minden erejükkel azon legyenek, hogy elkerüljék azok sérüléseit. Emellett speciális lőszert is használnak: törékeny vagy tompított végű lövedékeket, amelyek a becsapódásuk után elveszítik energiájukat és lelassulnak, így nem képesek további károkat okozni. A hatóságok azonban szeretnék elkerülni, hogy tűzharc alakuljon ki az utasokkal teli repülőgépen, azt csak utolsó lehetőségnek tekintik, ha másképpen nem tudják megakadályozni a tragédiát.
Utolsó biztosíték
Gyanús utasok
Bizonyos utasok nyugtalanító viselkedése miatt felszállás után visszatért az amszterdami Schiphol repülőtérre az amerikai Northwest Airlines járata szerda délelőtt. Az indiai Mumbai (Bombay) felé tartó gépet az ANP holland hírügynökség szerint a holland légierő két
F-16-os harci gépe kísérte vissza a repülőtérre. A rendőrség az amerikai járat több utasát és a személyzetét is kihallgatja, de közölték, hogy senkit sem tartóztattak le. A „nyugtalanító viselkedés” mibenlétét nem részletezték. A repülőgép már a német légtérben volt, amikor a pilóta úgy döntött, hogy visszafordul Amszterdamba. A holland terrorellenes küzdelem országos koordinátora kijelentette: egyelőre nincs ok arra, hogy felemeljék a terrorriadó szintjét az országban. Júliusban Mumbaiban egy merényletsorozatban közel kétszáz embert gyilkoltak meg terroristák. Az indiai rendőrség kedden bejelentette, hogy meghiúsított egy hasonló merényletet. Hollandiában egy az iszlámra kritikusan tekintő filmrendező meggyilkolása irányította rá a figyelmet a már az országban felnőtt muzulmánok között terjedő szélsőségességre. Áprilisban egy Madridba tartó repülőgépet fordítottak vissza Hollandiába, miután egy utas gyanúsnak minősítette egy férfi viselkedését. Utóbb kiderült, hogy az illetőnek nem voltak rossz szándékai.
A londoni merényletkísérletek híre óta az utasok árgus szemekkel figyelik egymást a légi járatokon. (mti/ap) Biztonsági szakemberek szerint vannak fontosabb dolgok is a légimarsallok bevetésénél: szerintük a biztonsági intézkedéseknek akkor kell kezdődniük, amikor az utasok belépnek a repülőtérre, és odáig kell tartaniuk, amíg el nem hagyják. Sokkal jobb ugyanis elkapni az elkövetőket, mielőtt repülőre szállnak. A marsallok jelenléte csak az utolsó biztosíték arra az esetre, ha minden más intézkedés csődöt mondott.
Számos pilóta is ellenezte a légimarsallok bevetését. 2003-ban a Brit Légitársasági Pilóták Szövetsége hevesen tiltakozott ellene, mondván, a légi utazás és a fegyverek nem összeegyeztethetők. Ugyanúgy nemtetszésüket fejezték ki amiatt is, hogy sokszor a pilóták tudta nélkül vannak jelen a gépen a marsallok. Számos pilóta is szerzett fegyverviselési engedélyt, és egyes források szerint több a fegyveres pilóta a gépeken, mint a légimarsall.
Az aggodalmakat erősítik az olyan esetek is, amilyen például 2005 októberében történt. Akkor egy brit gépen az egyik utas azt hallotta, ahogy az előtte ülő két férfi arról beszél: eljött az idő, meg kell tenniük, amit már fél éve terveznek. Ezt hallva rémülten rohant, hogy szóljon az utaskísérőknek. Két Tornado harci repülőt küldtek az utasszállító géphez, a londoni Heathrow reptéren gépeltérítési riadót hirdettek. Végül kiderült, hogy az utas által terroristának gondolt két férfi apa és fia volt, akik találkozóra indultak egy elveszettnek hitt rokonukkal.
Ha lett volna a gépen légimarsall, talán rosszabbul végződött volna a dolog, hiszen gyorsan kellett volna döntenie, s ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy jóvátehetetlen hibát követnek el. Mint 2005 decemberében, amikor a miami repülőtéren egy légimarsall az utasok szeme láttára lőtt le egy szellemileg zavarodott embert, csak mert az azt mondta: bomba van a táskájában, majd menekülni kezdett.
Simon Krisztián
