Jön a „Mansfeld” Szilágyi Andor filmje! Szeptember 14.-től látható a mozikban.
Kattints ide vagy a fotóra a Mansfeld fotóriportjához!
„A hetvenes években szájról szájra szállt egy ismeretlen pesti kamasz története. Úgy emlegették: egy fiú, akit 56 után, megvárva, hogy betöltse tizennyolcadik életévét halálra ítéltek… Mansfeld Péter számomra 1956 legártatlanabb és legtisztább alakja. Romantikus hévvel kereste azokat a kitörési pontokat, amellyel lázadhat a kor igazságtalanságai ellen. Még mindig homály fedi, hogy miért kellett kivégezni, ugyanis az akkori politikai vezetés nem használta fel az ügyet propagandacélokra. Inkább az lehetett az indok, hogy ennek a fiúnak olyan hihetetlenül erős emberi tartása volt, ami csak keveseknek adatik meg. Ezt az erőt akarták megtörni. Az ítélet megszületett, végrehajtották – és passz. Nagyon szeretném, ha Mansfeld Péter rövidre szabott élete, a bemutató után már nem csak számomra lenne a barátság, a hűség, a kitartás, és az erő példázata.” – Szilágyi Andor, a film rendezője. Mansfeld Magasabb szempontból Rendezte: Szilágyi Andor A történet: 1958. A tizenhét éves Mansfeld Péter /Fancsikai Péter/ a forradalom Széna-téri emlékeitől „megfertőződve” a felkelés újraélesztéséről és bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik. Barátaival és a nála idősebb Blaski Józseffel elkövetett gyerekes csínyeik, kamaszos balhékkal és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Sorsuk akkor pecsételődik meg, amikor elrabolnak egy őrségben álló rendőrtörzsőrmestert (Seress Zoltán). A fiúk vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter, hogy mentse a már életkora szerint súlyosan büntethető Blaskit és a többieket, a kihallgatások során mindent magára vállal. Kihallgatóinak, Fenyő főhadnagynak (Nagy Ervin) és Szautner hadnagynak (Dimény Áron) minden alkalommal szembesülniük kell a börtönben megkínzott Mansfeldből áradó elszántsággal és erővel. A kezdetben szimpla kis huligánként kezelt fiú ügye, Bánkuti ezredes „magasabb szempontokat” közvetítő telefonjai következtében, egy társadalomra veszélyes ellenforradalmár ügyévé alakul át. Fenyő főhadnagy kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében felettese, Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében az államrend iránti elbizonytalanodás jele. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) a kornak megfelelően kilincsel „protekció” után. Kétségbeesett küzdelme azonban egyre kilátástalanabb. Egyedül a fiú kijelölt ügyvédje, dr. Gárgyán (Blaskó Péter) próbál neki segíteni. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelés alkalmával megszökik. Az út azonban, amit számára kijelölt a sors, nem itt ér véget… A Filmart és a Hungaricom bemutatja FANCSIKAI PÉTER, MAIA MORGENSTERN, NAGY ERVIN főszereplésével Szilágyi Andor „MANSFELD” című filmjét. További szerepekben: DIMÉNY ÁRON, EPERJES KÁROLY, PINDROCH CSABA, SERESS ZOLTÁN, BLASKÓ PÉTER forgatókönyv: SZILÁGYI ANDOR operatőr: MEDVIGY GÁBOR gyártásvezető: Baló Sándor rendező: SZILÁGYI ANDOR producer: HÁBERMANN JENŐ A film hossza 118 perc. Szereplők Mansfeld Péter – Fancsikai Péter A 19 éves színész második filmfőszerepét játssza. Idén január végén mutatták be a Tibor vagyok, de hódítani akarok! c. vígjátékot, melyben Péter a címszerepet játszotta. Ezután kérték fel a Mansfeld c. film főszerepére, melyben egy merőben más karaktert személyesít meg. A fiatalember 1997 óta Földessy Margit stúdiójának tanulója, és idén érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Jelenleg az IBS színpadán látható és a Bárka Színházban próbál. Filmjei: Tibor vagyok, de hódítani akarok! (2006), Sorstalanság (2005), Hogy ne némán menjünk Európába (2004), Kő, papír, olló (2004). „Mansfeld Péter” a forradalom leverése után 2 évvel is annak folytatásáról álmodozik. Igazságérzete nagyon erős. Fegyvereket vesz, autót lop társaival. A kamaszos csínytevések köztörvényes bűnökkel keverednek. A banda „lebukása” után, nem akarja menteni saját bőrét, mindent magára vállal, bevall. A megpróbáltatások sem törik meg.. „Én is biztos benne lettem volna ebben a balhéban, és nem a balhé kedvéért, hanem mert én is biztos elhittem volna mindent, mert el akartam volna hinni..” /Fancsikai Péter/ Mansfeldné – Maia Morgenstern A nemzetközileg elismert román színésznő egyszerre tagja a bukaresti Nemzeti- és Zsidó Színháznak. Magyar színpadon többször is láthatta a közönség (Gertrudis, Lola Blau, Thirica, Belcsi Kurlender szerepében), szeptemberben pedig …. A tölgy (L. Pintilie) című filmben nyújtott alakításáért Európa-díjat kapott, s cannes-i nagydíjat az Odüsszeusz tekintetéért. Szilágyi Andorral a Rózsa énekei-t forgatta, amikor a rendező felkérte a színésznőt Mansfeldné szerepére. Fontosabb filmjei: 15 (2005), Orient Expressz (2004), A passió (2004), Bolondok éneke (2003), A Rózsa énekei (2002), Kínai védelem (1999), Álombánya (1989), Witman fiúk (1997), A nap embere (1997), Odüsszeusz tekintete (1995), A hetedik szoba (1995), Árulás (1993), A tölgy (1992) „Mansfeldné” fodrászként dolgozik, mindig tisztességes munkát végez. Elvált, egyedül neveli gyermekeit. Aggódik Péterért, érzi, hogy nem tud róla mindent: merre jár? mit csinál? A fiú már régen kicsúszott a felügyelete alól. Mikor Pétert letartóztatják, mindent megpróbál, hogy „ismerősök” révén protekciót szerezve kiszabadíthassa fiát. Szembesülnie kell azonban azzal a ténnyel, hogy közülük senki sem tud, nem akar, vagy nem mer segíteni neki. Csak a kirendelt védőügyvédre számíthat. Az asszony végig hiszi, hogy fia ártatlan… Fenyő főhadnagy – Nagy Ervin 1999-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Katona József Színházhoz szerződött. Számtalan karaktert eljátszott már színpadon és filmen, alakításait többek között Máthé Erzsi díjjal (2003) és a 35. Magyar Filmszemle legjobb férfi epizódszereplő díjával (2004, Mélyen őrzött titkok, Szezon) ismerték el. Fontosabb filmjei: Joy Division (2006), Csodálatos vadállatok (2005), Állítsátok meg Terézanyut! (2004), A temetetlen halott (2004), Szezon (2004), Mélyen őrzött titkok (2004), Libiomfi (2003), A Hídember (2002), Somlói Galuska (2002), Nincsen nekem vágyam semmi (2000), Közel a szerelemhez (1999). „Fenyő főhadnagy” vezeti a kihallgatásokat. Rá kell jönnie, hogy tehetetlen a fiú ügyében. Bizonytalanságát az üggyel kapcsolatban felettese, Bárányos rossz szemmel nézi. „Nagyon örülök, hogy szerepem megformálásával hozzájárulhatok, ennek a történelmi tisztánlátást elősegítő filmnek a megszületéséhez.” /Nagy Ervin/ Szautner hadnagy – Dimény Áron A Sorstalanság Citrom Bandija Nagyváradon született, s a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszékén, színész szakon végzett 1997-ben. Azóta a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja és az egyetemen tanársegéd, óraadó. 2002-ben Bánffy Miklós Vándordíjjal jutalmazzák. Filmjei: Sorstalanság (2005), Rom-mánia (2005). „Szautner hadnagy” Fenyővel együtt dolgozik a „Mansfeld ügyön”. Ő is kételkedik Péter ilyen nagy fokú bűnösségében, bár nem érinti érzelmileg mélyen a dolog. Eleinte úgy gondolja, hogy a fiú pár év börtönnel megússza. Nem érzi a helyzet valós súlyát. Blaski – Pindroch Csaba A Színház- és Filmművészeti Főiskola (1997-ben diplomázott) után a Budapesti Kamaraszínházban játszott. Jelenleg a Vígszínház társulatának tagja. Első főszerepét a Valami Amerika című filmben kapta. Fontosabb filmjei: Rokonok (2006), Fej vagy írás (2005), Ég Veled! (2005), Nyócker (2004), Libiomfi (2003), Kontroll (2003), Valami Amerika (2001) „Blaski” mind közül a legidősebb, bár kora ellenére mégsem a legeszesebb. Minden áron pisztolyt akar szerezni, és azzal disszidálni akar. A rendőr lefegyverzése is valójában az ő ötlete, de Péter vallomása megmenti őt a súlyosabb büntetéstől. Bárányos ezredes – Eperjes Károly 27 évesen kezdi el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, így 1980-ban kapja kézbe diplomáját. Kaposvárra szerződik, majd a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, a Radnóti Színház, a Művész Színház, s jelenleg az Új Színház tagja. A szakma több rangos kitüntetéssel díjazta tehetségét: már – négyszer nyerte el a Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában, Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas művész, aki a Chicagói Filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díjat is megkapta 1985-ben. Fontosabb filmjei: A Hídember (2002), Bolondok éneke (2001), Glamour (2000), Hippolyt (1999), Egy tél az Isten háta mögött (1998), 6:3, avagy játszd újra Tutti (1998), Csapd le csacsi (1990), A legényanya (1989), Eldorádó (1988), Hanussen (1988), Miss Arizona (1987), Szamárköhögés (1986), A nagy generáció (1985), A tanítványok (1985), Uramisten (1985). „Bárányos” a rendőr elrablását eleinte „egy kis hőzöngő huligán banda” tettének minősítve kezeli. Csak jól helyre kell tenni a fiatalokat. Bánkuti ezredes viszont felhívja figyelmét, hogy „magasabb szempontból” ez egy fontos ügy, és ehhez mérten kell kezelni! Fenyőt folyamatosan beszámoltatja a nyomozás állásáról, mert őt magát is szorongatják felülről. Nem nézi jó szemmel a főhadnagy bizonytalanságát, a parancs az parancs! Bizonytalanságnak helye nincs! Holecz – Egri Bálint A tehetséges fiatalembert szintén az idén év elején bemutatott, Tibor vagyok, de hódítani akarok! c. vígjátékból ismerhetjük. A Főnix Drámastúdióban tanult korábban. A Veres Pálné Gimnáziumban az idén érettségizett és tanulmányait Kaposváron folytatja. A Bárka Színház tagja. „Holecz” az öt fiú egyike. A csínyekben, kamaszos balhékban Ő is benne van. Segítője Mansfeldnek, akkor is ott van, mikor a rendőrt elrabolják, de igazán a dolgok sűrűjébe mégsem keveredik bele. A banda lebukásakor őrizetbe veszik… Bóna – Dér Zsolt A 17 éves Zsolt szintén a Bárka Színház tagja. Többek között A legyek ura c. darabban, és a Sorstalanság (2005) c. filmben láthatta a közönség. Jelenleg tanulmányait az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban folytatja. „Bóna” szintén minden balhéban benne van. Nagyszájú kamasz, de nem a tettek embere. Folyton „zrikálja” társait, akikkel együtt Ő is előzetesbe kerül… Egei – Szabó Dániel A Sorstalanság (2005) Moskovich-a. „Egei” és Mansfeld különösen jó barátoknak tűnnek. Megértik egymást. Még Lacihoz, Péter kisöccséhez is Egei áll a nagyfiúk közül a legközelebb. A letartóztatást Ő sem ússza meg… Mansfeld Laci – Bárdi Gergő A 91-es születésű Gergő jelenleg a Németh Kálmán Általános és Alapfokú Művészeti Iskola növendéke. A Bárka Színház gyerekszínésze, szerepel A legyek ura c. nagysikerű darabban. 2006-tól a Zsámbéki Színházi Bázison is látható. „Laci” Péter öccse. Szeretne a srácokkal tartani, de még „túl fiatal” a bandába, ezért csak messziről figyelheti az eseményeket. Gyermekként lesz tanúja bátyja megpróbáltatásainak és anyja elkeseredett harcának, amit nagyobbik fia megmentéséért folytat… Vekerdi – Seress Zoltán Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti. Főiskolán végezte, 1987-ben diplomázott. A Vígszínház, majd a Művész, illetve a Thália Színház tagja. Fontosabb filmjei: Csak szex és más semmi (2005), Az igazi mikulás (2005) Magyar vándor (2004), Kísértések (2002), Amerikai rapszódia (2002), A titkos háború (2001), Pártütők (1994) „Vekerdit” az éppen őrségben álló rendőr-törzsőrmestert szeretnék a fiatalok lefegyverezni, melynek vége a rendőr elrablása lesz. Amikor arra kerül a sor, hogy végezzenek vele, mégsem teszik meg, hiszen akkor mi lenne a 2 gyerekével. A rendőrt elengedik, de innen már nincs visszaút, a lavina elindul. Vekerdi nem vall a fiatalok ellen, végig kitart amellett, hogy nem bántották. Még Bárányos sem tudja rávenni, hogy megmásítsa vallomását… Dr. Gárgyán – Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, Érdemes művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Ezután a Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, majd a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 1987-től ismét Budapesten játszik a Katona József Színházban, és a Thália Színházban. 1998-tól a veszprémi Petőfi Színház tagja. 2001-től a Vígszínházban majd a Nemzeti Színházban látható. Magáénak tudhatja a Kazinczy-díjat, de 2004 -ben Gábor Miklós-díjjal, 2005-ben pedig Farkas-Raskó- díjjal jutalmazták tehetségét. Fontosabb filmjei: Taxidermia (2006), A rózsa énekei (2003), Roncsfilm (2002), Hídember (2002), Kvartett (2001), Witman fiúk (1997), Sose halunk meg (1993), Kicsi, de nagyon erős (1989), Valahol Magyarországon (1987), Yerma (1985), Jób lázadása (1983), Dögkeselyű (1982), Tükörképek (1976), Azonosítás (1976), Szép lányok ne sírjatok (1970). „Dr. Gárgyán” Mansfeld Péter mellé kirendelt védőügyvéd. Az egyetlen, aki Mansfeldné mellett áll a bajban és végig bíztatja az asszonyt. Segíteni próbál, még annak ellenére is, hogy Péter nem hajlandó vele szóba állni. Bíztatja az anyát és Ő maga is bizakodó. Sohasem hitte volna, hogy megtörténhet, ami megtörténik… Bán – Bán János Pályáját 1979-ben a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, majd a győri Kisfaludy, 1982-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja. 1983 óta a Katona József Színházban játszik. Jászai Mari-díjas. Fontosabb filmjei: Sorstalanság (2005), Rinaldó (2002), Árnyékban (1999), Szivárvány harcosa (1999), Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős , 1998), Falfúró 2. (1996), Csajok (1995), A brooklyni testvér (1994), Pártütők (1994), Az utolsó kézírat (1987), Malibu (1986), Falfúró (1985), Eszmélés (1984), Kabala (1982) „Bántól” is Péter ügyében kér segítséget Mansfeldné, de Ő nem tud, nem mer segíteni. Ki is mondja: ebben a nagy bajban senkit nem ismer, aki segíteni tudna… Cseterki – Gáspár Tibor A békéscsabai színművész a 35. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb férfi főszereplő díjat a Másnap (2004) című filmben nyújtott alakításáért. Játszott már bérgyilkost (Galócza), őrnagyot (Tóték), Mózest (Mózes), Frankenstein fiát (Arzén és Levendula). Olyan előadásokban szerepelt, mint a Ványa bácsi, Az üvegcipő, a Pillantás a hídról, a Háztűznéző vagy A fösvény. Hekuba-díj és a Jászai Mari-díj igazolják tehetségét. Fontosabb filmjei: A herceg haladéka (2006), Másnap (2004), A ház emlékei – Hetedíziglen (2002), Retúr (1996), Városbújocska (1985), A transzport (1981) „Cseterki” Sobor veje. Sobornak Péter sokat segített, ezért Mansfeldné felkeresi Cseterkit némi protekciót remélve. Igazán Ő lenne, aki tehetne valamit a fiú érdekében, mivel jelenleg a Központi Bizottság Titkára, de üres ígérettel rázza le az anyát… Vágó Tibor – Jordán Tamás 1971 -től a 21. Színház, 1977 – Várszínház, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1991-től a Merlin Színház színitanoda vezetője. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője 2002-től a Nemzeti Színház igazgatója. Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, Kossuth-díjat kapott 1996-ban. Fontosabb filmjei: Kékszakállú herceg vára (2005), Szentiván napja (2002), Pannon töredék (1997), Szamba (1995), Devictus Vincit (1994), Sose halunk meg (1993), Szédülés (1989), Hány az óra Vekker úr (1985), Megáll az idő (1981) „Vágó bíró” a „másodfokon” jut szerephez. Mindenki enyhébb ítéletre számít, mint amilyen az első fokon született. A lapok azonban előre le vannak osztva. Bárányos tudja, hogy a tárgyalás kimenetele nem lehet kétséges, tudja, hogy Vágó Tibor bíró elvtárs „nagyon tud bánni a népbírókkal”, hogy „úgy lesz táncolva, ahogyan fütyülve lesz”… További szereplők: Szorcsik Kriszta, Magyar Attila, Szervét Tibor, Bartsch Kata, Földessy Margit, Hábermann Lívia, Rubold Ödön, Széles László, Téri Sándor, Tanai Bella, Balikó Tamás, Djoko Rosic, Újvári Zoltán, Bánfalvy Ági, Nagy Anna. Alkotók Szilágyi Andor Író, rendező, forgatókönyvíró Szolnokon született. Regényei, drámái magyar, angol, olasz nyelven olvashatók. „Orosz tarot” című forgatókönyvét 2000-ben Hartley-Merril díjjal jutalmazták. Első rendezése, „A Rózsa énekei”. Ezért a forgatókönyvéért a 2003-as Magyar Filmszemlén a legjobb forgatókönyv díját nyerte el. A film Karlovy Vary-ban a zsúri különdiját kapta. Fontosabb forgatókönyvei: Orosz tarot (2000), A Rózsa énekei (2003) Irodalmi díjai: IRAT-nívódíj (1990), Beszélő díj (1992), Szép Ernő-díj (1994) „Ez a film egy lenyomat. Olyasmi, mint amikor egy követ ketté pattintasz, és ott van benne egy rég volt falevél. Pontosabban az már nincs ott, csak a lenyomata.” Hábermann Jenő Producer Olyan filmek kapcsolódnak a nevéhez producerként, mint a Lopott képek (2006), A boldogság színe (2003), Gyanú (2003), A Hídember (2002), Felhő a Gangesz felett (2002), El Nino, Retúr (1996), A brooklyni testvér (1994), Medvigy Gábor Operatőr A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán Film-és TV-operatőri szakon szerzett diplomát 1987-ben. A Kísértések (2001), és a Másnap (2004) című filmekért a Magyar Filmszemle zsűrije a Legjobb operatőr-díjjal jutalmazta munkáját. Fontosabb munkái: Kárhozat (1988), Céllövölde (1990), Halálutak és angyalok (1991), Sátántangó (1994), Magyar pizza (1995), Derengő (1996), Hosszú alkony (1997), Kísértések (2001), Másnap (2004) Madaras Attila Hang Fontosabb munkái: Friss levegő (2006), Tibor vagyok, de hódítani akarok! (2006), Szőke kóla (2005), Világszám (2004), Montecarlo (2004), Mix (2004), Viszontlátásra holnap (1998) Baló Sándor Gyártásvezető Fontosabb munkái: Sorstalanság (2005), Kínai védelem (1999), A játékos (1997), Magyar pizza (1995), Vörös Kolibri (1995) Losonci Teri Vágó Fontosabb munkái: Csudafilm (2005), Az élet vendége – Csoma-legendárium (2005), A Hídember (2002), Mindenki fél a törpétől (1997), Szabadság tér 56 (1997), Retúr (1996), Szeressük egymást gyerekek (1996), Csajok (1995), A turné (1993), Itt a szabadság (1990), Laurin (1989), Eldorádó (1988), A szeleburdi család (1987), István a király (1984), Fapados szerelem (1960). További alkotók: A rendező munkatársa: Fazekas Eszter Díszlettervező: Lázár Tibor Fővilágosító: Kürtös Előd Jelmez: Breckl János
