„Gyurcsány Ferenc kormányának legtöbb intézkedéséről tényleg nehéz eldönteni, hogy az ország urainak és hatalmasainak kizárólagos céljait szolgálják-e, vagy pedig a teljes hozzá nem értés gyümölcsei. Magyarán: a gonoszság vagy a butaság a Gyurcsány-csomag néven elhíresült törvénycsomag ihletője? Persze lehetséges, hogy e két dicstelen tulajdonság egyszerre van jelen: a háttérben netán okos (de nagyon gazdag) emberek állnak, akik ostoba (de azért jól megfizetett) „szakértőkkel” végeztetik el a piszkos munkát… A Gyurcsány-csomag részeként elfogadott két oktatásügyi törvény következtében súlyosan csorbul az esélyegyenlőség… : ezt a helyzetet akarják előidézni szándékosan, vagy valóban nem tudják, hogy mit cselekszenek?” (Írja Zábori László Évnyitó előtt az elhibázott oktatásügyi reformról című cikkében a Magyar Nemzet augusztus 23-i számában.)
„Olvasom az új rádióelnökkel készült interjút, melyben Lovas István letiltását magyarázza. Valaha nekem is gyakran voltak rádiós jegyzeteim, igen, a Kádár-korban is, igen, a Vasárnapi Újságban is, aztán letiltottak, mert Imre Kertészt Imre Kertésznek neveztem, amint ő maga kérte. Én a Magyar Rádiót már régen nem hallgatom, Such elnök alatt még többen lesznek így. Majd kimegy az éterbe, a hideg űrbe az üzenet, amely egy tehetetlen, gyáva (ja, igen és vesztes) ellenzékről szól, mely nem képes megvédeni embereit. A balliberális média bölcsei kicsit zavarban vannak, túlgyőzték magukat, mint az izraeliek, lerombolták a hidakat, városokat, megutáltatták magukat.” (Írja Szentmihályi Szabó Péter Repülni meztelenül című cikkében a Demokrata augusztus 17-i számában.)
Népszava
