„Bádogmoralistaként” emlegeti Günter Grasst náci múltja miatt a The Wall Street JournalHofer László, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2006. augusztus 16., szerda (MTI) – „Bádogmoralistaként” emlegeti Günter Grasst náci múltja miatt a szerdai The Wall Street Journal, amely hamisnak nevezi a Nobel-díjas író Amerika-ellenességét.
Günter Grass – aki a világháború utáni irodalom klasszikussá vált regényének, A bádogdobnak a szerzője – Németország állítólagos lelkiismerete, egyben az Amerika- és globalizációellenes tanokat hirdetők kedvence. Életének egy „érdekes aprócska részletére”, hogy Hitler Waffen SS-ének a tagja volt, 61 évvel később derült fény – írta csípős kommentárjában a konzervatív újság.
Az író múlt szombaton beismerte, hogy tizenhét évesen az egykori náci párt fegyveres alakulatában szolgált. Egyes német konzervatív politikusok a beismerés után felszólították a 78 éves írót, hogy mondjon le irodalmi Nobel-díjáról.
A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy a cinikusok reklámfogást szimatolnak, hiszen Grass önéletrajzi írása most kerül piacra.
A lap szerint az, hogy Grass a Waffen SS-ben szolgált, amely a holokausztban játszott szerepéről híresült el, bizony nem apró részlet az író életrajzában. Mindenesetre érdekes fénybe helyezi közéleti politizását, amely iránt gyakran láthatóan nagyobb kedvet érzett, mint az irodalom iránt.
A New York-i lap az író által a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a napokban adott interjúból idéz: Grass arra emlékezett vissza, hogy a világháború végén amerikai hadifogolyként közvetlenül megtapasztalta, mi a a rasszizmus, amikor látta, milyen megalázó módon bánnak a fehér amerikai katonák fekete társaikkal.
A The Wall Street Journal felteszi a kérdést: lehetséges volna, hogy a náci elitegységben szolgáló Grass, akinek nehéz lehetett nem észrevennie a zsidók eltűnését egykori szülővárosából, Danzigból, egy amerikai táborban találkozik először fajgyűlölettel?
Az újság felidézi: az író 1968-ban arról értekezett, hogy az amerikaiak olyan háborús bűnöket követtek el Vietnamban, amelyek a náci háborús bűnökhöz hasonlíthatók. „Az amerikaiak lealacsonyítása a nácik szintjére bizonyára elősegítette Grass úr személyes katarzisát” – fogalmazott a lap.
Az író az iraki háború 2003-as kezdete után „Amerika gazdasági érdekekeiért folyó háborúját és erkölcsi hanyatlását” Németország új morális fölényével állította szembe. Gondolata szerint a vesztes Németország szembenézett múltjával. A győzelem szerinte ezzel szemben némává tesz, a győzők azt hiszik, nem kell foglalkozniuk a múlt bűneivel.
Európában mindenesetre, amelyet Amerika szabadított föl vérrel és áldozattal, ez a „békeaktivista” kényelmesen és szabadon szapulhatja az Egyesült Államokat – zárul a The Wall Street Journal kommentárja.
Védelmébe vette Günter Grasst egy neves német történész
Védelmébe vette Günter Grasst egy neves német történész
Frankfurt, Köln, 2006. augusztus 16., szerda (MTI/dpa/AP) – Védelmébe vette Hans Mommsen német történész egy szerdai újságcikkben Günter Grass Nobel-díjas német írót, aki a hét végén beismerte, hogy fiatal korában rövid ideig a Waffen-SS kötelékében szolgált.
Nem helyénvaló a (beismerést követő) széles körű felháborodás – írta az idén 76 esztendős Mommsen a Frankfurter Rundschauban.
A történész, akinek fő szakterülete az 1918 és 1945 közötti német történelem, abszurdnak nevezte, hogy Grass bírálói azt vetik az író szemére: túl későn állt elő a beismeréssel. „A nyilvános felhördülés mértéke szemernyivel sem lenne kisebb” abban az esetben, ha az írónagyság korábban kiáll a nyilvánosság elé – vélekedett a történész.
Meglátása szerint sokan „elégtételt” éreznek „amiatt, hogy egy eddig szeplőtelennek hitt személyiségre is rá lehetett kenni az SS-tagság szégyenfoltját”.
Mommsen szerint a Grass nyakába zúdított kritika sok esetben „szenteskedő”, mert a bírálatnak valójában a német nyilvánosságot kellene érintenie. „A nemzet hiányzó készsége arra, hogy beismerje a saját részességét a nemzetiszocializmus bűntetteiben, s igyekezete, hogy azt a szűkebben vett náci tettesekre vetítse ki, szolgál elsődleges magyarázatként arra, hogy – mindenekelőtt a háború utolsó éveiben behívott korosztályok tagjai – elhallgatták tagságukat a Waffen-SS-ben, az NSDAP-ben (a német nemzetiszocialista pártban) vagy részvételüket a rendszert működtető gépezetben, elkerülendő a nyilvános meghurcolást” – írta a nagy tekintélynek örvendő történész.
Közben egy másik német újság szerdai számában felfedte, hogy Günter Grass titka a közeljövőben alighanem mindenképpen napvilágra került volna. A Kölner Stadt-Anzeiger értesülése szerint a hajdani Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumának több mint 800 ezer aktából álló archívumát, amelyben nyoma van Günter Grass Waffen SS-tagságának, legkésőbb jövő márciusig teljesen feldolgozza az öt éve ezzel foglalkozó 11 fős csoport. Az NDK állambiztonsági minisztériuma igyekezett a nemzetiszocialista időszakban keletkezett minden dokumentumot beszerezni, hogy azt nyomásgyakorlásra vagy operatív célokra használja fel.
Salman Rushdie „némileg mesterkéltnek” tartja a Günter Grass múltjával kapcsolatos felháborodást
Salman Rushdie „némileg mesterkéltnek” tartja a Günter Grass múltjával kapcsolatos felháborodást
London, 2006. augusztus 17., csütörtök (MTI/Reuters/AFP) – Salman Rushdie kissé mesterkéltnek érzi a Günter Grass német író Waffen SS-es múltjával kapcsolatos felháborodást.
Az indiai származású brit író azt mondta a BBC rádióban, hogy őt magát is rendkívüli módon sokkolta Nobel-díjas kollégájának „csalódást keltő” vallomása, de szerinte semmi sem utal arra, hogy Grassnak bármi köze lett volna háborús bűnökhöz.
A 78 éves író, a Bádogdob világhírű szerzője a hét végén ismerte be, hogy tizenhét éves korában néhány hónapig a náci párt hírhedt fegyveres alakulatában, a Waffen SS-ben szolgált, miután behívót kapott.
Rushdie hibának nevezte Grass tagságát a Waffen SS-ben, de azt mondta, hogy talán megbocsátható fiatal korára tekintettel.
A Sátáni versek című művéért az iszlám megsértésével, istenkáromlással vádolt és a néhai iráni vallási vezető, Khomeini ajatollah 1989-es rendeletében halállal sújtott regényíró szerint jottányit sem kisebbíti Günter Grass életművét a múltjával kapcsolatos leleplezés. Rushdie a világirodalom óriásának nevezte a német írót, aki – hangoztatta – ma is ugyanolyan nagy alkotó, mint néhány nappal ezelőtt. Kijelentette, hogy továbbra is barátja marad a bírálatok össztűzébe került Grassnak. „Ő a barátaim egyike, és ezen semmit sem változtat pusztán az, hogy kiderült, elkövetett egy szörnyű hibát”.
„Ő fél évszázada egy rendkívüli erő, amelyet nem tagadunk meg csak azért, mert egy foltot találtunk rajta” – mondta.
Rámutatott: Grass soha nem csinált titkot abból, hogy náci környezetből származott. 1944-es múltjával kapcsolatos hosszú hallgatása szerinte nem képmutatás volt, hanem egy „most jóvátett részleges titkolódzás”.
Rushdie párhuzamot vont a Grass-ügy és az antiszemita szimpátiával, náci kollaborációval vádolt francia író, Louis-Ferdinand Céline esete között. Rámutatott, hogy „nem szűnünk meg Céline-t olvasni sem, noha ő felnőttként szimpatizált a nácikkal, míg Grass 17 évesen követte el hibáját”.
Visszautasította a személyét ért bírálatokat Günter Grass világhírű német író
Visszautasította a személyét ért bírálatokat Günter Grass világhírű német íróPietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2006. augusztus 17., csütörtök (MTI) – Minden korábbinál határozottabban utasította vissza csütörtökön az 1945-ös Waffen-SS tagsága miatt személyét ért bírálatokat Günter Grass világhírű német író.
Az irodalmi Nobel-díjas Grass a hét végén ismerte be először, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban a náci párt fegyveres alakulatának a tagja volt. Az író a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak nyilatkozott erről, megelőzve az éppen most, előrehozva kiadott önéletrajzi naplójában megjelent részletes beismerést.
Az ARD televíziónak adott esti, de már órákkal korábban kiszivárogtatott interjújában Günter Grass, akit az elmúlt napokban számos pályatárs és politikus élesen bírált elsősorban a több évtizedes hallgatás miatt, hangsúlyozta, hogy Waffen-SS tagsága alatt semmifajta bűncselekményt nem követett el. „Behívót kaptam a Waffen-SS-be, de semmifajta bűncselekményt nem követtem el, ugyanakkor mindig is éreztem azt az igényt, hogy minderről egyszer szélesebb összefüggésekben beszámoljak” – fogalmazott az író, aki az elmúlt évtizedekben szinte minden művében a múlttal való szembenézést sürgette s elítélte a háborút és a totalitárius rendszereket.
Grass úgy vélte: most érkezett el az idő arra, hogy mindezt végre kiadja magából, s ezért írta meg A hagyma hámozása című önéletrajzi naplóját, amit a göttingeni Steidl kiadó a tervezett szeptember 1-jei időpont helyett a hatalmas érdeklődésre való tekintettel már most szerdán megjelentetett. Az első nyomást, azaz 150 ezer példányt értesülések szerint csütörtök kora délelőttig valósággal szétkapkodtak, s további 100 ezer példány már nyomás alatt van.
Az interjúban Grass annak a nézetnek adott hangot, hogy amit íróként és emberként tett, teljes mértékben ellensúlyozza azt, amit most a náci idők idején történtek miatt felrónak neki. Úgy vélekedett, hogy – politikai nézeteinek hitelességét semmilyen kár nem érte, s nyomatékosan hangsúlyozta: íróként és állampolgárként a jövőben is hallatni kívánja szavát. Kijelentette viszont: felkészült arra, hogy az ellene irányuló támadások még jó ideig folytatódni fognak.
Nem csak a támadások folytatódnak, de az író melletti rokonszenv-nyilatkozatok is. Ezek sorában a legújabb az ugyancsak nemzetközileg ismert német filmrendezőé, Volker Schlöndorffé, aki a Der Tagesspiegel című lapban csütörtökön megjelentetett, Grasshoz intézett nyílt levelében védelmébe veszi az írót. Schlöndorff, aki egyebek között A bádogdob – Oscar díjjal kitüntetett – megfilmesített változatát rendezte, egy baráthoz intézett, rendkívül személyes hangú levelében úgy vélekedett: Grass egész életművét csakis a számára egyetlen szent törvénynek, a művészet törvényének vetette alá. S ha most egy életen át tartó munkával felépített nyilvános szobor leomlik, arról az író egyáltalán nem tehet – vélekedett a Potsdamban élő rendező.
Védelmébe vette Günter Grasst egy másik neves pályatárs, az író Martin Walser is, aki televíziós nyilatkozatában azt hangoztatta: az országban olyan légkör uralkodik, ami nem teszi lehetővé, hogy magunkkal nyíltan elszámoljunk és feszültség nélkül beszéljünk arról, ami valamelyikünkkel történik, mégpedig a rágalmazások és a villámgyors gyanúsítgatások légköre.
Walesa gdanski díszpolgári címéről való lemondást fontolgatja Grass miatt
Walesa gdanski díszpolgári címéről való lemondást fontolgatja Grass miatt
Varsó, 2006. augusztus 18., péntek (MTI/AP) – Elképzelhetőnek tartja Lech Walesa egykori lengyel államfő, a gdanski Szolidaritás szakszervezet alapítója, hogy lemond az észak-lengyelországi város díszpolgári címéről, mert nem akar osztozni a díjon Günter Grass német íróval, aki a közelmúltban jelentette be, hogy fiatal korában rövid ideig a Waffen-SS tagja volt.
„Ha a beismerése csak egy marketingtrükk volt, nem kívánok osztozni vele semmilyen elismerésen” – mondta a Nobel-békedíjas Walesa egy pénteki interjúban a leggyakrabban A bádogdob című művel azonosított német íróról. Ezzel arra utalt, hogy Grass a beismerést önéletrajzi könyvének megjelenése elé időzítette.
Walesa hozzátette, hajlandó Grasszal közösen viselni a gdanski díszpolgári címet, ha a Nobel-díjas író elmagyarázza a város lakosainak, miért tartotta olyan sokáig titokban szolgálatát a Waffen-SS soraiban.
A volt lengyel államfő Grasst az író beismerése után nyilatkozatban szólította fel arra, hogy mondjon le gdanski – a korábbi Danzig – díszpolgári címéről. A 78 éves német író az egykori Danzig városában született, s a városvezetés díszpolgári címet adományozott neki. Grass az ARD német közszolgálati televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában azt mondta, nem lát okot arra, hogy lemondjon a kitüntetésről.
Merkel kijelentette: nem tartja meglepőnek a Günter Grasst a Waffen-SS-beli tagságának késői beismerése miatt ért bírálatokat. Ő maga kívánatosabbnak tartotta volna, ha ezt a beismerést korábban teszi meg a Nobel-díjas író, akivel – mint a kancellár fogalmazott – nem értett egyet a német egység megvalósulásának bizonyos kérdéseiben.
Günter Grass Waffen-SS tagságáról már korábban is tudott a FAZ a Berliner Zeitung szerint
Günter Grass Waffen-SS tagságáról már korábban is tudott a FAZ a Berliner Zeitung szerintPietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2006. augusztus 22., kedd (MTI) – Günter Grass Waffen-SS tagságáról már korábban is tudott a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), de arról szándékosan csak hónapokkal később számolt be – írta keddi számában a mérsékelten baloldali Berliner Zeitung című lap.
Az újság azzal vádolta konzervatív laptársát, hogy a Nobel-díjas íróval és annak kiadójával, a göttingeni Steidl kiadóval együttműködve csak tíz nappal ezelőtt informálta olvasótáborát Günter Grass azzal kapcsolatos beismeréséről, hogy 1945 elején, néhány hónapon keresztül a náci párt hírhedt fegyveres alakulatának, a Waffen-SS-nek a tagja volt. A Berliner Zetung szerint a FAZ már áprilisban tudomást szerzett a negyvenegy évvel ezelőtt, Grass tizenhét éves korában történtekről, de szándékosan visszatartotta a Németországban és külföldön egyaránt óriási szenzációnak számító, felzúdulást és bírálatokat kiváltó információt. Mindezt azzal a céllal tette, hogy az íróval és kiadójával együttműködve egyfajta PR-kampányt folytasson az író múlt héten megjelent könyve mellett.
A göttingeni kiadó eredetileg szeptember elsején jelentette volna meg Grass önéletrajzi regényét, amelyben az író részletesen ecsetelte Waffen-SS tagságát is. Günter Grass ugyanakkor a FAZ augusztus 12-i számában egy interjúban már röviden beszámolt erről, aminek hatalmas visszhangja volt. A Steidl kiadó ezt követően döntött úgy, hogy A hagyma hámozása című könyv kiadását előre hozza, s a regény múlt héten meg is jelent. Grass könyvéből az első 150 ezer példányt egy nap alatt szétkapkodták, s ezek után a kiadó azonnal további 100 ezer példány kiadását határozta el. Az önéletrajzi regény utáni kereslet azóta is óriási.
A Berliner Zeitung nem közölte, hogy honnan szerezte a konzervatív újságot súlyosan terhelő információt, ugyanakkor nemcsak az írót, hanem a Frankfurter Allgemeine Zeitungot is „hallgatással” vádolta meg. Konzervatív laptársát a könyv melletti szándékos kampány mellett azzal a váddal is illette, hogy az exkluzívnak feltüntetett interjú közlésével a regény néhány részletét ismertető, néhány nappal később megjelent mellékletét is elő kívánta készíteni.
A berlini újság közvetve hasonló vádat fogalmazott meg az ARD állami televízióval szemben is, hangoztatva, hogy a televíziós csatorna ugyanilyen céllal készített félórás interjút az íróval, közvetlenül a könyv megjelenése előtt.
A FAZ részéről egyelőre nem reagáltak a Berliner Zeitung által megfogalmazott vádakra, s nem kommentálta a keddi írást az ARD sem.
Günter Grass beismerése hatalmas vihart kavart Németországban. Több elsősorban konzervatív politikus, köztük Angela Merkel kancellár, valamint számos pályatárs is bírálta Grasst azért, hogy évtizedeken keresztül elhallgatta Waffen-SS tagságát.
Grass levélben magyarázza meg háborús múltját a lengyeleknek
Grass levélben magyarázza meg háborús múltját a lengyeleknek
Varsó, 2006. augusztus 22., kedd (MTI/AP) – Szülővárosa, Gdansk polgármesterének ír levélben magyarázza a háború utolsó hónapjaiban teljesített fegyveres szolgálatát Günter Grass, akinek Waffen-SS múltja megdöbbenést keltett Lengyelországban is.
A Nobel-díjas német író „meleg hangú, helyenként megható” levele „választ ad számos kérdésre” – idézte Pawel Adamowicz szavait kedden a lengyel hírügynökség. Részleteket a polgármester nem volt hajlandó elárulni, arra hivatkozva, hogy még folyik a levél lefordítása lengyelre. Délután hat órakor sajtótájékoztatón fogja felolvasni a teljes szöveget.
Grass augusztus 11-én, egy német lapnak adott interjúban ismerte be, hogy 17 évesen behívták a Waffen-SS kötelékébe, ahol több hónapot szolgált. A német baloldal emblematikus alakjának számító író vallomása megdöbbenést keltett hazájában és külföldön is. Többen – főleg a jobboldalon – azt követelték, hogy a svéd királyi akadémia fossza meg Nobel-díjától A bádogdob, a Macska és egér, a Kutyaévek szerzőjét. Ezt azonban Stockholmban visszautasították.
Szülővárosa, Gdansk vezetői – akik évekkel ezelőtt díszpolgári címet adományoztak Grassnak – magyarázatot kértek tőle háborús szerepére vonatkozóan, miközben sokan – köztük Lech Walesa, aki szintén díszpolgára a lengyel kikötővárosnak – a titulusról való lemondásra szólították fel az írót.
MTI-információ
