Többen álltak a kordonon belül, mint ahány néző kiváncsi volt a tisztavatásra
Sólyom László államfő Gyurcsány Ferenc kormányfő a tisztavatáson. Nem beszéltek (fotó: Hegedűs Márta)
Nem tudni, hogy a jó idő vagy a kormányzati megszorítások teszik, de lassan odáig jutott az augusztus huszadikai Kossuth téri ünnepség, hogy többen állnak a kordonon belül, mint ahány néző kiváncsi a tisztavatásra. A tűző napon a közjogi méltóságokkal – Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökével – és a Fidesz részéről Répássy Róberttel szemben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem száznegyvennégy végzőse várt az avatásra, amelyen idén – a tavalyival ellentétben – nem szólalt fel Sólyom.
Beszélt helyette Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki új katonai kultúrát és modern haderőt ígért az újdonsült tiszteknek. Ez ugyan tetszett a hallgatóságnak, az októberben induló afgán misszió felemlegetése azonban nem aratott osztatlan sikert a néhány száz ünneplőnél. Keveseknek tűnt fel, hogy a honvédelmi miniszter Szent Istvántól származó idézetében a határok gyarapítását is felemlegette.
Sikere volt viszont Szekeres Imrénél a katonanőknek, hiszen a miniszter elismerően szólt arról, hogy az eskü tévő fiatal tisztek tizenhat százaléka már hölgy. S, hogy nem is teljesítettek gyengébben a férfiaknál, azt az is jelzi, hogy a magyar honvédség történetében először egy katonanő, Németh Csilla hadnagy mondta elő az eskü szövegét.
Horvát kifli
Úgy tűnt, azok a fővárosiak, akik huszadikán kerülni akarták a politikusokat, a városligeti Vajdahunyadváránál találhattak menedéket, ahol Kenyérfesztivált rendeztek. Az idei mottó a Nemzetek Kenyere volt, nemzetből azonban kevesebb volt, mint kenyérből. A magyar pékek mellett ugyanis csak a bolgárok sütöttek, illetve a horvátokról derült ki, hogy – ha foci EB-t nem biztos, hogy velük rendezünk – sütni nagyon tudnak, így a kifliskosaraik környékén folyamatos volt a tolongás. Kevesebben érdeklődtek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program feliratú kapuknál és az EU-sátraknál, egyedül egy magyar zászlót cipelő nő keltett feltűnést, aki a Hősök terei MIÉP-tüntetésre igyekezve „tévedt” be, hogy elmondja véleményét Magyarország uniós tagságának haszontalanságáról. A főként kisgyerekes családok által látogatott fesztiválon nem talált magának támogatót, így tovább bandukolt a Hősök terére, ahol már lobogtak a Nagy-Magyarországos zászlók.
Székely balta
Ha mindenki elment, akire vonatkozott a MIÉP-es meghívó amelyen a párt „mindenkit vár, aki a liberális hegemónia megtörésére, a Demszky-klán leváltására szavaz”, akkor Demszky Gábornak és klánjának nincs miért aggódnia, hiszen a résztvevőkből ítélve alig ezren törnék a hegemóniát.
Pedig a program elég változatosnak ígérkezett a jobboldali kínálatot ismerve, hiszen a Magozott Cseresznye együttestől Medveczky Ádámig, az Operaház karmesteréig érkeztek a fellépők. Persze a főszereplő Csurka István volt, aki székely kisbaltájával lépett a színpadra. Csurka szólt az új alkotmányról, a földek újraosztásáról, valamint alkotmányozó nemzetgyűlésről is. A színpadon feltűnt libanoni zászló, amit Csurka István a nemzetközi körülmények változásával indokolt és feltűnt Zsinka László, MIÉP-es főpolgármester-jelölt.
Magyar nemzet
A jelek szerint a szélsőjobbosokból nemcsak a Hősök terére jutott az ünnepen, hiszen Demszky Gábor főpolgármester beszédét egy férfi zavarta meg „Menjél haza, zsidó!” bekiabálással. A főpolgármester szerint sokan, köztük politikusok is, egyáltalán nem örülnek a külföldieknek, de Budapest az egész nemzet fővárosa, ezért ide hívta dolgozni a határon túli magyar fiatalokat. „Nekünk az az érdekünk, hogy aki ide jön, itt dolgozik, itt fizet adót, az kapjon magyar állampolgárságot minél előbb” – idézte a távirati iroda a Liberálisok Házánál beszélő Demszkyt, aki azt mondta, augusztus huszadikán újra nemet kell mondani a bezárkózás, az idegengyűlölet és a kirekesztés minden egyes formájára.
Munkácsy Márton
