Eltérően közelítették meg politikusaink államalapító királyunk munkásságát. Mindenki gyanúsan kampányszagú beszédekben, saját programok védelmében „használta” fel István királyt – az ünnepi misén pedig még 56 is szóba került.
Lamperth MónikaSzent István király ma régiókat hozna létre, régiópárti lenne – jelentette ki Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tiszaújvárosiak Szent István-napi ünnepségén. Az Országgyűlés felelőssége, hogy meghozza azokat a változtatásokat, amelyekhez kétharmados többség kell, a kormány felelőssége pedig az, hogy mindazokat a reformdöntéseket meghozza, amelyekhez elég a kormánytöbbség – jelentette ki a miniszter, aki azt hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya elkötelezett a reformok mellett.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke Veszprémben viszont azt hangsúlyozta, hogy a megyerendszert Szent István király teremtette. Ez olyan érték, mely kiállta az idő próbáját és túl fogja élni a változtatást akaró mostani próbálkozásokat is. Lezsák Sándor szerint Szent István életművének tudatában reménykednünk kell, hogy országunk újra keresztény lesz, egy keresztény Európában.
Áder JánosA politikai erkölcsöt kérte számon a miniszterelnökön Áder János, az Országgyűlés fideszes alelnöke. „Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult” – jelentette ki Hódmezővásárhelyen az ellenzéki politikus, aki Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből arra emlékeztetett, hogy a hatalmat a zsarnokságtól csak egyetlen dolog, az erkölcs választja el. Áder János szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, minthogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok betartását.
Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyar fiatalokat Demszky Gábor főpolgármester, aki az augusztus 20-i ünnepen azt hangsúlyozta, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa. Szent István azon gondolatát idézte, hogy a soknyelvű ország erősebb az egy nyelvűnél. „Az ő nyomában jártak Budapest alapítói is, akik sok kultúrájú fővárost építettek itt, a Duna partján” – mondta. Hozzátette: Magyarország fővárosát magyarok, németek, svábok, szerbek, szlovákok, zsidók együtt építették virágzó metropolisszá a XIX. század végére. Budapest ma is színes, multikulturális nagyváros, lakosságának legalább nyolc százaléka valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát. A fővárosban ma hatvanezernél több külföldi állampolgár él tartósan – mutatott rá a főpolgármester.
Katona KálmánSzent István az első ezredforduló korszakváltásának széles látókörű egyénisége volt, aki meggyökereztette a keresztény gondolkodást és a nyugati mintákat a Kárpátokon belül – jelentette ki Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje a párt budapesti megemlékezésén. Csepelen, az MDF helyi szervezete által állított Szent István-emléktáblánál Katona Kálmán mellett koszorút helyezett el Tóth Mihály, a kerület szocialista polgármestere is.
A Magyar Honvédség történetében első alkalommal nő – Németh Csilla hadnagy – volt az eskü szövegének előmondója az augusztus 20-i ünnep alkalmával a budapesti Kossuth-téren rendezett tisztavatáson. Ünnepi beszédében megszilárduló honvédséget, új katonai kultúrát és szemléletet, modern haderőt vázolt fel Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A politikus a 144 fiatal honvéd- és határőrtiszt előtt sikeresnek értékelte a két évvel ezelőtt kezdődött mély változást, az áttérést az önkéntes haderőre, ami – szavai szerint – az önállóság, a kezdeményezőkészség, a fegyelem és a csapatszellem ötvözetét adja.
A központi állami ünnepség a Magyar Köztáraság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött Budapesten, a Kossuth téren. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Erdő PéterMeghaladta az egymilliót azoknak a magyaroknak a száma, akik aláírásukkal erősítették meg: imádságukkal csatlakoznak a nemzet lelki megújulásért meghirdetett idei imaévhez – jelentette be Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilika előtt az augusztus 20-i ünnepi szentmise előtti köszöntőjében. Az esztergom-budapesti érsek mutatta be az ünnepi szentmisét Juliusz Janusz apostoli nunciussal és a püspöki konferencia tagjaival közösen a téren összegyűlt több ezres tömeg előtt.
Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek szentbeszédében a lengyel és a magyar nemzet barátságáról, valamint 1956-os küzdelméről is szólt. A tavaly elhunyt II. János Pál személyi titkára a két nép közötti szimpátiáról szólva kiemelte: „elég csak megemlíteni az 1956-os esztendőt, amikor a magyar nemzet egy szívvel kívánta a szabadságra vágyó lengyel nép felkelésének sikerét, és amikor ugyanez a lengyel nemzet nagy figyelemmel kísérte a ti hittel és reménnyel teljes szabadságharcotokat és küzdelmeteket azzal a hittel és reménnyel, hogy mindez az áldozat meghozza a várt gyümölcsöt”.
Az eseményen részt vett Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Boross Péter volt miniszterelnök is. Jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője. A szertartás után a magyar bíboros átnyújtotta a pásztorbotot Krakkó érsekének, megkérve őt: vezesse az idei Szent Jobb-körmenetet.
(Hetek/MTI)
