Az ABC televízió az amerikai külügyminisztériumból származói forrásra hivatkozva bejelentette, hogy valószínűleg Észak-Korea földalatti atomrobbantási kísérletre készül.
Háború MúzeumbanAmerikai szakértők szerint Észak-Koreának körülbelül négy, esetleg tizenhárom atombombához lehet elegendő hasadóanyaga, de az a mai napig kérdés, hogy van-e bevethető atomfegyvere a kicsiny ázsiai országnak. Eddig annyit tudhatunk, hogy eddig nem hajtott még végre sikeresen nukleáris fegyverrel egyetlen robbantást sem. Azonban most az amerikai hírszerzés gyanús mozgásokat észlelt, ugyanis a műholdfelvételek alapján felfedezett nagyméretű kábeltekercsek mozgatása arra utal, hogy egy földalatti nukleáris kísérleti robbantás előkészületei folynak Észak-Korea északkeleti részében.
Az amerikaiak azért is nagyon óvatosak a föld alatti kísérletekkel, mert az indiai és pakisztáni robbantásokról is csak utólag értesültek, melyek szintén a felszín alatti mélységben történtek. Azonban sokan kételkednek abban, hogy bevethető nukleáris fegyverrel rendelkezne Kim Dzsong Il, ugyanis azt aktívabban használta volna már fel a Nyugattal szemben.
Észak-Korea szinte teljesen elszigetelte magát a külvilágtól, kérdéses, hogy ez a rendszer meddig tartható fenn így. Egy ilyen kísérlet miatt még rosszabb helyzetbe kerülne az ország, ugyanis már Kína sem áll ki mellette, mivel a szankcionáló ENSZ határozatot ő is megszavazta Korea északi fele ellen.
Az USA jelenleg nem tervez katonai akciót Észak-Korea ellen, de a robbantás esetén elképzelhető, hogy hamarosan tengeri blokáddal veszi körbe, ahol a kisebb incidensek kitűnően alkalmasak lennének arra, hogy Iránról továbbra is más irányba terelődjön a nemzetközi figyelem. Észak-Korea ugyanis már korábban bejelentette, hogy rendelkezik atombombával, de egy földalatti robbantás eredménye nehezen lesz ellenőrizhető, ugyanakkor a nemzetközi feszültség szítására alkalmas lehet.
A világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkező kis állam valószínűleg hasonló akcióba kezd, mint a Hezbollah fegyveresei, csak itt a célpont nem Izrael lesz, hanem a nyugati szövetségesek, azon belül is leginkább Amerika. A Hezbollah mögött ugyanis egyértelművé vált, hogy Irán áll. Ezt bizonyítja, hogy amint érvénybe lépett a tűzszünet, a visszaáramló menekültek pénteken és szombaton számos esetben tíz-tizenkétezer dollárt is kaptak a Hezbollahtól kártérítésként. A pénz eredete hivatalosan ismeretlen, de logikai úton bárki rájöhet, hogy a közel százötven millió dolláros kiadást Irán állja, amiben már jó előre megegyeztek a Hezbollah terroristáival. A terrorszervezet világosan tudta, hogy nem nyerhet Izraellel szemben, és az öngyilkos akciójáért komoly árat szabott, és a jelek szerint megérte, mivelhogy megúszta az akciót. Ugyanis a zsidó államnak ennyi idő kevés volt ahhoz, hogy a szervezetüket felszámolja, ráadásul érdemi sikerek csak jelentősebb szárazföldi hadműveletek során lett volna elérhető. A terroristák arra is számíthattak, hogy a tekintélyes pénzbeli támogatás fejében népszerűségük csak fokozódni fog a térségben, ezért minden elvesztett harcosuk helyébe bármikor másik tíz lép majd egy újabb konfliktus esetén. Helyszíni megfigyelők arról is beszámolnak, hogy a fegyverszünet értelmében megkövetelt fegyverletétel helyett a fegyvereltétel folyik, mivel a Hezbollah tagjai nem hajlandók leadni fegyvereiket.
Most a sor Észak-Koreán van, hogy segítse Irán programját. Azt nem tudhatjuk, hogy a háttérben milyen alkuk köttettek, de elképzelhető, hogy Kim Dzsong Il nem lesz olyan szerencsés, mint Szajed Hasszán Naszrallah sejk, a Hezbollah vezére, aki jelenleg a legnépszerűbb vezető Libanonban. Egy elhúzódó, mindent átfogó blokád ugyanis könnyen a bukását okozhatja, ami mindenkinek nagy megkönnyebbülést okozna. Vietnám óta az USA szívesebben részesíti előnyben, hogy gazdasági hatalmának segítségével oldja meg a kényes helyzeteket, amennyiben erre lehetősége van. Amerika mindenesetre nagyon óvatos Észak-Koreával szemben, mert egyértelmű, hogy a legjelentősebb veszélyforrás jelenleg Perzsiában van. Annyit azonban be kell látnunk, hogy a zsidó-keresztény kultúra elleni harc semmiképpen sem nevezhető szervezetlen háborúnak, sőt, egy diabolikus terv megvalósítását láthatjuk kibontakozni a szemünk előtt.
