Szent István-i örökség eltérő értelmezésben
Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2006. augusztus 21.
Az állami zászló felvonásával kezdődött a hivatalos ünnepi ceremónia a Kossuth téren Kurucz ÁrpádKép: Kurucz Árpád Miközben a koalíció politikusai augusztus 20-i ünnepi beszédeikben a Szent István-i örökségre és a nemzetet összetartó közös ügyek fontosságára hívták föl a figyelmet, addig Hódmezővásárhelyen a Fidesz vezérszónoka, Áder János rendkívül élesen támadta a miniszterelnököt, akit erkölcstelennek minősített.
Augusztus 20-a ünnepén szinte valamennyi felszólaló Szent Istvánra hivatkozott, többnyire a Szent Imréhez írott Intelmek kapcsán. Ahány idézet, annyiféle következtetés – attól függően, ki melyik oldalon áll.
Szekeres Imre: Beteljesedett örökség
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonása, a díszzászlóalj, majd a nemzeti lovas díszegység bevonulása után, a Szent Korona másolatának és a történelmi zászlók ünnepélyes fogadásával kezdődött tegnap délelőtt az augusztus 20-i központi ünnepségsorozat. Az ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az eseményen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 144 végzős hallgatóját avatták honvéd- és határőrtisztté.
A honvédség történetében most első alkalommal egy nő, Németh Csilla hadnagy volt az esküszöveg előmondója. Ennek nemcsak szimbolikus jelentése van, hiszen a Magyar Honvédség soraiban jelenleg már ötezernél több nő szolgál, a honvédségi állományban pedig már 14 százalék a nők aránya.
Ünnepi beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter megszilárduló honvédséget, új katonai kultúrát és szemléletet, modern haderőt vázolt. A közeljövő céljai közül azt emelte ki, hogy 80 százalékról 100 százalékra emelik a katonai alegységek feltöltöttségét, vagyis a mostani 15-16 ezerrel szemben 18-19 ezren fognak szolgálni. A miniszter Szent István fiához, Imre herceghez írt intelmeit idézve azt hangsúlyozta: beteljesedett az örökség, hiszen Magyarország része a nyugati szövetségi rendszernek és az EU-nak. A magyar katonák jelenleg három földrészen látnak el békefenntartó, illetve logisztikai támogatási feladatokat. Hozzáfűzte: ez nemzeti érdekünk is, hiszen a távoli országok konfliktusai és a nemzetközi terrorizmus megerősödése kihat a magyar állampolgárok biztonságára. Október 1-jétől még egy komoly feladat kezdődik: magyar honvédek Afganisztán egyik tartományában fogják az újjáépítést, illetve annak biztonságát koordinálni.
Szili Katalin: Tudunk-e korszakosat alkotni?
Szili Katalin házelnök a nemzetet összetartó közös ügyek fontosságát és a politikai elit ezzel összefüggő felelősségét hangsúlyozta a Nap-keltében. Azt mondta: „Kell, hogy legyen néhány olyan dolog az életünkben, ami összetart bennünket, összetartja ezt a népet, nemzetet. A kérdés az, hogy a politikai elit – a társadalom várakozásainak megfelelően – tud-e korszakosat alkotni, vagy pedig elhalasztja azt az időt, amit neki pontosan arra kellene használnia.” Szili e helyütt hozta szóba azt a Petrétei József által már hangoztatott álláspontot, hogy végig kellene gondolni: szükség van-e a kétharmados többséget igénylő törvények teljes sorára, vagy pedig a kormányzati többségnek nagyobb mozgásteret, több lehetőséget kellene kapnia a döntésekhez.
Áder János: „Hazudni nem szabad”
Nos, a politikai elit egyik tagja, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon a kormányfőn.
– Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult – jelentette ki, felidézve Szent István király intelmeinek azt a részét, hogy a hatalmat a zsarnokságtól csak az erkölcs választja el.
– Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen, jól van. Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit, már azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség – folytatta Áder, s Deák Ferenc szavait idézte: „hazudni nem szabad”. Szerinte annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok betartását. „Az igazság ösvényére nekünk kell visszatalálnunk, mert oda magunkon kívül senki nem vezethet vissza” – szögezte le.
Lamperth Mónika: Szent István régiópárti lenne
És íme, Szent István egy másik olvasatban: ez Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter olvasata, aki Tiszaújvárosban arról beszélt, hogy Szent István ma régiókat hozna létre, régiópárti lenne. Az Országgyűlés felelőssége, hogy meghozza azokat a változtatásokat, amelyekhez kétharmados többség kell, a kormány felelőssége pedig az, hogy mindazokat a reformdöntéseket meghozza, amelyekhez elég a kormánytöbbség – hangsúlyozta Lamperth Mónika.
Lezsák Sándor: A megyerendszer túléli
Kép: Kurucz Árpád A miniszternek – szintén a Szent István-i örökség jegyében – Lezsák Sándor adott választ Veszprémben, ahol a Fidesz és a Nemzeti Fórum együtt ünnepelt. Az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, hogy a megyerendszert Szent István király teremtette, s az olyan érték, amely kiállta az idő próbáját és túl fogja élni a mostani próbálkozásokat is.
Katona Kálmán: Tisztelni a polgár szabadságát
– Szent István az első ezredforduló korszakváltásának széles látókörű egyénisége volt, aki meggyökereztette a keresztény gondolkodást és a nyugati mintákat a Kárpátokon belül – ezt már Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje mondta a párt budapesti megemlékezésén. Hozzátette: a harmadik évezred elejének korszakváltása idején feltehető az utódoknak a kérdés: sikerül-e létrehozni az itt élő emberek hagyományához, az európai kultúrához illeszkedő, a korszerű technikai, gazdasági keretekhez alkalmazkodó erős, de a polgárai szabadságát tiszteletben tartó államot?
Demszky Gábor: Jöjjenek Budapestre…
Demszky Gábor főpolgármester – azt hangsúlyozva, hogy az államalapító Szent István király az Imre herceghez intézett Intelmekben úgy fogalmazott, hogy a soknyelvű ország erősebb az egynyelvűnél – Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyar fiatalokat, kijelentve: Budapest az egész nemzet fővárosa. Demszky szerint sokan, köztük politikusok is, egyáltalán nem örülnek a külföldieknek. „Még akkor sem, ha ők nagyobb részt határon túli magyarok. Ők azok a politikusok, akik Erdélyben magyar testvéreinknek, Budapesten pedig olcsó román munkásoknak nevezik ugyanazokat a magyar embereket” – jelentette ki a Városháza Parkban megrendezett ünnepségen.
– Augusztus 20-án arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen át, dolgozzanak itt, vállalkozzanak Budapesten. Hozzák a feleségüket, a férjüket, a családjukat” – mondta a főpolgármester, majd hozzáfűzte: „Budapesten minden egyes napon háromezer négyzetméternyi lakás épül átlagosan, rájuk várnak ezek a lakások, többek között”.
– Augusztus 20-án újra nemet kell mondani a bezárkózás, az idegengyűlölet és a kirekesztés minden egyes formájára – hangsúlyozta Demszky Gábor, akinek beszéde közben egy férfi, átgyalogolva az érdeklődök sorain, hangosan azt mondta: „Menjél haza, zsidó!”.
Hiller István:
Rossz állapotú helyek
A magyar kultúra területén tapasztalható hiányosságokról beszélt Hiller István kulturális miniszter a Néprajzi Múzeumban tartott díjátadó ünnepségen. Az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából kitüntetett csaknem száz népművelő előtt a kulturális és oktatási tárca vezetője kijelentette: „azok a helyek, központok városainkban, falvainkban, ahol a kultúrát szolgálják, az esetek túlnyomó többségében rossz állapotban vannak. Nem a hely szelleme, hanem maga a hely.” Hiller István hangsúlyozta, hogy a felújítás sok helyen elengedhetetlen, majd a kormány szándékát megfogalmazva leszögezte, elkötelezett híve annak, hogy a magyar kultúra infrastruktúráját az elkövetkező évek során folyamatosan és fokozatosan megerősítsék.
l Forradalmi változásokat, alkotmányozó nemzetgyűlést, új alkotmányt és új földosztást hirdetett Csurka István vasárnap. A MIÉP elnöke megismételte: senki ne menjen bele október 23. közös ünneplésébe, az „összeborulásba”. A színpadon feltűnt a libanoni zászló is, amit Csurka István a nemzetközi körülmények változásával indokolt.
