Az ENSZ óvatos derűlátása ellenére teljes a bizonytalanság a Libanonba küldendő nemzetközi haderők körül.
Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter magyarázkodni kényszerült, mert Párizs mindössze kétszáz katonát hajlandó küldeni Dél-Libanonba (az UNIFIL-ben már részt vevő kétszáz mellé). „Nem küldhetjük oda úgy az embereinket, hogy még az önvédelemhez sincs joguk” – mondta. Hivatalosan eddig azt sem tisztázták, hogy Franciaország vezeti-e a missziót, Párizs mégis eldöntöttnek véli.
A dél-libanoni ENSZ-erőkben való részvételre jelentkező országok listája bővül ugyan, de Mark Malloch Brown ENSZ-főtitkárhelyettes az eredeti egy helyett már két hétre teszi az első egységek megérkezését. Legutóbb Olaszország és Finnország jelezte, hogy küldene katonákat, de azt még senki sem döntötte el, milyen egységekre, milyen fegyverzetre lesz szükség. Ráadásul Izrael közölte: biztonságát nem őrizhetik olyan országok katonai Dél-Libanonban, amelyek még Izrael Államot sem ismerik el. Dan Gillerman ENSZ-nagykövet Malajziára és Indonéziára célzott. Izrael nem szólhat bele abba, hogy milyen legyen az ENSZ Dél-Libanonba vezénylendő békefenntartó erőinek összetétele – jelentette ki Szied Hami Albar malajziai külügyminiszter.
Elérte az izraeli határt tegnap délben az áthelyezett libanoni csapatok előőrse. Kfar-Kila határfaluba egy terepjáró érkezett, mindössze két katonával és egy nagy libanoni zászlóval. A lakosok örömükben rizst szórtak az érkezőkre, mások a Hezbollah síita szervezet zászlaját lobogtatták. A libanoni kormány közölte, hogy katonái nem fogják lefegyverezni a Hezbollahot, márpedig ez a tűzszünet egyik legfőbb feltétele.
Berlin még nem döntött, de már vannak ötletei
Még mindig nem döntött a német kormány a libanoni béketeremtésben való részvételről, s ezt tovább nehezíti, hogy olyan egykori méltóságok, mint Walter Scheel volt államfő, Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter és liberális „atyamesterük”, Otto Lambsdorff közösen kérték a kabinetet: ne avatkozzék bele látványosan a közel-keleti fejleményekbe.
Franz Josef Jung védelmi és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy német haditengerészek felügyelnék a libanoni partok egy részét, és vámtiszteket is küldenének a szíriai-libanoni határszakaszra. Emellett Berlin humanitárius segítségére is számíthatnak a libanoniak, például orvosokat küldhetnek az országba.
Nagy kérdés, miért hallgatott Angela Merkel kancellár. Csak a héten beszélt az esetleges szerepvállalásról, ráadásul elnagyoltan, és nem is Berlinben, hanem Bayreuthban, az ünnepi játékok egyik opera-előadása előtt. Merkel népszerűsége, függetlenül a libanoni eseményektől, mélyponton van. Egy friss felmérés szerint támogatottsága nem éri el a negyven százalékot sem.
MH
