38 év után újra átvették az ellenőrzést Dél-Libanon fölött
A libanoni hadsereg megkezdte az ellenőrzés átvételét az ország déli része fölött, miközben Bejrútban és Kairóban is bírálták Basar Asszad szíriai elnököt.
A dél-libanoni Tyre városában ENSZ-békefenntartók üdvözölték a libanoni katonákat
(fotó: Reuters – Ammar Awad)
„Elpárologtak” a Hezbollah gerillái, mihelyt a libanoni hadsereg egységei átkeltek a Litani folyón, hogy 38 év után újra átvegyék az ellenőrzést a korábban a palesztinok, majd Izrael, végül a síita szervezet uralta Dél-Libanon fölött – jelentette biztonsági forrásokra és szemtanúkra hivatkozva a Reuters. A katonákat alig néhány tucatnyian üdvözölték az utcákon.
Összesen 15 ezer libanoni katona épít majd ki harcálláspontokat a folyó déli partvidékén, hogy az ENSZ-erőkkel együttműködve igyekezzen elejét venni az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti ellenségeskedések kiújulásának. A libanoni kormány egyértelműen értésre adta, hogy nem tekinti feladatának a Hezbollah lefegyverzését, és nem fog konfliktusba keveredni emiatt „testvéreivel”, akik oly kemény ellenállást tanúsítottak az izraeli invázió idején. A Hezbollah viszont azt jelentette be, hogy nem adja le fegyvereit, és nem hagyja el Dél-Libanont.
HAAREC 08.17.
Engedmény Olmertnek
Kedvezményes lakásvásárlás ügyében hallgatják ki hamarosan Ehud Olmert izraeli kormányfőt és feleségét, Alizát. A számvevőszék azt vizsgálja, miért kapott a politikus 2004-ben 500 ezer dolláros engedményt új jeruzsálemi lakásának árából. A lap úgy tudja, hogy Olmerthez közel álló személyek segítették azt a vállalkozót, aki eladta, majd felújította a lakást, hogy engedélyt kapjon a belső építkezésre ugyanabban a műemléknek minősülő épületben, és ezáltal megduplázza a lakások összalapterületét. A Hezbollahot Irán és Szíria látja el fegyverrel, méghozzá az izraeli hírszerzés feltételezése szerint nagyrészt Törökországon keresztül. Ankara Izrael szövetségese, s a török külügyminisztérium megerősítette: júliusban és augusztusban kétszer is leszállásra kényszerítették az iráni légitársaság két teherszállító repülőgépét, és megvizsgálták, visznek-e a fedélzetükön fegyvereket, köztük rakétákat a Szíriába tartó gépek. Ilyesmit azonban egyik esetben sem találtak.
Folytatódik a vita Basar Asszad keddi beszéde körül is. Egyiptomban és Libanonban is bírálták a szíriai elnököt, akinek a kairói hivatalos sajtó azt vetette a szemére, hogy „félembereknek” nevezte az egyiptomi és szaúd-arábiai vezetőket, akik szerint meggondolatlan tett volt a Hezbollah részéről két izraeli katona elrablása. A libanoni drúzok befolyásos vezetője, Valid Dzsumblatt szerint Asszad a háborúval el akarta kerülni, hogy a nemzetközi közösség elszámoltassa Rafik Hariri volt kormányfő meggyilkolása ügyében. Egy bejrúti sajtótájékoztatón közös nevezőre hozta Asszadot és Mahmud Ahmedinedzsad iráni elnököt, akinek szerinte szintén volt hátsó szándéka a libanoni háborúban: az, hogy javítsa tárgyalási pozícióit az Irán nukleáris programjáról folyó vitában.
A legerősebb libanoni ellenzéki erő vezetője, a meggyilkolt miniszterelnök, Rafik Hariri fia, Szaad élesen nacionalista beszédében Asszadot azzal vádolta, hogy viszályt szít, de támadta Izraelt is, amely szerinte „a palesztinok, a libanoniak és a többi arab véréből él”.
MH
