Nemzetközi erő venné át az ellenőrzést Dél-Libanonban
Aránylag békésen telt el a libanoni tűzszünet harmadik napja, de teljes bizonytalanság övezi a nemzetközi erők bevetését. Az izraeli kivonulás hónapokig is eltarthat.
A korábban elmenekülők közül sokan visszafordultak. Nincs hova hazatérni (fotó: Reuters – Jamal Saidi)
New Yorkban intenzív tárgyalások folynak annak a nemzetközi erőnek az összeállításáról, amely az izraeli erők kivonulása után – a libanoni hadsereggel karöltve – átvenné az ellenőrzést az ország déli része felett.
A fogadkozások ellenére eddig egyetlen ország sem közölte hivatalosan, hogy hány katonát – és mikor – hajlandó kiállítani. Többek között Franciaország, Törökország, Spanyolország, Malajzia és Pakisztán is felajánlotta katonáit az ENSZ égisze alatti együttműködéshez. Eddig azonban még az is bizonytalan, hogy a nemzetközi erők milyen felhatalmazást kapjanak. Izrael jó előre közölte: csak akkor hajlandó kivonulni Libanonból, ha „tettre kész” kék sisakosok ellenőrzik a területet, nem pedig tehetetlen ENSZ-katonák, akik legfeljebb szemlélői lehetnek az eseményeknek.
DIE WELT 08.16.
Steinmeier jól döntött
Élesen elítélte Szíria politikáját a Die Welt. A német konzervatív napilap szerint Basar Asszad szíriai elnök diplomáciai botrányt okozott nyilatkozatával, amelyben dicsőítette a radikális Hezbollah „győzedelmes ellenállását”, Damaszkusz további támogatását ígérve a szervezetnek, s Izraelt változatlanul a fő ellenségnek nevezte. A Die Welt úgy véli, a szíriai elnök beszédével nagy kárt okozott a libanoni béke helyreállítását célzó erőfeszítéseknek. Szíria már korábban „megszálló erőknek” nevezte a Libanonban állomásozó ENSZ-erőket, s elítélte annak tervezett megerősítését.
Németország ennek ellenére arra törekedett, hogy megnyerje Damaszkusz támogatását a rendezéshez, s régóta próbálja kihasználni a szíriai rezsimmel fenntartott, a nyugati szövetségesek körében különlegesnek számító kapcsolatait. Ezt célozta volna Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter keddre tervezett szíriai látogatása. Ezt a berlini diplomácia vezetője közvetlenül az Ammánból Damaszkuszba tartó repülőgép indulása előtt, Asszad beszéde miatt lemondta. A Die Welt – csakúgy, mint a többi mértékadó német napilap – általánosságban helyeselte a külügyminiszter döntését. Bejrútban tárgyal Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter, és a libanoni fővárosba várják több más ország külügyminiszterét is. Cipi Livni izraeli külügyminiszter már New Yorkban tartózkodik, és Kofi Annan ENSZ-főtitkárral arról akar tárgyalni, miként értelmezi Izrael „a maga teljességében” a Biztonsági Tanács 1701-es tűzszüneti határozatát. Dan Haluc izraeli vezérkari főnök – aki előző nap még tíznapos kivonulási határidőről beszélt – világosan kijelentette: katonái addig nem távoznak Libanonból, amíg a nemzetközi haderők meg nem érkeznek, még ha ez hónapokig is tart. Az ENSZ abban reménykedik, hogy két héten belül legalább 3500 katonát telepít a térségbe, de később 15 ezerre lesz szükség. Libanon állítólag még e héten útnak indítja 15 ezer katonáját a déli országrészbe. Egy ENSZ-parancsnok szerint már a jövő hét elején kétszáz kék sisakos érkezhet Dél-Libanonba, ám amíg erre nincs hivatalos kötelezettségvállalás az érintett országok részéről, és tart a huzavona az ENSZ-katonák felhatalmazásáról, semmi sem biztos.
A Hezbollah – megérezve a bizonytalanságot – máris jelezte: inkább maradna Dél-Libanonban. „A Hezbollah majd segíti a libanoni hadsereg telepítését, de nem távozik a térségből” – mondta Nabil Kauk, a szervezet dél-libanoni vezetője. A libanoni kormány maga sem tudja, mit kezdjen a Hezbollah fegyvereseivel, egyik elképzelés szerint integrálná őket a hadseregbe – ha tudná.
Mh-összeállítás
