A libanoni tűzszünet központi problémája a nemzetközi csapatok betelepítésének időrendje lett. A tervek szerint mintegy 15 ezer katonát számláló nemzetközi egységek első csoportja – köztük az amúgyis Libanonban állomásozó kétezer francia katona – valószínűleg már a jövő héten készen lesz a libanoni hadsereg egységeivel együtt bevonulni Dél-Libanonba – ez azonban nem elég a Hezbollah lefegyverzésének és a határövezet ellenőrzésének biztosítására.
Egyelőre még arról sem született döntés, mely országok katonái lesznek képviselve a nemzetközi csapatokban. Erre egyelőre Olaszország, Spanyolország, Marokkó és Indonézia tett ajánlatot, Németországban még vitatkoznak a kérdésről.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter tegnap New Yorkba repült, hogy az ENSZ felelőseivel egyeztessen a csapatok betelepítéséről, amely – bizonyos vélemények szerint – akár hónapokig is eltarthat. Izrael attól tart, hogy ha túl lassú lesz a folyamat, akkor a Hizbollah ki fogja használni az időt, hogy a délre visszatérő lakosok tömegeivel együtt ismét beszivárogjon a térségbe. Azt is el akarja kerülni Izrael, hogy dél-libanoni katonai állásai a visszatérő polgári lakosság által körülvett (és veszélyeztetett) enklávék legyenek. Ezért a hadsereg vezetése most arra törekszik, hogy az ENSZ-csapatok érkezéséig az izraeli katonák a határ közelében egy keskeny védővonalat foglaljanak el, amely mögött nem lenne libanoni polgári lakosság. Az arab országban harcoló katonák zöme már a legközelebbi tíz napban kivonul és a tartalékosokat le is szerelik.
Legalább félmillió menekült vette útját hazafelé Libanonban a tűzszünet hétfői hatályba lépte óta, s ez az utak eldugulásával járt – jelentette az ENSZ képviselője szerdán.
A Hezbollah síita szervezet segíti a libanoni hadsereg Dél-Libanonba telepítését, de nem távozik a térségből – jelentette ki Nabíl Kauk, a síita Hezbollah dél-libanoni vezetője, s megkerülte a szervezet leszerelésére vonatkozó kérdést.
Izraelben közben megkezdődött a majdnem minden háborút követő belső politikai vita. A közvéleménykutatások szerint az emberek többnyire negatívan ítélik meg Ehud Olmert miniszterelnök és Amir Perec védelmi miniszter, főleg azonban Dan Haluc vezérkari főnök ténykedését és jelentős többség támogatja egy vizsgálóbizottság megalakítását. Jobb- és baloldali politikusok nyíltan követelik Haluc tábornok lemondását és e követelést magánbeszélgetésekben sok katonai vezető is támogatja. Ezzel szemben Olmert, Perec és Kaplinszki tábornok vezérkarifőnök-helyettes kiálltak Haluc mellett. Szerintük „eltúlzott” a Halucot illető bírálat, melyben a tábornokot azért létesítették, mert a háború kitörésének napján a tulajdonában lévő részvények eladásával foglalatoskodott. Maga Haluc nem szándékszik lemondani.
A szélsőséges arab tábor vezetői továbbra is győzelemittas nyilatkozatokat tesznek. Ezekben tegnap Basar Aszad szír elnök járt elől, aki kijelentette, hogy a Hezbollah harcosai „akaratuk és hitük” révén legyőzték az izraeli hadsereget és Izraelnek most választania kell a megszállt területek visszaszolgáltatása, illetve a katonai vereség között. Szerinte az arabok gyűlölete Izraellel szemben egyre nő, és ha a mostani nemzedék talán nem is tud vereséget mérni Izraelre, a következő nemzedék képes lesz erre és meg is teszi. Tiltakozásul a szír elnök agresszív nyilatkozatai ellen Franz-Walter Steinmeier német külügyminiszter tegnap lemondta tervezett damaszkuszi látogatását.
Mahmúd Abbász palesztin elnök Gázában találkozott Iszmáil Hanije miniszterelnökkel és egy „nemzeti egységkormány” megalakításáról tárgyalt vele. Hamász-források szerint az iszlamista szervezet nem akar lemondani a miniszterelnöki posztról és többségéről az „egységkormányban”. Az Iszlám Dzsihád képviselői kijelentették, hogy szervezetük támogatni fogja a kormányt, de nem csatlakozik hozzá. Egyiptomi képviselők közvetítésével tovább folynak a tárgyalások az elrabolt izraeli katona, Gilad Savit szabadon bocsátásáról.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
