A magyar csapat becsületét Zsivoczky Attila mentette meg a vasárnap véget érő göteborgi atlétikai Európa-bajnokságon, hiszen vb-bronzérmesünk második lett tízpróbában. Ettől persze még nem állíthatjuk, hogy sikeres kontinenstornát zártak a mieink, nem úgy az oroszok, akik szinte minden számban taroltak. Persze többen azt is tudni vélik, hogy mi áll sikereik hátterében…
Messze elmaradtak a várakozástól a britek, akik a férfi 4×100 m-es váltó első helye mellett egyetlen számban sem tudtak győzni. A házigazdáknak is be kellett érniük kevesebbel, hiszen a svéd himnusz csak Carolina Klüft (hétpróba), Christian Olsson (hármasugrás) és Suzanna Kallur (100 m gát) győzelme után csendült fel. Nem sikerült viszont igazolnia a papírformát a két magasugrónak, az olimpiai bajnok Stefan Holmnak és a világbajnok Kajsa Bergqvistnek, tudniillik mindketten a harmadik helyen zártak.
Nagyon kijött viszont a lépés a portugál Francis Obikwelunak, aki mindkét sprintszámot megnyerte, ugyanis sem 100, sem 200 méteren nem tudták megszorítani. A nigériai születésű sprinter 100-on egyébként megvédte Eb-címét, ami a férfiak mezőnyében a már említett Olssonnak (hármas), a francia Mehdi Baala-nak (1500 m), a cseh Roman Sebrle-nek (tízpróba) és az izraeli Alex Averbukh-nak (rúd) is sikerült. A nőknél csak a hétpróbában a világverő Klüft és a spanyol Marta Domiguez (5000 m) tudott ismét felülni Európa trónjára.
A legzajosabb sikert egyértelműen az orosz atléták könyvelhették el, akik kimagasló teljesítményt nyújtva 12 arany, 12 ezüst és 10 bronz éremmel toronymagasan az éremtáblázat élén végeztek. Remeklésüket azonban többen is tiltott szerek használatával magyarázták. Az Eb alatt az El Pais tömeges doppingolásról írt, elsősorban Oroszország legjobbjait vádolva. A spanyol lap azt állította, hogy a sportolók olyan kis mennyiségű EPO-t használnak, amely még nem kimutatható, de ennek ellenére rendkívül hatásos. Az Eb alatt végzett dopping-vizsgálatok tisztázták az orosz versenyzőket, és a többieket is, hiszen senki sem produkált pozitív mintát. A mindössze négy elsőséggel a második legeredményesebb nemzetként záró németek szövetségének vezetőjét, Clemens Prokoppot viszont az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) kontrolljai sem győzték meg: „Az orosz sikerek, különösen a nőknél extrémnek nevezhetők, s gyanakvásra adnak okot. Őszintén szólva, fenntartással fogadtam az ellenőrzések eredményét.” A német szakvezető kételkedését csak megerősítheti, hogy a svéd rendőrség doppingolásra utaló eszközöket talált olyan hotelek közelében, amelyekben az Eb-n résztvevő atléták szálltak meg. Az ügyben eljárás indult, gyanúsított egyelőre nincs.
Európa legjobb atlétái legközelebb négy év múlva csapnak össze egymással, akkor Barcelona ad otthont a 20. szabadtéri Európa-bajnokságnak.
Népszava-összefoglaló
