A német nyelvterület sajtószemléje
2006. augusztus 11. 11:39
Keresztes Lajos
A Welt az ismert terrorizmus szakértőt, Walter Laquert kérdezte a londoni merényletről. A Spiegel idézi a lengyel miniszterelnök véleményét a most megnyitott és a XX. századi európai kitelepítéseket bemutató berlini kiállításról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében veszi védelmébe ugyanezt a tárlatot. A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint Libanon lehet Izrael Vietnámja. A Bild Zeitungban az SPD egészségügyi szakértője a dohányzási tilalmak megszegőinek súlyos megbüntetését követeli.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin: „Kaczinsky elítéli az elüldözött-kiállítást” címmel tudósít a lengyel miniszterelnök nyilatkozatáról. Kaczinsky közvetlenül a megnyitás előtt éles szavakkal bírálta a Kikényszerített utak című kiállítást.
„Azt hiszem, itt egy igen rossz, rendkívül felháborító és igen szomorú esettel van dolgunk” – nyilatkozta Jaroslaw Kaczynski, aki a Gdansk melletti Stutthof koncentrációs táborba látogatott. Az európai kitelepítéseket bemutató kiállítás fő szervezője Erika Steinbach (CDU) Bundestag képviselőnő, aki az Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöke. A kereszténydemokrata politikus-asszony egyúttal az Elüldözés Elleni Központ Alapítványát is vezeti. Steinbach reméli, hogy a kiállítás a tervezett központ egyfajta előfutára lehet, ami azonban már közel hat éve komoly vitákhoz vezetett a német-lengyel kapcsolatokban.
Kaczynski nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Azt kívánjuk, hogy minden ami Steinbach asszony nevével kapcsolatos, amilyen gyorsan csak lehet véget érjen, mert abból Lengyelország, Németország és Európa számára semmi jó sem származik.” Majd hozzáfűzte, annak emlékezetét, „ki volt a támadó és az áldozat” egyértelműen meg kell őrizni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Karl-Peter Schwarz Emlékezés és történelem összekapcsolása című vezércikkében foglalkozik a berlini kiállítással.
A szerző szerint a koronahercegi palotában megnyitott Kikényszerített utak című kiállítás fordulópontot jelent az Elüldözés Elleni Központ kapcsán zajló vitában. Az elgondolás ellenzőinek a jövőben nehéz lesz fenntartásaikat és ellenvéleményüket alátámasztani. Mint írja: a jövőben nem sikerül nekik azzal megvádolni a központ kezdeményezőit, hogy kollektív áldozattörténetté kívánták átírni a német történelmet, s ezzel a német bűnöket elhallgatni, vagy relativizálni szerették volna.
A központ kapcsán zajló polémiában a gyakorlatban elvitatták a német kitelepítettek ama jogát, hogy nyilvánosság előtt emlékezzenek. Néhányan odáig mentek, hogy politikailag és erkölcsileg mértékadóbbnak dicsérjék a kelet-német emlékezés kultúrát, mivel az NDK büntetéssel fenyegették a múlt eme szeletjére emlékezőket, így őket száműzték a közösségi térből. A keleti totalitárius és poszt-totalitárius rendszerek jellemzője volt, hogy bizonyos értelemben a történelem győzedelmeskedett az emlékezet felett. A kommunisták egy egész tisztára mosó történész kasztot foglalkoztattak, akik ügyeltek arra, hogy a hivatalos történelemképet ne zavarják meg olyan emberek, akik egyszerűen elmesélni kívánták, mi történt velük. A magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek és szlovákoknak 1989-ban megadatott az emlékezés felszabadítása is. Ismét szabad volt és ismét lehetett emlékezni anélkül, hogy büntetéstől kellene tartaniuk.
Süddeutsche Zeitung (sueddetsche.de)
A baloldali napilapban Thorsten Schmitz: Libanon -Izrael Vietnámja című cikkében latolgatja az egy hónapja kezdett háború esélyeit.
Az első libanoni háború Ariel Sharon védelmi miniszter és Menachem Begin miniszterelnök lemondásával ért véget. A szerző úgy véli, hogy ugyanez a sors fenyegeti Amir Peretzet és Ehud Olmertet. Amit a közelmúltban még csak rövid megsemmisítő csapásként terveztek a Hezbollah ellen az egyre inkább Olmert és Peretz számára Izrael Vietnámjának tűnik. Számos jel arra utal, hogy a katonai kérdésekben tapasztalatlannak számító Peretz és Olmert, meggondolatlanul küldtek a csapatokat Dél-Libanonba. A titkosszolgálat intését, miszerint a Hezbollah az elmúlt hat évben felfegyverzett labirintusokat alkotott alagutakból és bunkerekből, már Olmert elődje Sharon sem vette komolyan.
A frontról érkező katonák arcán látszik a félelem. E harcosok beszámoltak a profi Hezbollah harcosokról és saját hadseregparancsnokságuk naponta változó utasításairól. A legtöbb tartalékos évek óta nem gyakorlatozott, sokan közülük először vannak Dél-Libanonban. Így legtöbbjük nem több, mint a Hezbollah ágyútölteléke. Amíg a Hezbollah hat évig készült a harcra, addig a katonák csak néhány napos felkészülésben részesültek. Naponta nő a saját bajtársak által lelőtt izraeli katonák száma.
A cikkíró szerint Peretz és Olmert csak két rossz döntés közül választhat. Amennyiben az eredeti célok elérése nélkül kivonják a csapatokat, akkor a Hezbollah győzött és az izraeli elrettentő erő mítoszának vége. Amennyiben az izraeli hadsereg több hétig, vagy akár hónapokig is Libanonban marad, akkor ez megtorpedózna minden diplomáciai kezdeményezést és a csak nőne a halott katonák száma.
A szerző úgy véli, hogy a számlát a harcok elcsitulta után fogja Peretz és Olmert megkapni. A színfalak mögött már előrehozott választásokról beszélnek Izraelben.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb példányszámú európai bulvárlap Hogyan gondolkodnak a nem dohányzók a dohányzás betiltásáról című cikkében foglalkozik az idei uborkaszezon első számú témájával.
Karl Lauterbach az SPD egészségügyi szakértője és Bundestag képviselője szerint, a dohányzás büntetés nélküli betiltásának nincs értelme. „Aki éttermekben, középületekben, buszokon és pályaudvarokon dohányzik, annak 100 és 500 euró közötti bírsággal kelljen számolnia!”
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilap „Most megbosszulja magát Anglia toleranciája” címmel készített interjút Walter Laquerrel az ismert terrorizmus szakértővel.
Laquer szerint, bizonyos értelemben Anglia toleranciája megbosszulja magát. Most visszaüt, hogy sok éven keresztül szabad kezet adtak a dzsihad hirdetőinek. Ez nagy csalódás a kormány számára, hiszen egyetlen más ország sem próbálkozott azzal, hogy eme közösség igényeivel foglalkozzon. A BBC éppen közöl közvéleménykutatásából kiderül, hogy a brit muzulmánok 30 százaléka igazoltnak látja a merényleteket. Ez az arány az iszlám fiatalok körében még magasabb.
