Mráz Ágoston Sámuel, Rajcsányi Gellért, gazdasag@hetivalasz.hu
Vajon valóban fantasztikusan alacsony áron kínálják termékeiket a műszaki áruházak? A Heti Válasz a Saturn és a Média Markt üzleteiben sokkal inkább egy hatásos kampánnyal folytatott álárversenyt talált. De a közös cégtulajdonos körül is akadnak érdekességek.
Nem is olyan rég hatalmas poszter díszítette a budapesti Moszkva teret. „A fukar mindenit!” – állt öles betűkkel a házfalakon. A közelben nyíló Saturn műszaki áruház arculatkampánya sikeresnek tűnik: sokan gondolják úgy, hogy ott rendkívül olcsón jutnak jó minőségű háztartási cikkekhez. Konkurenciát a belvárosban egyedül a Media Markt áruházak jelenthetnek, ahol „megszülettek a tartósan alacsony árak”. Vizsgálódásaink azonban más képet mutatnak.
Július végi felmérésünkön a Mammut üzletházban tetszőlegesen kiválasztott Saturn-termékek és a Westend City Centerben kapható, minden bonyolult kódjegyében azonos Media Markt-portékák árait hasonlítottuk össze, majd azt egy internetes bolt kínálatával vetettük egybe. Kiderült, hogy a két „olcsójános” trükkös árversenyben áll egymással, amelyben egyszer az egyik, máskor a másik cég kínálja kedvezményesebben portékáit. A legnagyobb, általunk mért különbözet 26 százalékos volt. Például egy középkategóriás mikrohullámú sütőnél kétezer forintot (9,1 százalék) takaríthatott meg aznap, aki a vörös üzletben vásárolt, míg a lézernyomtatóknál a fukarpártiak járhattak jobban: vizsgálódásunk napján 6785 forinttal (15,7 százalékkal) kevesebbért juthattak hozzá ugyanahhoz a készülékhez. Utóbbi azért is érdekes, mert ezúttal a gyártó által javasolt bolti árnál csak mintegy 6 forinttal kért kevesebbet a Media Markt. A „kíméletlenül olcsó” tehát nem automatikusan különbözik a forgalmazókkal bizonyára egyeztetett „ajánlott” ártól. Ráadásul a harmadik szereplő, azaz a webáruház, ha forgalmazta az adott terméket, mindig kedvezőbb árakkal dolgozott. A legszembeötlőbb eltérést a digitális fényképezőgépeknél találtuk: a Nikon D70S márkajelű masinát a Media Markt 289 990 forintért, míg a depo.hu által ajánlott forgalmazó 189 600 forintos áron kínálta. Ez az ára annak, ha belvárosi, jól felszerelt üzletekben vásárolunk.
KÉSZ ÁTVERÉS?
De vajon büntethető-e, ha egy cég az olcsóság látszatát keltve mégse a piacon fellelhető legkisebb árat kéri. Nem, hiszen a „Fukar mindenit!”, illetve a „Hülye azért nem vagyok!” jelszavak csak az arculat meghatározó elemei, konkrét ígéretet nem tartalmaznak. Szerepük csupán az, hogy minél többen vásároljanak az üzletekben. Ráadásul a vásárlók azon elhanyagolható, árérzékeny része, amely a „kasszától való távozás” után tovább keresi, s olcsóbban megtalálja az árut, visszakaphatja a vételárat. Ha az imázskampány nem is alkalmas a megtévesztésre, a cégek prospektusai több ízben kerültek a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elé. Tisztességtelen piaci magatartás címén legutóbb 2004-ben kétmillió forintos bírságot szabott ki a testület a Media Markt Westend-beli üzletére, mivel elfelejtette feltüntetni, hogy akciójának termékei csak kis mennyiségben álltak rendelkezésre, s hogy sok esetben mintadarabokról volt szó.
HÜLYÉK AZÉRT NE LEGYÜNK!
Az árverseny a piacgazdaság lényege – adódik a gyors látlelet. Csakhogy itt a nemes versengés különös esetével van dolgunk: a Média Markt és a Saturn áruházak ugyanis egy cégbirodalomhoz tartoznak, az idehaza is ismert Metro-csoporthoz. Nálunk a Media Markt Saturn Holding Kft. a többségi tulajdonosa mindegyik, külön cégként működő áruháznak. A holding kft. az összehangolt marketingkampányokért felelős, s a tulajdonában álló áruházaknak kínálja szolgáltatásait.
A szálak azonban még tovább vezetnek: a Metro nemzetközi csoport sokkal szerteágazóbb a műszaki áruházláncnál. Természetesen idetartoznak a névadó, hivatalosan csak viszonteladókat kiszolgáló Metro áruházak, de idén áprilisban befejezett tőzsdei értékesítéséig a Praktiker barkácsüzletek is. A düsseldorfi anyakonszernhez pedig további, nálunk kevésbé ismert márkák köthetők: a Real és Extra élelmiszerüzletek, a Kaufhof áruházlánc, valamint egy gyógyszer-nagykereskedés. A negyedmillió főt foglalkoztató és több mint 50 milliárd eurós forgalmú hálózat dinamikusan növekszik: csak Európában idén 70 újabb Saturn és Média Markt üzlet nyitását tervezik.
A Metro-csoporthoz, s mindenekelőtt alapítójához és meghatározó tulajdonosához rengeteg legenda és legendás fordulat kötődik. Otto Beisheim ugyan csak 18,9 százalékát birtokolja a részvényeknek, két alapítótársával közösen azonban meghatározó többsége van a konszernben.
TITKOS SZÁLAK
A 82 éves milliárdos a világtól elvonulva él – fotó se nagyon készült róla -, az év egyik felét Miamiban, a másikat senki se tudja pontosan, hol tölti. Csak a Metro-csoport közgyűlésein mutatkozik, máskülönben a háttérből irányítja a szálakat. A sejtelmeskedés titkolnivalót takarhat – gyanítja a német sajtó. Felfigyeltek, hogy az 1924-ben született üzletember életrajzából hiányzik a II. világháború. Hosszú kutakodás után aztán egy betegkartotékra bukkantak 1943-ból, egy azonos nevű Waffen SS-tagról, aki Hitler testőrségében szolgált. De hiába a búvárkodás, az érintett nem kíván nyilatkozni múltjáról. „Beisheim úr már régen eldöntötte, hogy nem akar a nyilvánossággal beszélni” – összegezte bizalmasa a tulajdonos mondanivalóját. S hogy miért nem? „Mert azt a vállalkozása előmenetele érdekében nélkülözhetőnek tartja.”
Hallgatása jó taktikának bizonyult a hosszú évek során. Múltja csak akkor vált kellemetlenné, amikor kiderült: a Berlin közepén épített luxusszállodája a náci rezsim idején zsidóktól elkobzott földbirtokon áll. Beisheim viszont ekkor sem állt kamerák elé. Mielőtt az ördögöt festenénk a falra, azt is el kell mondani, hogy a milliárdos magas német állami érdemrend birtokosa, s igen bőkezű: rengeteg óvodát, iskolát, mentőautót köszönhetnek neki a rászorulók. Igaz, van miből jótékonykodnia. Dörzsölt üzletemberként az adóján is spórol: holdingja Zug kantonban, a svájci adóparadicsomban van bejegyezve, a globalizáció számos élharcosával egy fedél alatt.
KÉT MÁRKA, EGY TULAJ
Európában szinte mindennaposnak mondható, hogy olyan márkák és cégek versengenek egymással, amelyek valójában ugyanazt a tulajdonost gazdagítják. Közismert, hogy a Volkswagen, az Audi és a Skoda autók eladásából származó bevétel ugyanazt a Volkswagen-csoportot illeti, igaz, a márkák (különösen korábban) jól elhatárolhatók voltak egymástól. Nehezebb eset, ha a magyar sajtópiacra tekintünk. Itt korábban két meghatározó politikai napilap, a Magyar Hírlap és a Népszabadság fő tulajdonosa egyezett, míg a svácji Ringier kiadó az előbbi felszámolása mellett nem döntött. Ugyancsak álverseny zajlik a Best és a Story, valamint a Nők Lapja és a Meglepetés színes magazinok között, ezek ugyanis szintén egy kézben vannak, a Sanoma Budapestnél. Érdekes eset Csányi Sándor élelmiszer-birodalma: az OTP-vezér ugyanis egyszerre tulajdonosa több tejipari cégnek, valamint a Délhús és a Pick Rt.-nek. Az üzletember a kétszereplős álversenyt túlságosan költségesnek ítélhette, így a múlt héten kiderült: húsipari cégei Pick néven egyesülni fognak.
