Több mint tízezer izraeli katona vesz részt a libanoni szárazföldi harcokban és a további előnyomulás újabb tartalékos osztagok mozgósítását tenné szükségessé. Az izraeli légierő is folytatta támadásait. Tegnap Bejrútot az északi országrészekkel összekötő hidakat bombáztak az izraeli repülőgépek. Libanoni jelentések szerint a támadásoknak ott öt halálos áldozata és 25 sebesültje volt, a Bekaa-völgyben 25 halottja volt egy izraeli légicsapásnak.
A légitámadások célja a Hezbollah csapatainak szánt, Szíriából érkező fegyver-szállítmányok megakadályozása volt. Az izraeli légierő ismét támadta Bejrút siiták lakta déli negyedeit is, annak ellenére, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk megfenyegette Izraelt, hogy a Bejrút elleni támadások Tel-Aviv ellen irányuló rakétacsapásokat fognak maguk után vonni. Izraeli katonai szakértők szerint a fenyegetést komolyan kell venni – habár még nem történt kísérlet valóra váltására. Minden eshetőségre felkészülve, Izrael nagy teljesítményű Patriot légelhárító rakétákat telepített Tel-Avivtól északra, Netanja környékére.
Az izraeli szárazföldi előrehaladás nem akadályozta meg a Hezbollahot rakétatámadásai folytatásában, sőt fokozásában. A csütörtöki kétszázas rekord után tegnap hatvannál több rakéta csapódott be izraeli területre, Marar arab faluban egy asszony életét vesztette. A harcokban csütörtökön négy, tegnap pedig két katona esett el. Libanonban eddig 675, Izraelben 73 áldozata volt a légicsapásoknak a CNN jelentése szerint.
A harci események kapcsán nézeteltérések keletkeztek az izraeli vezetésben: a múltban „békepártinak” tartott Amir Perec védelmi miniszter utasította a hadsereget, készüljön a Litani folyóig terjedő, mintegy húsz kilométer széles sáv elfoglalására. (Mindeddig az izraeli csapatok csak 5-6 kilométerre hatoltak be Libanon területére). A terv Ehud Olmert miniszterelnök és Cipi Livni külügyminiszter ellenállásába ütközött. Azzal érveltek, hogy egyrészt egy ilyen nagy terület elfoglalására az eddiginél sokkal nagyobb katonai erőre lenne szükség, másrészt a 20 kilométeres „biztonsági sáv” sem gátolná meg, hogy a Hezbollah nagy hatótávolságú rakétái elérjék Izrael területét. Mindenesetre, a Litani folyóig történő előnyomulás a biztonsági kabinet határozatának megváltoztatását igényelné. A kabinet a hét elején csak „kisméretű szárazföldi akcióról” döntött és mint ahogyan a kabinet egyik tagja tegnap hangsúlyozta, ezt a határozatot nem változtatta meg.
Katonai megfigyelők szerint mindkét fél valamiféle „sikerélménnyel” szeretné befejezni a hadjáratot: Izrael talán Naszrallah, vagy valamelyik ismert Hezbollah-vezető „elejtésével”, a Hezbollah pedig valószínűleg Tel-Aviv masszív bombázásával.
* (csillag)
A magyar külügyminisztérium a korábbi hatmilliós gyorssegély után huszonhétmillió forint értékű humanitárius segély Libanonba juttatásáról döntött – jelentette be Várkonyi László szakállamtitkár. A támogatást a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Máltai Szeretetszolgálat veheti igénybe gyógyszerek, gyógyászati berendezések, élelmiszerek beszerzésére és Libanonba juttatására.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
Erőfeszítések a tűzszünet érdekében
Tony Blair elhalasztotta évi rendes szabadságának megkezdését, hogy tovább segítsen a libanoni válsággal kapcsolatos ENSZ-határozat előkészítésében – közölte a Downing Street 10. A brit kormányfő úgy gondolja, a következő néhány nap sorsdöntő lesz az ENSZ-határozat tető alá hozatala szempontjából. Jacques Chirac francia elnök pénteken több vezető európai államférfival tanácskozott telefonon a libanoni helyzetről, köztük Blairrel. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Matti Vanhanennel együtt Chirac felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: tegyen meg mindent azért, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet jöjjön létre.
