Még egyszer Morvai Krisztináról
Seres László 2006. augusztus 5. 12:10
Magyar állampolgárként, a köztársaság nevű izé tagjaként azonban nem szeretném, ha az én delegáltam más nőknek, afrikai vagy latin-amerikai nyomorgóknak bármilyen morál alapján előírná, hogy mit csinálhatnak és mit nem.
1/2. oldal »
Mivel a Hírszerzőnek nincs olvasói levél rovata, ámde minden beküldött olvasói levélért hálásak vagyunk, most e rovatban tesszük közzé kedves olvasónk, Morvai Krisztina levelét, amely válasz Gavra Gábor kollégánk csütörtöki publicisztikájára. Tehát:
„Kedves Szerkesztőség!
Ezúton szeretném megköszönni, hogy immáron két – ostoba, tehetségtelen
–– cikkben reklámozták azt a számomra fontos üzenetet, hogy senki nem köteles meghunyászkodni az Önök munkatársaihoz hasonló (a két cikk íróira gondolok) mindenre elszánt, magát felsőbbrendűnek képzelő, gonosz alakok brutalitása, garázdálkodása előtt.
Közhírré tették a „csendes többség” számára: nem vagyunk kötelesek folyamatos berezeltségben élni, reszketni az antiszemitizmus vádjától. Köszönöm ezt Önöknek. Kérem, holnapra is írjanak össze sok ostobaságot, de mindenképpen terjesszék: az Önök dózerei megállíthatóak, csak némi bátorság kell hozzá!
Alább mellékelem az MTI közleményét, amely korrekt, tárgyszerű és az újságírás alapvető normáit szem előtt tartó opusz. (Önök persze nehogy hagyják magukat megzavarni a tények által).
Üdvözlettel
Morvai Krisztina„
A levél első fele magyarázatra szorul: a Hírszerző egy sajtószemle-linkben és az említett publicisztikában reagált arra a hihetetlen történetre, amelyet a hvg.hu robbantott kedden reggel, és amelynek lényege: egy nőjogi ENSZ-szakbizottságba delegált, a kormány által menesztett magyar szakértő két héttel az új tagok megválasztása előtt úgy fúrta meg utódját, hogy a tagállamok misszióvezetőinek jelezte: „Magyarországnak új jelöltje van erre a posztra: dr. Pető Andrea. Pető Andrea jól ismert cionista aktivista, alapító tagja és vezetője egy befolyásos magyar zsidó nőszervezetnek (Esztertáska).”
A levél második fele is magyarázatra szorul: senki nem állította, hogy „kötelesek” lennénk „folyamatos berezeltségben élni, reszketni az antiszemitizmus vádjától”. Nem. De mi a helyzet az ENSZ-ben mindig működő cionizmus-váddal? A világszervezet IQ-szintjét minősíti, hogy hosszú évekig érvényes határozata volt arról, hogy cionizmus = rasszizmus.
Morvai jól kalkulált: a csúnya c-szó működött. Pető Andrea történészt, a hallatlanul befolyásos, négyfős zsidó „nőszervezet” (a Szombat című folyóirat volt női mellékletéről van szó) munkatársát nem szavazták meg a CEDAW-posztra. Fókuszálni ezért alapvetően nem Morvaira, hanem a világszervezetre kellene. Kik ülhetnek az ENSZ BT-jében és emberi jogi bizottságaiban, milyen államokat szeretnek ezek megbélyegezni, kik dönthetnek milyen premisszák, milyen morál alapján?
*
Morvai Krisztina remek szakértő. Nem kell vele egyetérteni mondjuk az apagyilkos Simek Kitti mentegetésében, de hosszú évek óta szenvedélyesen és fáradhatatlanul küzd a nőkkel szembeni hétköznapi brutalitás és megkülönböztetés ellen, a „nőtéma” hazai tudatosításában, Terror a családban című kötete nyilvánvalóan az alapmű-kategóriába tartozik. Abban is igaza van, hogy nem árt, ha egy New Yorkba delegált szakértő autonóm, nem szervilis kormánya iránt, és (bizonyos határok között) képes önállóan is akciózni, ha kell.
Ezzel együtt a magyar kormány jól döntött, hogy hazahívja. Ennek alapvetően két oka van: 1) elég obszesszív módon, egyoldalúan fókuszál szegény elnyomott palesztin nőkre, plusz az ENSZ-eseknek írt feljelentő leveléből az derül ki, hogy kulturális alapon politikai elfogultságot feltételez valakinél (ha „zsidó aktivista”, akkor befolyásos és „cionista”), miközben 2) ő maga példátlan módon elfogult, amikor nyilvános szereplésein – nem magánemberként, hanem a Magyar Köztársaság delegáltjaként – felháborodottan tiltakozik az abortusz gyakorlata ellen. Ha már női jogok.
A publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A Hírszerző fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
1. oldal
