Az év végéig újabb csaknem 20 ezer kárpótlási kérelemre számít az Igazságügyi Hivatal, miután a parlament meghosszabbította az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlására adott július végi határidőt. Költségvetési pluszpénzre azonban nem lesz szükség, a még a 2003-as költségvetésben elkülönített összeg kamatbevételei ugyanis biztosítják a szükséges 3-4 milliárd forintot.
Naponta több tucatnyi új kérelmet adnak be az Igazságügyi Hivatalhoz azután, hogy a parlament meghosszabbította az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlására adott, eredetileg július végi határidőt. Szabó Lajos, a hivatal főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy már július utolsó napján az egyik szerbiai egyesület vezetői 8700 kérelmet adtak be, és ügyvédektől is mintegy 2-3 ezer kérelem érkezett. Az év végéig, a most már végsőnek tekinthető határidőig további csaknem 20 ezer kárpótlási kérelemmel számolnak – mondta. Becslése szerint ez 3-4 milliárd forintos pluszkiadást jelent, de emiatt nem lesz szükség költségvetési plusztámogatásra. A 2003-as büdzsében jóváhagyott 20 milliárd forintot ugyanis a kifizetésekig kamatoztatták, ez pedig fedezetet nyújt az újabb kérelmekre.
Április óta Afganisztántól Venezueláig, Ukrajnától Izraelig a világ csaknem 40 országból érkeztek kérelmek – hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes. Az 50 ezer beadványt ugyanazon a két jogcímen lehet tenni, mint 1997-ben, amikor megkezdték az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását. Az élet elvesztése miatt 400 ezer forint illeti meg a hozzátartozókat – több személy esetén ennek arányos része -, ha valaki 1939 és 89 között a magyar hatóság vagy hatósági személy önkénye miatt halt meg. Vonatkozik a kárpótlás a II. világháború idején deportáltakra illetve a szovjet kényszermunkatáborban meghaltak hozzátartozóira is. Az eredeti szabályozás 30 ezer forintban határozta meg a legmagasabb kiosztható összeget, ám ezt 2003-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mert a pánzt méltánytalanul alacsonynak ítélték. Ezután emelték 400 ezerre az összeget. A másik nagy csoportnál, a munkaszolgálat miatti kárpótlásnál nincs fix összeg, ott a munkaszolgálatban eltöltött idő és az életkor alapján számítják ki a pénzt.
A parlament július 24-én, a rendkívüli ülésszak utolsó ülésnapján fogadta el egyhangúlag az újabb, év végéig szóló hosszabbítást. Akkor a szocialista Göndör István már jelezte: a javaslatot az tette szükségessé, hogy még sokan vannak, akik nem tudták érvényesíteni jogos kárpótlási igényeiket. Lapunk érdeklődésére Szabó Lajos is kiemelte, hogy az utóbbi időben a levéltárak is nyitottabbá váltak, akár itthon, akár Oroszországban, így most már olyanok is dokumentumokkal tudják igazolni kérelmüket, akiket eddig éppen annak hiánya miatt utasítottak el.
Markotay Csaba
