Morvai Krisztina, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő CEDWA-bizottság magyar küldötte megvádolta az ENSZ-nél a magyar kormányt. A tagországok misszióvezetőinek küldött levelében azt írta, Magyarország Pető Andrea jól ismert „cionista aktivistát” küldené helyette a nemzetközi szervezetbe. Morvai szerint hazája mindezt izraeli nyomásra tette, ő ugyanis a bizottságban egyszer kellemetlen kérdéseket tett fel a zsidó állam képviselőjének. Végül egyikük sem jutott be a testületbe, így januártól ebben az ENSZ szervezetben nem lesz magyar delegátus.
„Dögöljön meg a szomszéd tehene” – idézhetnénk a csakis ránk jellemző mondást, ha egyetlen percig is szabad lenne a történteken élcelődni. Ez esetben azonban nem Morvai és Pető járt pórul, hanem az egész ország. Erkölcsi károkat szenvedtünk a kormánnyal együtt és sajnos ez nem először fordul velünk elő. Brüsszelben egyszer sajnálkozással teli megvetéssel kérdezték tőlem, miért nem veszik észre a magyarok, hogy amikor országon belüli ellenfeleiket járatják le a határon túl, akkor az egész népet hozzák hátrányos helyzetbe. Józan ésszel nem értették, miért panaszolja be az unióban az MSZP-SZDSZ kormányt a Fidesz bármelyik vezetője, vagy hogyan hívhatja fel az esetleges szabálytalanságokra a figyelmet a jegybank vezető tisztségviselője. Finoman, csak négyszemközt állitólag többször értésünkre adták már külföldön: nem illik a belső ellentéteket országon kívülre vinni. Az ilyesmi ugyanis a panaszosokra, de az egész népre is visszahullik.
Morvai ráadásul érzékeny húrokat pengetett. A cionista jelzőt használta, amelyik pőrén azt jelenti, akire ráaggatják, az zsidó. Márpedig, ha valaki ma azt állítja, emiatt akarnak vele szemben bárkit előnyben, vagy hátrányban részesíteni, azt Európában, az USA-ban vagy a nemzetközi közösségekben biztosan elutasítják. A baj csak az, hogy vele együtt bennünket is elítélhetnek.
Fazekas Ágnes
