Forrás: HETEK

A béke szimbóluma volt. Hiszen az első világháborút elvesztő, majd az azt követő két olimpiáról hiányzó Németország rendezte. Soha ennyi versenyző nem indult a versenyen. Gigantikus építkezések, pazar vendéglátás. A cél: Bebizonyítani a náci Harmadik Birodalom nagyságát és dicsőségét. Elsősorban pedig az árja (fehér, germán) faj felsőbbrendűségét. Na ez azért nem sikerült.

Olimpiai megnyitó BerlinbenAmikor Berlin megkapta a rendezés jogát, akkor még a Weimari Köztársaság fővárosa volt. Amikor 1936. augusztus 1-én meggyulladt az olimpiai láng, akkor már a náci Harmadik Birodalomé. Természetesen a nácik nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a világ közvéleménye előtt felejthetetlenné tegyék a világversenyt. Az építkezések során új, kéttornyú stadiont építettek (ma Hertha BSC játssza ott a mérkőzéseit, illetve a világbajnokság döntőjét is onnan közvetítették).

A náci gigantomániára jellemző, hogy nem egy, hanem 3075 fáklyavivő vitte az olimpiai lángot, mintegy kézről kézre adva azt. Na de tudjuk, hogy a náciknak addigra már nagy gyakorlatuk volt a fáklyával való felvonulásban. Elég csupán az SA legények rendszeres felvonulásaira gondolni. Ezek célja a hatalom megszerzése előtt a politikai ellenfelek megfélemlítése, utána a hatalom erejének demonstrálása volt.

A berlini Olimpia-stadionEz volt az első olimpia, amelyet a televízió is közvetített (már ahol volt). A Magyar Rádió is több, mint ötven órányi anyagot sugárzott. A hatalmas kamerákat először a gyanútlan nézők ágyúknak nézték (még nem azok voltak, csak 3 évvel később). A mozgóképet az a Leni Riefensthal rendezte, aki az előző évben készítette el két órás moziját, ami a nürnbergi náci pártgyűlést mutatta be. Annak a filmnek „Az akarat diadala” volt a címe, és Adolf Hitler, mint a városba repülőgépen alászálló német messiást mutatta be.

Az előkészületek során eltűntették a zsidó üzleteken akkor már meglévő megkülönböztető jeleket. Az SA is inkább, mint kedélyes rendfenntartó csoport mutatkozott be. A berlini romákat a város mellé egy táborba kényszerítették. Innen már nem is engedték őket vissza városba a világverseny után sem. Elmondhatjuk, hogy a náci Harmadik Birodalom volt az első, amely a világversenyt, amely a béke eszméjében kelt új életre, a saját propaganda céljára használta fel.

Ebbe az irányvonalba illeszkedett az a cél, hogy az olimpia az árja, germán, fehér faj, rassz felsőbbrendűségét kell, hogy bizonyítsa. Na ez viszont már nem sikerült. Az amerikai (fekete bőrű) Jesse Owens négy aranyat nyert. Ennyit egyetlen más atléta sem egy olimpián. A néger atléta sikere annyira megrázta a Führert, hogy nem volt hajlandó kezet fogni vele és átadni az aranyérmeket.

Petschauer AttilaA magyarok tíz aranyat, egy ezüstöt és öt bronzot hozhattak haza. Elsőként nyertek sportolónőink, Csák Ibolya és Elek Ilona. Külön kiemeljük azonban a két aranyat szerző Kabos Endre kardvívót, aki egyéniben is és csapatban is diadalmaskodott. Róla és a korábbi olimpiákon érmeket szerző Petschauer Attiláról mintázták „A napfény íze” című film Sors Ádámját. Hadd emlékeztessek, a filmben szereplő bajnokot annak az eszmének a nevében pusztították el, amit a XI. nyári olimpia hivatott reklámozni. Ez pedig a fajelmélet volt.

Comments are closed.