A Kafr Kana-i tragikus végű bombázás után Ehud Olmert izraeli miniszterelnök kénytelen volt engedni az amerikai nyomásnak és beleegyezni a légi csapások 48 órás szüneteltetésébe, hogy Dél Libanonból elmenekülhessen a polgári lakosság és humanitárius segélyt lehessen szállítani a térségbe. A szüneteltetés nem vonatkozik a szárazföldi hadműveletekre, sem e hadműveleteket támogató légi akciókra, sem a rakétakilövők megsemmisítésére.
Az izraeli biztonsági kabinet utasításokat is adott a szárazföldi akciók fokozására, mégpedig azzal a céllal, hogy a még rendelkezésére álló időben a hadsereg minél több rakétakilövőt semmisíthessen meg. A légicsapások beszüntetésének bejelentése pedig olyannyira sürgős volt az amerikai külügyminisztériumnak, hogy az erről szóló hírt közölte a TV-állomásokkal és a hírszolgálati irodákkal, még mielőtt az izraeli hadsereg vezetése az illetékes katonai parancsnokok tudomására hozta volna, akik így először a CNN-ből szereztek róla tudomást.
Általános vélemény szerint a hadsereg rendelkezésére álló idő immár nagyon rövid. A 32 gyerek és sok felnőtt civil halálát okozó Kafr Kana-i incidens után ugyanis felgyorsultak a tűzszünet kikényszerítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy e hét végéig elérhetőnek tartja a helyzetet stabilizáló tűzszünetet, amely – úgy tűnik – a Biztonsági Tanács ülése után, vagyis szerdán vagy csütörtökön fog életbe lépni. Addig azonban tovább folynak a harcok. A Hezbollah a tegnapi nap folyamán mintegy 190 rakétát lőtt ki Észak-Izrael felé, ebből majdnem száz rakéta Kirjat Smona városba csapódott be. Ez volt a legtömegesebb rakétatámadás az évek folyamán sokat próbált város ellen – ám miután a lakosok óvóhelyeken voltak, nem járt halálos áldozattal.
Izrael légi csapást hajtott végre a Libanon déli részén fekvő Taibe falu közelében hétfőn – jelentette be az izraeli hadsereg, annak ellenére, hogy érvénybe lépett a légitámadások 48 órás felfüggesztéséről szóló bejelentés. Egy katonai szóvivő szerint a légi csapások csupán a térségben harcoló szárazföldi alakulatok védelmét szolgálják, s nem irányulnak meghatározott célpont ellen.
Az izraeli védelmi miniszter szerint Izrael, ha beleegyezett is támadásainak 48 órás felfüggesztésébe, nem fogadhat el azonnali tűzszünetet Libanonban. Amír Perec a kneszetben (parlament) beszélt a Libanonról tartott hétfői rendkívüli ülésen. indoklása az volt, hogy ha most azonnal tűzszünetet hirdetnének, „a szélsőségesek ismét felemelnék a fejüket, és megint ugyanott tartanánk”, ahol a jelenlegi offenzíva előtt.
A libanoni Hezbollah egyik parlamenti képviselőjének hétfői bejelentése szerint a síita szervezet csupán abban az esetben szünteti be rakétatámadásait, ha a zsidó állam felhagy a Libanon elleni támadással, és kivonja csapatait az arab országból.
Az izraeli kormány és a hadsereg szóvivői tegnap mindent megtettek, hogy igazolják a Kafr Kana-i bombázást. Rámutattak, hogy a Hezbollah lakott területekről lövi ki a rakétáit, majd a kilövésük után emberei lakóházakban rejtőzködnek el; továbbá, hogy az izraeli hadsereg szórólapokban többször felszólította a lakosokat: távozzanak a veszélyes térségből; Amir Perec védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Izrael nem akar veszteségeket okozni a civil lakosságnak és mélyen sajnálja minden ártatlan civil halálát, szemben a Hezbollahhal, amely győzelemnek tartja, ha rakétái izraeli civileket ölnek meg. Ezek az önmagukban megalapozott magyarázatok azonban nem tudták elmosni a képernyőkön látható halott gyerekek által keltett borzalmas benyomásokat és nem tudták visszafordítani a világközvélemény hangulatának megváltozását Izrael rovására. Annál is inkább, mert – mint több izraeli publicista is rámutatott – Dél-Libanonból épp úgy nem távozott mindenki, mint ahogyan Észak-Izraelt sem hagyta el mindenki a Hezbollah-rakéták hatására. A helyszínen pedig – itt is, ott is – elsősorban a szegények, a betegek, a magatehetetlenek maradtak.
Tíz évvel ezelőtt, 1996 áprilisában, egy hasonló esemény kényszerítette Izraelt, hogy véget vessen akkori, Hezbollah-ellenes katonai akciójának: tévedésből egy ENSZ-táborra irányuló ágyútűz a táborban menedéket kereső több mint száz libanoni halálát okozta. A vasárnap Kafr Kana-i támadás nem volt szándékos, de az ilyen tévedésből fakadó kudarc „be volt kódolva” a hadjáratba – írta tegnap a Jediot Achronotban Nahum Barnea, az ismert publicista.
A közel-keleti öldöklés leállítását célzó békefelhívást tett közzé ezerötszáz vallási vezető, tudós, továbbá kulturális és más ismert személyiség a hétfői The New York Times egész oldalas hirdetésében. A libanoni, izraeli és a megszállt palesztin területeken szenvedő és életüket veszítő testvéreik nevében azt követelik a felhívás aláíró, köztük amerikai zsidó és arab vallási vezetők, hogy az izraeli kormány, a Hezbollah és a Hamász vezetősége, valamint az amerikai kormány, az ENSZ és a nemzetközi közösség haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket a háború megállítása érdekében.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
A nagykövet: országom mélyen sajnálja
Izrael nagyon sajnálja, hogy a hét végén gyermekek, asszonyok, idős emberek veszítették életüket a dél-libanoni Kanában az izraeli légierő bombázása következtében – mondta a zsidó állam budapesti nagykövete hétfőn Budapesten. – Ám a Hezbollah Dél-Libanonban iskolákba, kórházakba, lakóházak pincéibe telepítette rakétakilövő állásait, ahonnan az elmúlt hetekben háromezer rakétát lőttek ki Izraelre – közölte a nagykövet, aki az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt, zárt ülésen beszélt az izraeli-libanoni konfliktusról. A bizottság – szintén zárt ülésen – Huszein Muszavi libanoni nagykövettel is eszmecserét folytatott. A magyar külügyminisztérium is mély megrendüléssel és megdöbbenéssel értesült a hétvégi kanai bombázásról és szorgalmazza az erőszak megfékezését és a harcok haladéktalan beszüntetését – írta Polgár Viktor szóvivő hétfői közleményében. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja a BT határozott fellépését szorgalmazza a tűzszünet és a tartós stabilitás megteremtése érdekében Izrael és Libanon között – közölte Kozma József, a frakció külügyi és európai ügyek munkacsoportjának vezetője.
Hagyták meghalni a civileket?
A Klubrádióban hangot kapott egy olyan értesülés, amely szerint az a kánai épület, amelyet az izraeli légierő bombázott, nem a bombáktól omlott össze, hanem annak a robbanóanyagnak a detonációjától, melyet a Hezbollah halmozott fel benne. E robbanásra azonban csak nyolc órával a bombázás után került sor. Ez alatt a nyolc óra alatt a civil lakosok végig az épületben voltak, de a jelek szerint senki sem tett lépéseket a megmentésük érdekében, holott idő lett volna rá. Husszein Muszavi, Libanon budapesti nagykövete a Klubrádió erre vonatkozó kérdésére előbb azt mondta, hogy nem voltak eszközök a civililek kimentésére és ez kockázatos is lett volna, hiszen tartani lehetett az izraeli bombázások folytatódásától. Később azonban kétségbe vonta a Klubrádió által közöltek hitelességét.
