Izrael visszautasította az ENSZ 72 órás tűzszüneti felhívását szombaton. A nemzetközi szervezet a Libanonban rekedt civileknek akart így humanitárius segélyt juttatni, és a sebesülteket akarták kihozni az országból.
Az izraeli külügyminisztérium közölte, hogy azért nem akarnak tűzszünetet kötni a Hezbollahhal, mert úgy vélik, hogy a síita fegyveres csoport arra használná ezt a lehetőségeket, hogy civilekből élő pajzsot vonjanak a harcok dúlta zóna köré. Az ENSZ humanitárius koordinátora pénteken kérte az ideiglenes tűzszünetet.
Az izraeli külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy Ehud Olmert miniszterelnök Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel folytatott korábbi megbeszélésén már beleegyezett, hogy létrehoz egy humanitárius folyosót, amelyen keresztül a segélyeket eljuttathatják a libanoni emberekhez.
Az amerikai külügyminiszter közben ismét Jeruzsálembe tart, ahol a segélyek kérdése is napirendre kerül az újabb megbeszéléseken.
Amerika támogatná a libanoni haderőt
Az Egyesült Államok 10 millió dollárral támogatja a libanoni hadsereget. Washington ezzel szeretné elősegíteni, hogy a bejrúti haderőt a déli határhoz telepítsék, amelyet most a libanoni síita fegyveres csoport, a Hezbollah ellenőriz. Az elképzelést még jóvá kell hagynia a kongresszusnak. Közben az amerikai külügyminiszter már úton van a Közel-Kelet felé.
Az amerikai külügyminiszter azért utazik ismét a Közel-Keletre, hogy segítsen rendezni az izraeli-libanoni helyzetet. Condoleezza Rice Malajziából indult Jeruzsálembe.
George Bush amerikai elnök pénteki, a brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt Rice újabb közel-keleti látogatásáról. Az elnök szerint a külügyminiszter az izraeli és libanoni vezetőkkel is találkozik majd, hogy egy elfogadható javaslatot dolgozzanak ki, melyről jövő héten tárgyalhat ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A világ vezető hatalmai hétfőn találkoznak, hogy a térségbe küldendő nemzetközi haderőről tárgyaljanak. Erről szólt egyébként Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Kofi Annan ENSZ főtitkár pénteki telefonbeszélgetése is.
Nyolc halott egy autóban
Libanon déli részén nyolc civil holttestére bukkantak egy autóban, melyet rakétatalálat ért az izraeli bombázások idején három nappal ezelőtt – közölték a hatóságok szombaton. Az áldozatok között volt egy háromgyerekes család is.
Libanonban eddig 438 ember, köztük 367 civil vesztette életét a július 12-e óta tartó izraeli offenzívában. Az ENSZ humanitárius koordinátora – a libanoni egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva – pénteken 600 áldozatról beszélt.
A mentőalakulatok szerint még több tucat ember van a lerombolt házak törmelékei alatt. Izrael eddig 51 áldozatról számolt be, nagy részük katona volt. A térségben azután kezdődtek meg a harcok, hogy a síita fegyveres csoport, a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát.
26 fegyverest öltek meg az izraeli csapatok
Az izraeliek 26 Hezbollah fegyverest öltek meg a dél-libanoni Bint Dzsbeil városában és környékén pénteken, a legújabb légicsapásokban. A határmenti városban a legnagyobb a síita fegyveres csoport ellenállása Libanonban. Az al-Arabíja arab hírtelevízió jelentése szerint hat izraeli katona is megsérült, de ezt az értesülést a zsidó állam hadserege nem erősítette meg.
Alagutakat bombáztak az izraeliek a Gáza-övezetben
Izrael egy feltételezett fegyverlerakatot és alagutakat bombázott a Gázai-övezetben szombat hajnalban – közölte az izraeli hadsereg. Sérültekről nem érkezett hír. A legújabb csapásra azután került sor, hogy Izrael kivonta csapatait Gáza északkeleti részéről egy kétnapos hadművelet után, amelyben 29-en vesztették életüket.
Környezeti katasztrófa fenyeget
A libanoni környezetvédelmi miniszter szerint a Mediterráneum eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját okozták az izraeliek azzal, hogy lebombázták délen az ország egyik atomerőművénél lévő üzemanyag-tartályokat. Jakub Szarraf azt mondta, hogy eddig 10-15 ezer tonna nyersolaj ömlött a tengerbe.
Dzsije atomerőművét az izraeli csapatok két héttel ezelőtt bombázták. Az olaj azóta is ömlik a tengerbe. A libanoni környezetvédelmi miniszter szerint ez nem csak országára, hanem a Mediterrán-tenger egész keleti részére katasztrofális hatással lesz.
A miniszter szombaton azt mondta, hogy a körülbelül 70 kilométeres libanoni tengerpart megtisztítása 45-50 millió dollárba kerül majd, és egy évig is eltarthat.
Közben Kuvait 40 tonna speciális vegyi anyagot küldött Libanonba, amelyik segít az olajréteget elvékonyítani, illetve felszívni.
Forrás: AFP/Független Hírügynökség
