A világszervezet ott akarja hagyja a háborút
Hírszerző információ 2006. július 28. 18:48
Izrael ellenzi az ENSZ-erők további jelenlétét a libanoni határon. ENSZ-nagykövetük szerint ugyanis a szervezet nem csak alkalmatlan a feladatra, de az is előfordul, hogy a Hezbollah használja menedékként a békefenntartó csapatokat. Izrael vágya most könnyen teljesülhet: a világszervezet állítólag teljesen ki akar vonulni a háborús zónából.
Az izraeli ENSZ-nagykövet állítását annak a kanadai ENSZ-megfigyelőnek a korábbi szavai is megerősítik, aki három társával együtt egy izraeli bombázás következtében vesztette életét Dél-Libanonban. Kilenc hónapnyi szolgálat után, napokkal a támadás előtt Paeta Hess-von Kruedener arról küldött e-mailt, hogy a síita terroristák a világszervezet állásait használják pajzsként az izraeli bombázások idején.
A négy ENSZ megfigyelő halálát okozó támadást még vizsgálják, a nemzetközi szervezet Biztonsági Tanácsa „mélységes megdöbbenését és aggodalmát” fejezte ki az üggyel kapcsolatban, a halálos áldozatokat követelő eset elítélésére azonban nem tért ki nyilatkozatában. Dán ENSZ-katonák viszont most arról számoltak be, hogy a világszervezet visszavonja megfigyelőit a legveszélyesebb körzetekből.
Mindig is inkompetens volt?
Izrael közben felszólítást kapott a Biztonsági Tanácstól, hogy az ügyet az ENSZ által kapott anyagok figyelembe vételével vizsgálja ki, s minél előbb hozza nyilvánosságra az eredményeket. Az izraeli ENSZ-nagykövet a békefenntartók halálával kapcsolatban így nyilatkozott: „a háború piszkos dolog, ahol előfordulhatnak hibák és tragédiák”.
ENSZ-dzsip megpihen egy Hezbollah-állványnál (2003)
A határtérségben 1978 óta szolgálnak ENSZ-békefenntartók (UNIFIL), az eddigi tapasztalatok szerint azonban teljesen értelmetlenül. Gillerman szerint ugyanis az UNIFIL „sohasem volt képes megakadályozni egyetlen Izraelre leadott lövést, egyetlen terroristatámadást vagy emberrablást sem”.
Kudarc Rómában
Amíg Izrael az ENSZ békefenntartó tevékenységét kritizálja, addig Mahmúd Abbász palesztin elnök a Rómában tartott nemzetközi konferenciát ítélte meg teljes kudarcként az arabok számára. Abbász szerint elfogadhatatlan, hogy nem szólították fel Izraelt háborús tevékenységének azonnali beszüntetésére. A palesztin elnök a libanoni és palesztin történéseket katasztrofálisnak minősítette.
A nemzetközi egyeztetés következő lépéseként Tony Blair miniszterelnök a Fehér Házba utazik, hogy az amerikai elnökkel konzultáljon. A fegyverszünet kérdése egyre égetőbbé válik, Bush azonban kitart amellett, hogy a Hezbollah lefegyverzése utáni valódi békét, nem pedig „álbékét” akar.
Izrael folytatja és fokozza
Izrael azonban még nem tervezi a háború befejezését: a hadsereg egyre sürgetőbben szólítja fel a libanoni polgárokat a déli területek elhagyására. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság több mint 70%-a támogatja, hogy keményebben sújtson le hadseregük Libanonban. Az elmúlt két hétben a kormány információi szerint közel hatszáz polgári személy vesztette életét a dél-libanoni területeken.
Izrael nem csak folytatni akarja a háborút, hanem fokozná is azt. Amír Perec védelmi miniszter szerint a Hezbollah soha nem lesz már ugyanaz, ami volt. Mint fogalmazott: „Egy háború kellős közepén vagyunk és nem hagyjuk, hogy a Hezbollah lobogóját ismét felvonják északi határunkon”.
Az izraeli biztonsági kabinet a tartalékosok mozgósítását is jóváhagyta mind Libanonban, mind pedig a Gázai övezetben, hogy megerősítse csapatait, s hogy minden eshetőségre felkészüljön. További lépésként a hadsereg Patriot típusú rakétaelhárító rendszert telepít Tel-Aviv térségébe, hogy a nagyobb hatótávolságú rakéták támadásait is kivédhesse.
Az Amnesty mindkét felet vádolja
Az Amnesty International azonnali fegyverszállítási tilalmat követelt mind Izraellel, mind a Hezbollahhal szemben. Emellett mindkét hadban álló felet háborús bűncselekményekkel vádolta meg.
Az emberi jogi szervezet szerint a támadások módja és a polgári lakosság veszteségeinek mértéke a nemzetközi emberiességi jogszabályok durva semmibevételéről tanúskodik.
Londoni közleményük szerint a civil lakosságra és a polgári infrastruktúrára mért közvetlen csapások és a válogatás nélküli, aránytalan mértékű támadások háborús bűncselekménynek minősülnek
(Forrás: canada.com, BBC, CNN, MTI, Der Spiegel)
