A Magyar Labdarúgó Szövetség fellebbviteli licenctestülete kedd késő este bejelentette: a Vác indulhat az élvonalban, a Ferencváros azonban nem felelt meg az első osztály követelményeinek. Az 1899-ben alapított zöld-fehér alakulat fennállása során először nem lesz tagja az NB I-nek. Petró László, a klub jogi képviselője kijelentette, polgári bírósághoz, ügyészséghez és az Európai Labdarúgó Szövetséghez (UEFA) fordulnak, mivel álláspontjuk szerint az MLSZ jogtalanul avatkozott a licencadás folyamatába.
Petró László, a Ferencváros jogi képviselője kijelentette, a klub a polgári bírósághoz, ügyészséghez és az Európai Labdarúgó Szövetséghez (UEFA) fordul.
„A licencszabályzatban az szerepel, hogy május 31-ig meg kell hozni a másodfokú ítéleteket. Ez megtörtént, a Ferencváros rajtengedélyt kapott. Azt a döntést még akkor sem bírálhatta volna felül az MLSZ, ha az szabálytalan körülmények között született” – mondta Petró, majd ekképp folytatta: „Polgári bírósághoz fordulni ráérünk, hiszen ez egy hosszadalmas jogi procedúra, melynek révén az idő rövidsége miatt nem tudnánk elérni, hogy élvonalban maradjon a klub. Ellenben az UEFA-t várhatóan már csütörtökön tájékoztatjuk a kialakult helyzetről, s azt reméljük, az európai szövetség közbenjárásával az első osztályban futballozhat a Ferencváros. Nem látom reménytelennek a helyzetet, nem kizárt, hogy indulhatunk az élvonalban. Tudom, nagyon kevés az idő a rajtig, ezért az sem elképzelhetetlen, hogy mondjuk a második fordulóban szállunk be a versenybe, az elmaradt mérkőzésünket pedig később pótoljuk. Bizakodó vagyok, mert tudom, hogy nekünk van igazunk.”
Az MLSZ délben küldte meg a hivatalos értesítéseket mindhárom érintett klubnak (Vasas, Ferencváros, Vác). A Vasast arra szólították fel, hogy az értesítés kézhezvételétől számított két órán belül – amennyiben szándékában áll – hivatalosan nyújtsa be nevezését az NB I pénteken kezdődő 2006-2007-es idényére, az FTC-t pedig felkérték, hogy az NB II csütörtökön délelőtt sorra kerülő sorsolásáig küldje el nevezését a másodosztályra.
Noha az angyalföldiek honlapján szerda reggel már fent volt a Vasas elnökének, Markovits Lászlónak a nyílt levele, amelyben abbéli örömét fejezi ki, hogy nyert az igazság – olvasható: „Abszolút objektív, tiszta és egyenes eszközökkel harcoltunk az igazunkért. (…) határozottan kijelentjük: a Ferencvárost nem a Vasas miatt zárták ki. Akik ezt sugallják, azok saját magukról akarják a felelősséget levenni” -, a délelőtt folyamán Vancsa Miklós ügyvezető már úgy fogalmazott: a klubnak engedményeket kell kérnie ahhoz, hogy elindulhasson a bajnokságban.
„Jelenleg nincs junior csapatunk, amely előírás az élvonalban. Két nap alatt képtelenség összeszedni egy komplett együttest, azaz meg kellene hosszabbítani az átigazolási időszakot, illetve azt is mérlegelnünk kell, hogy a fiatal, NB II-re készülő gárdát érdemes lenne-e az NB I-ben indítani”.
Délután öt órakor aztán a Magyar Távirati Iroda hírül adta: a Vasas vállalja az első osztályú szereplést.
A kilencedik kerületi labdarúgók a szerda délelőtti edzés helyett – Gellei Imre vezetőedzővel együtt – rövid tájékoztatást tartottak. A futballisták szerint jelenleg gyakorlatilag nincs csapata a Ferencvárosnak, mivel a szerződések a másodosztályra nem érvényesek. „Egyeztettem a csapat jogászával, és ugyan december 31-ig szerződés köt a klubhoz, az a másodosztályra nem érvényes. Ezzel így vannak a csapattársaim is” – nyilatkozta a csapatkapitány, Lipcsei Péter. Sőt, nem csak a játékosok, hanem az edző, Gellei Imre is ugyanebben a helyzetben van. Ám ami ennél nagyobb problémát jelent a szakvezetés és a labdarúgók számára, hogy a vezetőség még semmiféle tájékoztatást nem adott a közeljövőről. „Nekünk, játékosoknak tiszta a lelkiismeretünk, viszont a következtetéseket mindenkinek le kell vonnia magában” – mondta Lipcsei.
Ináncsy Miklós elnök azzal védekezik, hogy az esemény még túl friss volt ahhoz, hogy a játékosok felé kommunikálni tudják a lehetséges fejleményeket. A klub elnöke szerint a játékosoknak sem szabadna elhamarkodottan nyilatkozniuk, a közös cél az, hogy a jelenlegi keret – nagyjából – együtt maradjon, és minél rövidebb időn belül kiharcolják a feljutást.
Miként kedd este, a döntés óráinak idejére, úgy tegnapra is demonstrációt szervezett a Ferencvárosi Torna Club Üllői úti székháza elé a Ferencváros Szurkolók Szövetsége (FSZSZ). Az FSZSZ vezetői a kedd esti döntés után kiadott rövid kommentárjukban így fogalmaznak: „Köszönjük a Ferencváros vezetőinek, a mindenkori kormánynak és az MLSZ-nek, hogy megajándékoztak minket ezzel az feledhetetlen érzéssel!”
Fél hat körül kezdett gyülekezni a tömeg tegnap az Üllői-úti Fradi pálya előtt. Hat órára több száz főre növekedett a szurkolótábor. Ekkor már a drukkereket hangosbeszélőn biztató szónoklatoktól és a tömeg ütemes ,,Hajrá Fradi”- kiáltásaitól, indulók kántálásától volt hangos a metró kijárattól a stadion bejáratig zsúfolt tér. Később a tiltakozók Lipcsei Péter csapatkapitányt buzdították felszólalásra, aki a nagy hangzavarban alig hallhatóan a Ferencváros csapatának a megújulásáról és a szurkolók egyre erősebb összefogásának a szükségességéről beszélt. A tiltakozók egy csoportja tapsvihar kíséretében az Üllői-úti felüljáróra ,,Ferencváros Mindörökké”, és ,,Megtisztulás” feliratú pányvákat erősített fel. Miután véget értek a rövid beszédek, s a jelenlévők valamennyi csapat-indulót elénekelték, a tömeg hét óra felé kezdett oszladozni. A nagyobb incidensek nélkül lezajló megmozdulást nagyszámú rendőrcsapat felügyelte.
A Fradi nem élt az eséllyel
A Ferencvárosi Torna Club elnöke, Ináncsy Miklós leginkább azt nem érti, hogyan lehet, hogy a klubnak május 31-én már érvényes licence volt, amit később mégis elvettek tőle. Ináncsy szerint a licencadók jogsértően jártak el, ebben pedig nem egyezik a véleménye Kolláth Györggyel.
Az alkotmányjogász úgy látja, tartalmi törvénysértést legfeljebb a Ferencváros követett el, amelynek megváltoztatásában sem a polgári bíróság, sem pedig az Európai Labdarúgó Szövetség nem segíthet, mivel éppen az UEFA határozta meg azt a szigorú rendszert, amit Magyar Labdarúgó Szövetség is alkalmazott a rajtengedélyek kiadásakor.
„Május 31-én a Fradi részére megalapozatlanul adtak ki licencet – mondta Kolláth. – Már a korábbi hónapokban, években is olyan masszív, hosszan fennálló köztartozást halmozott fel, amire tekintettel a bajnokságból mindenféle jogorvoslat nélkül ki kellett volna zárni. A Ferencváros azonban a hazai sportéletben kivívott pozíciójának köszönhetően megkapta az esélyt, amivel nem tudott élni” – említette az alkotmányjogász, aki szerint az egyetlen dolog, amit a Ferencváros ezek után tehet, hogy belenyugszik az igazságos döntésbe, és példamutatóan rendet tesz saját háza táján.
„Nagyon sok nehéz időszakot átéltünk már az évtizedek során, 1953-ban például Kinizsivé változtatták a klub nevét. Mégis, úgy látom, akkor sem volt a mostanihoz fogható a baj!” – mondta Albert Flórián, aki többek között azzal érvelt, abban az időben nem voltak megélhetési problémái a játékosoknak, manapság viszont igenis akadnak nélkülöző labdarúgók, minekután sokan hónapok óta nem kaptak fizetést.
„Csalódott vagyok, bíztam abban, hogy elindulhat a csapat az NB I-ben. Már csak azért is, mert a történtek után komoly célokért is harcba szállhatott volna a gárda. Három éve mindig mondtam az illetékeseknek, hogy végre valaki mondjon igazat, de mindig megmosolyogtak…” – említette a zöld-fehérek legendás labdarúgója, az egyetlen magyar aranylabdás játékos.
Hermány Csaba, a Ferencváros Labdarúgó zrt. elnökségébe a T-mobil által delegált tag leszögezte: ugyan a vállalat nem szeretné, hogy elhamarkodott döntése miatt teljesen működésképtelenné válna a klub, ám hangsúlyozta: az NB II nem NB I, át kell gondolni, hogy a másodosztályra is érdemes-e a főszponzornak évi 150 millió forintot áldoznia. „Nem fordulhatunk el a klubtól, bár a másodosztály képvisel akkora értéket, mint az élvonal. Jövő héten hozzuk meg végleges álláspontunkat a jövőbeli együttműködésről.” Az elöljáró egyebekben elmondta, a felelősöket, akik miatt a jelenlegi helyzet kialakult, meg kell büntetni, s el kell kezdeni kialakítani azt a keretet, amellyel neki lehet vágni a másodosztálynak. Hozzátette: természetesen még bízik abban, hogy a Ferencváros mégiscsak az élvonalban indulhat.
Szögyényi József ügyvéd más álláspontot képvisel: „A fellebviteli bizottság május végén meghozott határozatát legföljebb felettes bizottság helyezhette volna hatályon kívül, márpedig az MLSZ-nek erre nem volt jogosultsága. Még abban az esetben sem annulálhatta volna a jogerős döntést, ha a határozat meghozatala során alaki hibákat vétett. Úgyhogy nekem az a véleményem – noha hozzáteszem, az ügyet csak az újságokból ismerem -, hogy a Ferencvárosnak ott lenne a helye az élvonalban.”
A vergődés másfél évtizede
Noha az FTC a rendszerváltáskor is az ország legnépszerűbb egyesülete volt, a kilencvenes években ugyancsak likviditási gondokkal küszködött minduntalan. A vezetők legfőbb feladata akkoriban szintén a befektető és szponzorkeresgélés volt. Néha sikerrel jártak, bár vagy a dilettantizmus, vagy a friss demokrácia kiskapuin közlekedő befektetők miatt buktak el a megnyugtató helyzet előtt.
Ez történt az erdélyi illetőségű Hargita Kft.-vel, amely 30 millió forintot ajánlott, és a Kelemen Iván nevével fémjelzett Kordax Rt.-vel is, amely évi százmilliót vitt az Üllői útra.
Érdeklődtek külföldi befektetők is, a francia építési vállalkozó, Jean-Claude Bras szeretett volna beleszólni a szakmai munkába, sőt, alapítványi formában működtette volna tovább a futballszakosztályt, amiért annak dacára is elhajtották (korábbi FTC-klasszisok nyílt levélben tiltakoztak a klub kiárusítása ellen), hogy szintén súlyos summát (25 millió Ft.) áldozott volna a zöld-fehérekre.
A gazdátlan egyesület az 1995/96-os szezont azzal a valós veszéllyel kezdte, hogy amennyiben záros határidőn belül nem talál befektetőt, lehúzhatja a rolót (ekkoriban a szakosztály költségvetésének 80 százalékát tették ki a szponzori díjak). Hogy nem húzta le, abban hatalmas szerepe volt annak: az ifjabb Albert Flóriánnal, Lisztes Krisztiánnal, Vincze Ottóval felálló gárda bejutott a svájci frank milliókkal kecsegtető Bajnokok Ligája főtáblájára (ez azóta sem sikerült magyar csapatnak). A szereplésért egyesek szerint megközelítőleg 600, más források szerint 525 millió forintot kasszírozott a csapat, ám a tetemes különbség azon semmit nem változtat, hogy utóbbi összeg is több évi működésre elegendő lett volna. Már amennyiben felelős gazdálkodás folyik, csakhogy a Szívós István vezette klub ahelyett, hogy megerősítette volna a futballcsapatot, bejelentette: a gárda hamarosan csődbe kerülhet. Az FTC 1996 nyarán kapta meg az UEFA-tól a pénzt, 1997 végére mégis 439 millió volt a hiány, az APEH-tartozása pedig további 154 millió.
A klub átvilágítása 1999 elején kezdődött – ekkor már az elnöki szék mellett toporgott az akkori Földművelésügyi miniszter, Torgyán József -, ám a másfél éves vizsgálat eredménytelenül zárult, máig nem tudni, hová lett a pénz. Az Üllői úti székház előtt fehér öltönyben, zöld ingben dekázgatással is próbálkozó politikus egyébként hamar rendet tett a klub gazdálkodásában a minisztériumon keresztül érkező pénzek révén, s csakhamar 200 millióra apadt a néhány hónappal azelőtt még 750 milliósra taksált hiány.
Torgyán 2001. áprilisi távozása után Furulyás János bejelentette: 400 milliós elmaradása van a klubnak, elkerülhetetlennek tetszett tehát a labdarúgó-szekciót működtető társaság értékesítése. Három cég jelentkezett, ám a World Sports Solution-ről kiderült, nem saját pénzét áldozná, az International Media Sports az állam tulajdonában lévő Üllői úti létesítmény iránt érdeklődött, a Csányi Sándor, Demján Sándor, Muszbek Mihály trió közös érdeklődése pedig addig tartott, amíg ki nem derült, hogy az FTC 2,5 milliárdot szeretne kapni az üzletkötés nyomán.
Végül az MTK-t is tulajdonló Várszegi Gábor, illetőleg cége, a Fotex Rt. vásárolta meg a csapatot működtető kft., s a kialkudott 2,4 milliárd forintos vételár első három részletét ki is fizette. Akkor azonban elérkezett 2003. május 30., a magyar labdarúgás legdurvább botránya. A bajnokság utolsó fordulójában a gárda elbukta a bajnoki címet, a feldühödött szurkolók a pályára tódultak, s ütöttek játékost, edzőt, majd „mocskos zsidók!” rigmus kiabálásával támadást indítottak a klubház ellen. Várszegi Gábor kivonult, a kereskedelmi jogokat ellenben megtartotta az üzletember.
Furulyás János megkezdte „hajtóvadászatát” egy új befektetőért, ám csak Kovács Ádámig jutott. A Celladam tulajdonosa azonban csak hitegetett, pénze nem volt. 2005-ben az FTC 238 millió forintos kölcsönt vett fel az OTP-től, hogy a futballcsapat egyáltalán elindulhasson a bajnokságban. A mindinkább válságos helyzetbe kerülő FTC az általa használt, ám az állam tulajdonban lévő hat plusz kéthektáros terület vagyonkezelői jogának értékesítése révén remélt konszolidációt. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen kiírt első pályázat eredménytelen lett, a második mindmáig tart.
Az idén januárban Furulyás János lemondott, utódja, Ináncsy Miklós is tehetetlenül munkálkodott a klub megmentésén.
Az 1899-ben alapított Ferencvárosi Torna Club a magyar labdarúgás történetének legerdményesebb csapata.
Bajnoki címek: 28 (1903, 1905, 1907, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1926, 1927, 1928, 1932, 1934, 1938, 1940, 1941, 1949, 1963, 1964, 1967, 1968, 1976, 1981, 1992, 1995, 1996, 2001, 2004)
Bajnoki ezüstérmek: 33 (1902, 1904, 1908, 1914, 1918, 1919, 1922, 1924, 1925, 1929, 1930, 1935, 1937, 1939, 1944, 1945, 1950, 1960, 1965, 1966, 1970, 1971, 1973, 1974, 1979, 1982, 1983, 1989, 1991, 1998, 1999, 2002, 2003, 2005)
Bajnoki bronzérmek: 20 (1901, 1920, 1921, 1923, 1931, 1933, 1936, 1943, 1948, 1954, 1955, 1958, 1962, 1963, 1969, 1975, 1977, 1990, 1993, 1997)
Magyar Kupa-győzelmek: 20 (1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1956, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004)
Szuperkupa-győzelmek: 2 (1994, 1995)
összeállította: Varga T. Róbert
