Forrás: HETEK

Öt és fél évszázada vonultak el a török hadak a Magyarország kulcsának nevezett Nándorfehérvár (ma Belgrád) falai alól. A törökverő hős Hunyadi János és a keresztes hadakat szervező egykori inkvizítor Kapisztrán János vezetésével sikerült visszaverni a közel százezres török sereget, amelyet a Hódító melléknevű II. Mehmed vezetett. A déli harangszó eredete ehhez az eseményhez kapcsolódik.

II. MehmedAmikor az események előtt három évvel, 1453. májusának utolsó napjaiban a törökök elfoglalták Bizáncot (egyébként itáliai tüzérek segítségével, akik a kor technikai újítását a lőporral működő ágyút ismertették meg a törökkel) sejteni lehetett, hogy a keleti hódító hamarosan teljes erejével Európa felé fordul. Krónikásai szerint II. Mehmed kétszáz várost és tizenkét országot csatolt birodalmához. Méltán nevezték Hódítónak.

Eközben a törökkel már közös határral rendelkező Magyarországon a szokásosnak is nevezhető belpolitikai villongások voltak. A fiatal és befolyásolható V. László (a második Habsburg a magyar trónon) támogatást ugyan nem, de legalább szabad kezet adott Hunyadi Jánosnak az ország védelmére. Jelképesen megerősítette hadvezért főkapitányi címében is.

V. LászlóAz európai politika egyik legbefolyásosabb személye a mindenkori római pápa. III. Callixtus is felismerte a nyugati világot fenyegető veszélyt. Pénzzel és posztóval ugyan nem, de tömeghatású személyiség elküldésével igyekezett segíteni a magyarokat. Az olasz ferences szerzetest, Kapisztrán Jánost küldte el, hogy keresztes hadjáratra hívja fel az embereket. Kapisztrán az előző öt év során Közép-, Kelet-Európa régiójának inkvizítora volt, aki az eretnekeket és a zsidókat igyekezett minden módon üldözni. Erőteljes személyiség lehetett, mivel csupán olaszul és latinul beszélt, ezért ezeken a nyelveken prédikált az embereknek, mégis sokan követték a keresztes hadjáratban.

Amikor 1456 májusában a közel százezres török sereg megkezdte felvonulását a magyarok még nem álltak készen. Nándorfehérvár védői mindössze 5-7 ezren voltak, Hunyadinak 12 ezer katonája volt, míg Kapisztrán 30-35 ezer fős szervezetlen tömeggel rendelkezett.

1456. június 3-án éjjel egy üstökös hasított át Európa egén. A jelet úgy értelmezték, hogy szörnyű veszedelem közeledik kelet felől a keresztény világra. A pápa többek között ennek a veszélynek a kivédésére, és a védelemre készülő magyarok segítségére bullát adott ki. Elrendelte, hogy a kereszténység valamennyi templomában déltájban harangszóval hívják fel a hívők figyelmét arra, hogy imádkozzanak a veszedelem elmúlásáért. Ez, akkor nem a diadalt jelentette, hanem a végveszélyt, a keresztény világ bukásának előszelét.

Hunyadi JánosJúlius elején a török flotta elzárta a Dunát, hogy megakadályozza a vár élelemmel és katonai segítséggel való ellátását. Megkezdődött az ostrom. Az első tíz nap folyamán az ágyúk és ostromgépek javíthatatlan károkat okoztak a vár és a város védműveiben. A török műszaki alakulatok hozzáláttak a roham előkészítéséhez: lerombolták az akadályokat és feltöltötték az árkokat.

Ekkor indult meg Hunyadi. Sajkásaival és a keresztesek támogatásával áttörte a török hajózárat. Az öt órás kegyetlen harc mindkét félnek komoly veszteséget okozott. A várba vezető út azonban megnyílt. Hunyadi élelmet és csapatokat vitt be az erődbe. Maga is ott maradt, de a törökök elől igyekezett eltitkolni jelenlétét.

Nándorfehérvár annoJúlius 21-én indult meg a végső roham. Ezelőtt azonban Hunyadi további négyezer pihent katonát hozott be a várba. Az egész nap és éjjel hullámzó küzdelem során történt meg Dugovics Titusz esete. A szerb katona magával rántotta a vár falára zászlót tűző török harcost. Noha a zászlót kitűzőknek Mehmed szultán pasaságot ígért, még sem sikerült a várat elfoglalni.

Hunyadi, hogy felmérje az ostrom hatását, megtiltotta a kereszteseknek, hogy átkeljenek a Száván és harcba kezdjenek. A keresztesek hozzáláttak a folyón való átkeléshez és támadást indítottak a török tábor ellen. Kapisztrán aki vértanúságra vágyott az élükre állt. Amikor a szultán lovassága őrizetlenül hagyta az ágyúkat, Hunyadi is kitört a várból és elfoglalta azokat. Másnapra a török seregek elvonultak és azóta, ez a diadal napja a magyarok (és Európa) számára. Hunyadi egy hónappal, Kapisztrán pedig negyedévvel a győzelem után pestisben meghalt.

Comments are closed.