Magyar segítség is érkezik a háború sújtotta Libanonba
Hírszerző információ 2006. július 26. 14:04
A két hete indított Hezbollah-ellenes hadjáratban nőnek Izrael veszteségei: a terrorszervezet fellegvárának tartott Bint Dzsbeil-ben kilenc izraeli katona vesztette életét. Konfliktust gerjesztett Izrael és az ENSZ között, hogy izraeli légitámadás során találat ért a világszervezet egyik megfigyelői állását. A Hezbollah a harcok kiterjesztésével fenyeget.
„Nyilvánvalóan szándékos, koordinált támadásnak” nevezte Kofi Annan ENSZ-főtitkár azt az izraeli légitámadást, amelyben négy Libanonba kirendelt ENSZ megfigyelő vesztette életét. A bombázás során telibe találták a libanoni-izraeli határvidéken fekvő kiami megfigyelő állás épületét.
Az ENSZ jelenléte tehát nem csillapította a harcokat: Izrael nem adja fel a Hezbollah elleni háborút, mára virradóra pedig a terrorista csoport az eddigieknél is nagyobb hatótávolságú rakéták bevetésével fenyegette meg a zsidó államot.
„Gyalázatos vádaskodás”
Kofi Annan vádjait, miszerint az ENSZ elleni támadások szándékosak voltak, Ehud Olmert izraeli kormányfő egyértelműen cáfolta és sajnálatát fejezte ki a négy áldozat miatt. Olmert telefonon közölte Annannal, hogy a békefenntartók csupán véletlen áldozatai a légi csapásnak. A miniszterelnök egyúttal átfogó vizsgálatot helyezett kilátásba az üggyel kapcsolatban, melynek eredményét az ENSZ-főtitkár elé tárja majd.
Menekülők Bejrútból (fotó: MTI/AP)
Daniel Ayalon izraeli nagykövet szerint az történt, hogy a négy békefenntartó belekeveredett egy, a Hezbollah és az izraeli csapatok közti összecsapásba, de még nem tisztázott, hogy ki felel a halálukért. Az izraeli nagykövet is felháborítónak nevezte Annan vádaskodását, s Dan Gillerman izraeli ENSZ-nagykövet szerint is „elhamarkodott és téves” ítéletet hozott a főtitkár.
Humanitárius célokra használják a bejrúti repteret
Ehud Olmert és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tárgyalása után Izrael tett bizonyos engedményeket, de továbbra is kitart a harc folytatása mellett. Az USA és Izrael egyetért abban, hogy a Hezbollah lefegyverzése és a nemzetközi erők Dél-Libanonba telepítése alapvető fontosságú a két hete tartó konfliktus megoldásában. Olmert és Rice megállapodása szerint Izrael megengedi egy tőlük Libanonba vezető szárazföldi folyosó létrehozását, és a bejrúti repülőtér humanitárius célokra történő felhasználását.
Ennek első jeleként megérkezett a bejrúti reptérre az első segélyszállítmány Jordániából. Ezzel véget ért a Libanont 13 napja sújtó izraeli légi blokád. A libanoni főváros repülőtere tehát újra fogadóképes, ma még két gép érkezését várják.
Rómában Bejrútról
A libanoni válsághelyzet megoldásának legújabb lépéseként ma Rómában tartanak nemzetközi konferenciát. A fórumon Kofi Annan elítélte a Hezbollah támadásait, és azonnali tűzszünetre szólította fel mindkét felet.
A megbeszélés az izraeli delegáció részvétele nélkül zajlik, részt vesz azonban Condoleezza Rice, illetve öt európai és öt arab állam külügyminiszterei és legfontosabb tisztviselői. A BBC szerint az olaszok és más európai országok is a mihamarabbi tűzszünetet tartják a legfontosabbnak, az USA és Nagy-Britannia azonban egészen addig nem támogatják ezt a tervet, amíg a konfliktusok tényleges okait meg nem beszélik.
Ezzel szemben George W. Bush úgy fogalmazott, hogy az USA támogatja a tartós fegyverszünetet, ami véget vetne az erőszaknak. „A mi missziónk abban áll, hogy tartós és ne ideiglenes békét érjünk el.”
Magyar segítség Libanonba
Magyarország is kiveszi a részét a libanoni helyzet enyhítésére. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) egymillió forintos keretet nyit meg a libanoni menekültek megsegítésére.
A pénzből elsősorban ivóvizet, élelmet, gyermektápszert és gyógyszereket vesznek. Emellett jut némi pénz az elsősegélycsomagokra, tisztító- és tisztálkodási eszközökre, konyhai felszerelésekre, matracokra és ágyneműkre is. A segélycsomagok összeállítása helyi beszerzés útján történik.
A MÖS az egymillió forintos kereten túl bekapcsolódott a genfi székhelyű, egyházi hátterű segélyszervezeteket tömörítő szövetség, az ACT-International munkájába is. Ezáltal a menekültek gyakorlati megsegítésében is részt vehetnek a magyarok.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondása szerint eddig sem a NATO, sem az EU nem kérte még fel Magyarországot, hogy vegyen részt a libanoni helyzet nemzetközi rendezésben, vagyis hogy csatlakozzon a békefenntartó erőkhöz. Ha ez megtörténne, akkor Magyarország mérlegelné az esetleges szerepvállalást. Szekeres azt is elmondta, hogy nagyon nehezen kezelhető a libanoni helyzet, de hozzátette: „Egész Európa érdeke, hogy ott azért béke legyen.”
(BBC, CNN, Jerusalem Post, MTI)
