I. B., gazdasag@hetivalasz.hu
Továbbra is ingatag a közalapítványok jövője, bár a teljes felszámolásuktól egyelőre kénytelen visszakozni a kabinet. A jelentős költségvetési pénzeket felhasználó és tekintélyes ingatlanvagyonnal rendelkező intézmények költségvetését azonban várható- an még tovább kóstolgatja az éhes büdzsé.
Alig egy hetet élt meg a Pénzügyminisztérium (PM) javaslata, amely az államháztartási törvény megváltoztatásával a fűnyíróelv alapján egyetlen tollvonással megszüntette volna 2007. december 31-i hatállyal – néhány kivételtől eltekintve – a közalapítványokat. Az elképzelés a PM partizánakciójának bizonyult, hiszen nemcsak az ellenzéki, hanem jó néhány kormánypárti képviselőnek is heves nemtetszésébe ütközött. Immár a kabinet is a javaslatnak azt a változatát támogatja, amely ugyan megőrzi a már meglévő közalapítványokat, ám újabbak létrehozását nem engedi. (A tervezet lapzártánkkor került az Országgyűlés elé.)
Az eredeti elképzelés amúgy is több sebből vérzett. A PM megfogalmazása szerint a közalapítványok megszüntetése azért indokolt, mert a létrehozásukkor kitűzött eredeti jogalkotói célt „nem kellő mértékben valósították meg”, és sok esetben „a közpénzek elfolyatásának alapvető csatornájává váltak”. A lépéstől közel 50 milliárd forint megtakarítást szeretett volna elérni a tárca.
A tervezetet a koncepció és a végiggondolás teljes hiánya jellemezte – mondja L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, aki szerint mindebből világosan látszik az is, hogy a PM-nek nem a közalapítvánnyal mint intézménnyel volt gondja, hanem az egyszerűen áldozata lett a tárcánál folyó pénzvadászatnak. Az Írószövetség ezért tíz másik művészeti szervezettel közösen lépett fel a közalapítványok megszüntetése ellen. A tiltakozó szervezeteket magába foglaló Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ugyanis nemcsak a művészek nyugodt alkotását biztosító művésztelepek és alkotóházak képezte jelentős ingatlanvagyon felett regnál, hanem számos művész ettől a közalapítványtól kapja a nyugdíját is.
Ráadásul a módosítás – még ha nem is ez volt a kormányzat célja – híven tükrözte a kabinet határon túli magyarokhoz való hozzáállását. Hiszen miközben a Gyurcsány-kormány megszüntette a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a fűnyíró áldozatául esett volna a határon túli magyarok támogatására hivatott, az utóbbi években amúgy is jelentősen megnyirbált költségvetésű Illyés és Apáczai Közalapítvány is. De a tervezet tartogatott még pár arculcsapást idehaza is: hiszen az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának méltó megünneplése jegyében jövőre lehúzhatta volna a rolót az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, az esélyegyenlőség jegyében a Hajléktalanok Közalapítvány, a Gandhi Közalapítvány és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány is.
Persze „kiváltságosok” is vannak: tíz közalapítványnak minden körülmények között biztosított lenne a további működése. Ezek azok, „amelyek alapítását törvény vagy nemzetközi szerződés írta elő, vagy amelynek alapítója az Országgyűlés”.
A civil szervezetek mellett a politikai pártok közül egyedül a KDNP hallatta a hangját. Soltész Miklós, a párt országgyűlési képviselője szerint a felszámolás elé néző szervezetek feladatait sem a minisztériumok, sem az önkormányzatok nem tudják betölteni, és nem világos a kormányzati koncepcióban az sem, hogy milyen intézmények vennék át a több ezer szociális közalapítvány teendőit. A hangosan tiltakozó művészek mellett a szociális kérdésekkel foglalkozó, önkormányzati alapítású közalapítványok megszűnése hatalmas szakadásokat okozott volna az egyébként is lyukacsos szociális hálón. Újabb kérdéseket vetett volna fel a nyolc, természetvédelemmel foglalkozó közalapítvány, illetve a tulajdonukban/ kezelésükben lévő ezer hektár védett földterület sorsa is.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a kabinet visszakozni kényszerült, bár továbbra sem tűntek el a viharfelhők a közalapítványok fölül. Az új koncepció teremtette jogi környezetben ugyanis lehetősége van a kormánynak arra, hogy az általa rendeleti úton létrehozott közalapítványokat megszüntesse. L. Simon szerint botor dolog volt a kabinet részéről válogatás nélkül nekimenni az összes közalapítványnak, hiszen így hangos lett a tiltakozás. Ha szép csendesen, egyesével szüntette volna meg őket, jóval kisebb lett volna a felháborodás. Egy biztos: a törvénymódosítástól függetlenül minden közalapítványnak még összébb kell húznia a nadrágszíjat jövőre.
A TÍZ VÉDETT KÖZALAPÍTVÁNY
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Hadigondozottak Közalapítánya Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány Mező Ferenc Sportközalapítvány Wesselényi Miklós Sportközalapítvány
A MEGSZÜNTETÉS ELLEN TILTAKOZÓ SZERVEZETEK
Art 9 Ferencvárosi Képzőművészek Egyesülete Fiatal Írók Szövetsége Írók Szakszervezete Magyar Építőművészek Szövetsége Magyar Írószövetség Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Magyar Művészeti Akadémia Magyar Szobrász Társaság Magyar Zeneszerzők Egyesülete Magyar Zenei Tanács Színházi Dolgozók Szakszervezete
