Anyagi problémák miatt több éves késés után augusztus végén kerülhet a moziba Gothár Péter, a Magyar szépség című filmje.
A 34. Filmszemle Fődíjas alkotása a Hungaricom forgalmazásában augusztus 24.-én kerül moziba (ettől a dátumtól csak Művész Moziban lesz látható). Szeptember 1-én a Mozi Ünnepen is bemutatják. Főszerepben: Máté Gábor, Udvaros Dorottya, Hámori Gabriella, Börcsök Enikő, Fenyő Iván, Szergej Ruszkin. A történet… A történet elején a Herendi család – addig középosztályinak mondható, ám soha nem stabil – egzisztenciája megroppanni látszik: A férjet (Máté Gábor) 25 év élelmiszer-technológusi munkaviszony után a kirúgás fenyegeti, felesége (Udvaros Dorottya) pedig már jó ideje nem boldogul újabb és újabb vállalkozási ötleteivel. A cég új „erős emberének” Gidrainak a döntésén múlik mindkettejük sorsa – ám ez nem vehet kedvező fordulatot még akkor sem, ha az asszony elcsábítja az új főnököt – sőt! Ugyanezekben a napokban merülnek föl a múltból olyan ki nem fésült viszonyok is (például Herendi első felesége, a Zongoratanárnő alakjában), amelyek a történet előrehaladtával egyre fenyegetőbbé válnak….. A múlt meghatározza a szomszédban élő Oroszék sorsát is: Orosz (Szergej Ruszkin) egy – a kivonuláskor itt felejtkezett – volt szovjet katonatiszt, magyar feleséggel (Börcsök Enikő) és egy instabil idegzetű nagyfiúval, a Bringással (Fenyő Iván). Az, hogy Bringás képes-e kiteljesíteni szerelmét Herendiék lányával Ernával (Hámori Gabriella), a két család nem-mindennapos küzdelmén is múlik…… Az a tér, amelyben a Magyar szépség játszódik, közelebbről bizonyos szomszédsági lakókörnyezetet jelent, az egymással szemben élő családok átlátnak és át is járnak egymás életébe. Az események helyszíne közös tevékenységi teret, munkahelyet is jelent – közelebbről egy irodaházat, benne egy élelmiszer-kutató-termékfejlesztő-gyártó, illetve -kereskedő céggel, ahol szereplőink dolgoznak, ahová bedolgoznak, vagy amelynek tevékenységéhez kapcsolódni szeretnének – ugyanitt azonban egy bizonyos mérleg-báli és műsoros este alkalmával családostul is összetalálkoznak…. A film a legtöbb figyelmet azonban az ötvenes férfi, Herendi sorsának és helyzete-viselkedése megfordulásának szenteli. Azokra a napokra és eseményekre koncentrál, amikor a főhős utoljára szánja el magát, hogy ezentúl másképpen fog élni, és – két keréken, új motorkerékpáron – száguld bele ifjúkora álmaiba, a szabadságba… A HUNGARICOM bemutatja a MYTHBERG FILMS és a DUNA TELEVÍZIÓ produkciójában, GOTHÁR PÉTER filmjét. Szereplők: MÁTÉ GÁBOR, UDVAROS DOROTTYA, HÁMORI GABRIELLA, SZÍRTES ÁGI, BÖRCSÖK ENIKŐ, FENYŐ IVÁN, SZERGEJ RUSZKIN, SZANDTNER ANNA, Forgatókönyv: GOTHÁR PÉTER, ZÁVADA PÁL, operatőr: BABOS TAMÁS, GÓZON FRANCISCO, H.S.C. hang: JUHÁSZ RÓBERT, zene: ORBÁN GYÖRGY, LOVASI ANDRÁS, vágó: KORNIS ANNA, díszlettervező: CSÍKSZENTMIHÁLYI BERTA, GOTHÁR PÉTER, KHELL ZSOLT, jelmez: BRECKL JÁNOS, gyártásvezető: SCHMIDT JUDIT, producer: BERGER JÓZSEF, KARDOS ISTVÁN, rendező: GOTHÁR PÉTER Szereplők: Máté Gábor (Herendi András) 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti. Főiskolán. Ezután 1987-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd 1987-től a Katona József Színház tagja. 1993-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. 1994-97-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség 1999-től a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja. 1984-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, majd ezt a KISZ-díj követte 1985-ben. A Fővárosi színházi díj 1999-ben lett az övé. Filmjei (amiben szerepelt): Circus maximus (1980), Szívzűr (1981), Ripacsok (1981), Hülyeség nem akadály (1986), A fekete kolostor (1987), Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988), Hagyjátok Robinsont (1989), Az én XX. Századom (1989), Hoppá (1992), Sose halunk meg (1993), Esti Kornél csodálatos utazása (1994), Presszó (1997), Hosszú alkony (1997), 6:3 avagy játszd újra Tutti… (1998), Kalózok (1999), Rosszfiúk (2000), Csocsó (2001), Egérút (2001), Szerelemtől sújtva (2002), Tíz perc (Cselló) (2002), Boldog születésnapot (2002), Magyar szépség (2003), Sorstalanság (2005), Taxidermia (2006) „Herendi Bandi” a filmben a megfáradt ötvenes férj. Vágyik az otthonra…. Amiben él az „csak” egy új építésű sorház, és nem otthon a lakótelep árnyékában. Ráadásul a ház törlesztő részletei, mint Damoklész kardja lebeg a feje felett. A mókuskerékből nincs kiszállás. Amikor kirúgják az állásából elszakad a cérna…. Udvaros Dorottya (Herendi Margó) Színház- és Filmművészeti Főiskola 1978-ban fejezte be. 1978-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1981-től a Nemzeti Színház tagja. 1982-től a Katona József Színházban majd 1994-től a Új Színházban játszik. 1997-től a Bárka Színház tagja. Jászai Mari-díjat kapott 1983-ban. Az Erzsébet-díjjal 1988-ban és 1989-ben, a Kossuth-díjjal 1990-ben jutalmazták munkáját. Filmjei:Mednyánszky (1978), Szívzűr (1981), Ripacsok (1981), Hatásvadászok (1982), Dögkeselyű (1982), Boszorkányszombat (1983), Te rongyos élet (1983), Redl ezredes (1985) Banánhéjkeringő (1986), Csók anyu (1986), Kérők (1986), Hajnali háztetők (1986), A nagy generáció (1986), Miss Arizóna (1987), Csodakarikás (1987), Jézus Krisztus horoszkópja (1988), Titánia, Titánia (1988), Iskolakerülők (1989), A hecc (1989), Kék Duna keringő (1991), A nagy postarablás (1992), Glóbusz (1993), Jó éjt, királyfi (1993), Csajok (1995), Érzékek iskolája (1996), Sztracsatella (1996), A miniszter félrelép (1997), A világ legkisebb alapítványa (1997), Visszatérés (1998), A Morel fiú (1998), Nexxt (2000), Kávéház (2001), Magyar szépség (2003), Kész cirkusz (2005), De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006) „Herendi Margó” Bandi felesége. Legújabb fejlesztési ötlete az „élménygrill” amivel szintén nem arat osztatlan sikert (rossz időzítés, rossz tálalás), ezért stratégiát vált. A vállalati rendezvényen a üzlet megköttetése érdekében elcsábítja a cég „új főnökét”….. Hámori Gabriella (Erna) A Színház-és Filmművészeti Egyetemet 2001-ben végezte el. Már az iskola alatt bizonyíthatta tehetségét, többek között a Pesti Színházban, a Tótékban és a Vígszínház Bűn és bűnhődésében játszott. 2001-től a Bálint András által igazgatott Radnóti Miklós Színházba szerződött. A 2004-től az Örkény István Színház Társulatának tagja. 2000-ben megkapta a Legígéretesebb pályakezdőnek járó díjat a 32. Magyar Filmszemlén. 2001- ben a Legígéretesebb pályakezdés – Liliom (Színikritikusok díja) Soós Imre-díj (2005) és A legjobb 30 év alatti színésznő (2005 V. POSZT), Az 56. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Hámori Gabriella lesz a Shooting Star. Ezzel, mint legígéretesebb színésztehetség, lehetőséget kap, hogy bemutatkozhasson a filmszakma képviselőinek (az előző években Ónodi Eszter Gryllus Dorka és Oroszlán Szonja képviselte hazánkat). Filmjei: Jagvida párnája (2000), I love Budapest (2001), Magyar szépség (2003), A miskolci boniéskláid (2004), Állítsátok meg Terézanyut! (2004), Szezon (2004) A filmben a házaspár lányát „Ernát” alakítja, aki szintén őrlődik szüleinek megromlott viszonya miatt. Kétségbeesetten figyeli, ahogy a „céges bulin” barátnője Szilva és apja között kölcsönös vonzalom kezd kialakulni….. Szirtes Ági (Zongoratanárnő) A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1977-ben végezte el. Még ebben az évben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett. 1978-tól a Nemzeti Színház majd 1983-tól Katona József Színház Társulatának tagja. Jászai Mari-díjat 1988-ban Erzsébet-díjat 1994-ben kapott munkájáért. Filmjei: A koppányi aga testamentuma (1968), Holnap lesz fácán (1974), A csillagszemű (1977), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) Gulliver az óriások országában (1980), A piac (1981), A tenger (1982), Angyal szállt le Babilonba (1983), Falfúró (1985), Katona József: Bánk bán (1987), Itt a szabadság! (1990), Roncsfilm (1992), Nyomkereső (1992), Sose halunk meg (1993), A Magzat (1993), A Szórád-ház (1997), Hippolyt (1999), Portugál (2000), Rossz fiúk (2000), Nincs nekem vágyam semmi (2000), Az ember, aki nappal aludt (2003), Magyar szépség (2003), Telitalálat (2003), Rózsadomb (2003), Szezon (2004), Szabadság, Szerelem (2006) A „zongoratanárnő” személye sejtelmes… Bandi menekül előle, míg Orosz epekedik utána, Orosz felesége pedig a bálon neki önti ki bánatát…. Börcsök Enikő (Orosz felesége) 1987-től 1991-ig járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Marton László osztályába. A főiskola elvégzése után, 1991-től 1994-ig a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 1994 ősze óta pedig a Vígszínház tagja. Filmjei: Melodráma (1991), A három nővér (1991), Zsötem (1992), Édes Emma, drága Böbe (1992), A Magzat (1993), A Turné (1993), Szelídek (1996), Egyszer élünk (2000), Werkmeister harmóniák (2000), Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001), Üvegtigris (2001) Paszport (2001), Sobri (2002), A Rózsa énekei (2002), Magyar szépség (2003), Temetetlen halott (2004), Mélyen őrzött titkok (2004) „Orosz felesége” jósnő. A férje rosszul bánik vele….Sejti, hogy férje vonzódik Arankához a zongoratanárnőhöz… Szergej Ruszkin (Orosz) A közönség először 1995-ben, a „Haggyállógva Vászka” c. filmben láthatta, amelyet szintén Gothár Péter rendezett… „Orosz” az itt felejtődött szovjet katona, a szomszéd, aki a cégnél a biztonsági részlegnél dolgozik. Mindig mindent lát, az épületben felszerelt kamerákon keresztül…. Nyers, durva ember, a keménység álcája mögött titok rejtőzik. Fenyő Iván (Oroszka, Bringás) 2003-ban végzett a Színművészeti Egyetemen Máté Gábor osztályában. Most kezdte második évadját a Katona József Színházban. Filmjei: Csocsó (2001), Magyar szépség (2003), A miskolci boniéskláid (2004), Bőrnyakúak ( Jarhead 2005), Kútfejek (2006), Szabadság, Szerelem (2006) „Bringás” az Orosz család fiúgyermeke. Biciklis futár a srác. Egy kicsit furcsa, mindig pörög, Azt is mondják rá, hogy ufó, nem való ebbe a világba…..Jól rajzol és zongorázik. Szerelmes Ernába….Szobája falára rajzolja a lány arcképeit…. Szandtner Anna (Szilva) A fiatal színésznőt a közönség eddig a Szép Napok (2002) c. filmben láthatta. Majd ezt követte a Magyar szépség (2003) és a Rózsadomb (2004) „Szilva” a filmben Erna barátnője, aki bukik az érett férfiakra. A bálon látja először Erna apját és rögtön vonzódni kezd hozzá, aki a vonzalmat viszonozza…. ez konfliktust szül a két lány között. További szereplők: Fekete Ernő, Vass György és még sokan mások… Alkotók: Gothár Péter rendező 1975-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. 1979 és 1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, majd 1993-tól a Katona József Színház rendezőjeként mutatkozott be. Filmjeivel a hetvenes évek közepén tűnt fel; az elsőt, az Ajándék ez a nap című filmet 1979-ben készítette el. Legjelentősebb filmjei: Ajándék ez a nap (1979): Arany Oroszlán díjat kapott Velencében, az elsőfilmes szekcióban. Megáll az idő (1981): A 1982 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri alkotói díja kiemelkedő rendezői tevékenységért és operatőri munkáért, Cannes: az Ifjúság díja; Taormina: II.díj; Chicago: Ezüst Hugó díj; 1983 – Magyar Filmkritikusok Díja: rendezői fődíj, operatőri díj Koltai Lajosnak; Brüsszel: Aranykor-díj; New York: a Filmkritikusok díja az 1982-es év legjobb külföldi filmjének; 1985 – Tokió: a zsűri díja a legígéretesebb rendezőnek. Idő van (1985): 1986 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri rendezői díja, a szakmai zsűri forgatókönyvírói díja Esterházy Péternek, hangmérnöki díja Réti Jánosnak és színészi díja Ruttkai Évának; 1987 – Magyar Filmkritikusok Díja: a legjobb forgatókönyvért Esterházy Péternek, Gothár Péternek. Tiszta Amerika (1987): 1988 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri különdíja játékfilm kategóriában, a legjobb férfi alakítás díja Lukáts Andornak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak díja; 1989 – Magyar Filmkritikusok Díja Szirtes Ádámnak. Melodráma (1990) A részleg (1995): 1995 – Magyar Filmszemle: a legjobb film, a Flamex díja a legjobb rendezésért, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díja; Karlovy Vary: a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének díja, az Ökumenikus zsűri díja; jelölve a legjobb európai film Felix-díjára; 1996 – Filmkritikusok Díja: fődíj, operatőri díj: Vivi Dragan Vasile, a legjobb színésznő díja: Nagy Mari, a legjobb férfi mellékszereplő díja: Szarvas József. Haggyállógva Vászka (1996): 1996 – Magyar Filmszemle: fődíj, rendezői díj, operatőri díj Gózon Francisconak; Karlovy Vary: nagydíj; Chicago: Közönségdíj; 1997 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért. Passzport (2000) Závada Pál forgatókönyv Író, szerkesztő, szociológus. 1978-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen Pécsen, majd tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be 1982-ben, ahol is a szociológia szakot végezte el. 1990- a HOLMI folyóirat szerkesztője. Megjelent kötetei: Kulákprés (1986, 1991), Statárium (1989), Mielőtt elsötétül (1996), Jadviga párnája (1997), Milota (2002), A fényképész utókora (2004) Filmográfia mint író: Jadviga párnája (2000), Milota (2003), Magyar szépség (2003), Díjai: Nívódíj (1995), Irodalmi ösztöndíj (Soros Alapítvány, 1997), Szinnyei Júlia emlékdíj (Jelenkor folyóirat, 1997), József Attila-díj (1998), „Az Év Könyve 97” (1998), Déry jutalom (1998), Drámaírói ösztöndíj (Színházi Dramaturgok Céhe – Katona József Színház, 1998), Krúdy Gyula-díj (Soros Alapítvány, 1999), Márai Sándor-díj (2000), Tótkomlós díszpolgára (2000), Kossuth-díj (2005) További alkotók: Forgatókönyv: Gothár Péter Závada Pál Operatőr: Gózon Francisco, Babos Tamás Vágó: Kornis Anna Látványtervező: Csíkszentmihályi Berta, Gothár Péter, Khell Zsolt Jelmez: Brecki János Hang: Juhász Róbert Zene: Orbán György, Lovasi Ádám Gyártásvezető: Schmidt Judit Producer: Berger József, Kardos István A film a 34. Filmszemle Fődíját és az Arany Mikrofon díjat (Juhász Róbert) nyerte el 2003-ban.
