Az ENSZ szerint emberi jogokat sért az izraeli légitámadás
Hírszerző információ 2006. július 23. 15:28
Két halott Haifán, újabb rakétatámadások Beirút és Sidon ellen – az új közel-keleti háborúnak még nem látszik a vége. Közben meghátrálni látszik a Hezbollah, miután a libanoni parlament elnöke bejelentése szerint a gerillaszervezet beleegyezett, hogy a libanoni kormány tárgyaljon az elrabolt izraeli katonákról Izraellel.
Izrael és a két Irán-barát terrorszervezet, a Hezbollah (Libanon) és a Hamász (Gáza) háborújának tizenkettedik napján mindkét fél súlyos csapást mért a másikra: az izraeli kikötövárosra, Haifára vasárnap rakétazápor hullott. A szemtanúk szerint legalább egy tucatnyi, Dél-Libanonból kilőtt rakéta robbant fel a város különböző pontjain, a légitámadásban legalább két ember életét vesztette.
Légiriadó volt Zihrón-Jaakov városban is, amely 60 kilométerre délre fekszik a határtól. Nem tudni, hogy a várost elérte-e a légitámadás. A haifai támadásban elhunytakkal együtt 17-re nőtt az izraeli civil áldozatok száma a libanoni hadjárat kezdete óta.
A legfrisebb értesülések szerint egy dél-libanoni faluból menekülőket szállító kisbuszba csapódott be egy izraeli rakéta, a támadásban hárman meghaltak, tizenhárman megsebesültek. Izraeli légitámadásban életét vesztette egy szabadúszó libanoni újságírónő is vasárnap az ország déli részén – közölték kórházi illetékesek.
Az ENSZ Izrael ellen
Vasárnap Izrael tovább bombázta a Hezbollah libanoni állásait: a légierő tűz alá vette Beirútot és Sidón kikötővárost. 14-en megsérültek és egy mecset összeomlott a fővárost ért légitámadás kövekeztében.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Jan Egeland a libanoni főváros csapásoktól sújtott kerületeibe utazott, majd látogatása után kijelentette, hogy Libanon bombázása „emberi jogokat sért”. Egeland a támadások felfüggesztésére szólította fel mindkét oldalt és arra kérte Izraelt, biztosítson légifolyosót a Libanonnak szánt segélyeknek.
Romos utca a libanoni főváros déli részében (fotó: MTI/AP)
A több, mint egy hete tartó konfliktusban a katonákkal együtt izraeli részről 35 ember esett áldozatául, az izraeli támadások pedig 355 libanoni életét oltották ki, többnyire civilekét.
Közben az izraeli védelmi miniszter, Amír Perec bejelentette: Izrael folytatja libanoni offenzíváját, amíg el nem éri célját, a Hezbollah fegyvereseinek kiszorítását a határ térségéből. „Folytatjuk a hadjáratot, s a célunk az, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a lehető legnagyobb a diplomáciai mozgástér… El fogjuk érni a magunk elé kitűzött célokat” – mondta Perec.
Izrael ugyanakkor – szintén a védelmi miniszter közlése szerint – kész elfogadni egy ideiglenes nemzetközi békefenntartó erőt, lehetőleg NATO-irányítás alatt a libanoni határ mentén, hogy távol tartsa a terrorszervezet fegyvereseit. A politikus a német külügyminiszterrel, Frank-Walter Steinmeierrel folytatott megbeszélés után kijelentette: a zsidó állam célja, hogy az Izraellel határos területen a libanoni hadsereg állomásozzon. Figyelembe véve azonban annak gyengeségét, Izraelnek középtávon el kell fogadnia egy nemzetközi erő jelenlétét.
Békülékeny hangnem?
A Hezbollah, amely július 12-én foglyul ejtett két izraeli katonát, beleegyezett, hogy a libanoni kormány tárgyaljon a fogolycseréről Izraellel – jelentette be Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke. A Hezbollah elfogadta, hogy a libanoni kormány legyen a tárgyalófél a fogolycsere ügyében, egy közvetítő harmadik fél révén – mondta a politikus a sajtónak Bejrútban.
Fauzi Szallúh libanoni külügyminiszter ezt megelőzően felhívást intézett „az ENSZ-hez vagy más harmadik félhez”, hogy fontolják meg a közvetítés lehetőségét az Izraelben fogságban tartott libanoniak és a két elfogott izraeli katona kicserélésének ügyében.
(Forrás: MTI, BBC, Fox, Reuters)
