A Hezbollah, amely július 12-én foglyul ejtett két izraeli katonát, beleegyezett, hogy a libanoni kormány egy közvetítő harmadik fél révén tárgyaljon a fogolycseréről Izraellel – közölte vasárnap újságírókkal Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke. Míg Libanonban folytatódnak az izraeli támadások, a Gázai-övezetet illetően „hallgatólagos” tűzszünetet kötöttek egymással a radikális palesztin szervezetek és Izrael.
Izrael kész elfogadni egy ideiglenes nemzetközi békefenntartó erőt, lehetőleg NATO-irányítás alatt a libanoni határ mentén, hogy távol tartsa a Hezbollah síita szervezet fegyvereseit – közölte a hét végén Amír Perec védelmi miniszter. A politikus kijelentését a német külügyminiszterrel, Frank-Walter Steinmeierrel folytatott zárt ajtók mögött tartott megbeszélésén tette. Perec a találkozón hangoztatta: a zsidó állam célja, hogy az Izraellel határos területen a libanoni hadsereg állomásozzon. Figyelembe véve azonban annak gyengeségét, Izraelnek középtávon el kell fogadnia egy nemzetközi erő jelenlétét.
„Ha Izrael lerohanja Libanont a szárazföldön is, és közeledik Damaszkuszhoz, Szíria nem fog meglapulni, ölbe tett kézzel várni, hanem minden kétséget kizáróan belép a konfliktusba… Erőink készültségben vannak, s ha az izraeli katonaság provokál, tenni fognak róla, hogy szavatolják Szíria területének biztonságát – mondta az ABC című spanyol lapnak Mohszen Bilil szíriai tájékoztatási miniszter, aki Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszterrel tárgyalt Madridban.
Azonnali tűzszünetre szólította fel vasárnap újólag a Közel-Keleten szemben álló feleket XVI. Benedek pápa is. Az Alpoknál fekvő rezidencián vakációzó egyházfő úrangyala imádsága keretében, az érintett felekhez felhívást intézve hangsúlyozottan szorgalmazta ismét a közel-keleti tűzszünetet, illetve a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeinek megteremtését.
Jan Egeland, az ENSZ-főtitkár emberiességi ügyekben illetékes helyettese szerint Izrael megsértette az emberi jogokat azzal, hogy bombázta Bejrút zsúfolt lakónegyedeit. A tisztviselő, aki vasárnap bejárta a libanoni főváros déli, síita muzulmánok lakta területeit, ahol az ismételt izraeli légi csapások megsemmisítették a Hezbollah fegyveres csoport központját, közölte: az ENSZ átfogó segélyakciót szervez, de előbb véget kell vetni a bombázásoknak.
A Hezbollah rakétatámaszpontjai ellen intézett intenzív légitámadásoknak tíz nap elmúltával sem sikerült megtörniük a szélsőséges síita szervezet harci erejét. Erről tanuskodik, hogy a hét végén több mint hetven rakétát lőttek ki Izrael felé, az ellenségeskedések kezdete óta pedig több mint kétezret. Tegnap 13 találat érte Haifát és több rakéta csapott Karmiel, Kirjat Smona és Cfat (Szafed) városokba. Haifától mintegy 25 kilométerre délre, Benjamina és Zichron Jaakov városokban tegnap először szólaltak meg a szirénák – de később kiderült, hogy vaklárma volt a riadó. Haifában két ember életét vesztette és tizennégyen megsebesültek, Karmielben is megsebesült két gyerek. Különös veszélyt képeznek a fémrepeszek, melyekkel megtöltik a rakétákat és amelyek a robbanáskor nagy körzetben szétszóródnak.
Az izraeli légierő a hét végén is folytatta támadásait. Súlyos csapás érte Türosz tengerparti várost. Szárazföldi csapatok heves harcok és jelentős veszteségek után elfoglalták a határmenti Marun a-Rasz falut, ahol a Hezbollah nagy mennyiségű fegyvert és rakétát tárolt. Több kormánytag fenntartásaira és kérdéseire válaszolva Amir Perec védelmi miniszter újfent megerősítette, hogy Izrael nem szándékszik elfoglalni Dél-Libanont, hanem csak felszámolni a Hezbollah határmenti erődítményeit.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter ma Izraelbe érkezik és Jeruzsálembe várják a francia és a német külügyminisztert is. Általános vélemény szerint a tűszszünet eléréséért most induló diplomáciai ofenzíva nem hagy több időt az izraeli hadseregnek néhány napnál – talán egy hétnél – arra, hogy sikerre vigye hadműveleteit. Annál is inkább, mert a bejruti rombolásról érkező képek és a különböző nemzetiségű, Libanonból távozó menekültek tanuvallomásai lassan, de biztosan eloszlatják a nemzetközi közvélemény Izrael iránt a harcok első napjaiban tanusított rokonszenvét. Ezért Izraelben egyre többen vélik úgy, hogy a zsidó államnak most kell elfogadnia a politikai rendezésre irányuló kezdeményezéseket, amikor a nemzetközi közösség még megértést tanusít vele szemben és támogatja. A nemzetközi támogatás megszerzése azonban foglalkoztatja a libanoniakat, sőt a Hezbollahot is. Erre utal, hogy a szervezethez közel álló Fauzi Szalluh libanoni külügyminiszter tegnap közölte, hogy a két elrabolt izraeli katona él és egészséges. Haszan Naszrallah Hezbollah-vezető a katonák túszejtése után kijelentette, hogy hogylétükről semmilyen hírt nem hajlandó kiadni. Szalluh közlése volt az első rájuk vonatkozó libanoni információ.
A Hezbollah megerősítette vasárnap, hogy az izraeli erők elfoglalták Marún ar-Rasz kulcsfontosságú falut a libanoni határon, és bejelentette: három fegyverese elesett az ott vívott harcokban.
Folytatódik Libanonból a külföldiek ezreinek kimenekítése Ciprusra, ahová 14 hajót várnak, miközben Izrael is kiürítette északi területeinek felét. Vasárnapra virradóra több mint ezer kanadai érkezett Ciprusra. Közel kétezer amerikai állampolgárral két hajó kötött ki Limaszolban. Párizsba három gép érkezett több mint ezer utassal a ciprusi Lárnakából, a negyediket hétfőre virradóra várják. A Pentagon közlése szerint eddig mintegy nyolcezer amerikai menekítettek ki Cipruson és Törökországon keresztül Libanonból. Brit képviselők bejelentették, hogy a hét végére gyakorlatilag befejezték állampolgáraik evakuálását Libanonból.
Az összes palesztin szervezet, köztük az Iszlám Dzsihád is, megállapodásra jutottak Gázában, hogy vasárnap nulla órától egyoldalú tűzszünetet hirdetnek ki – közölték palesztin források. Ugyanakkor az izraeli kormány állítólag késznek mutatkozott teljesíteni az egyiptomiak kérését, hogy vessen véget az izraeli légierő támadásainak Gázában és így tegye lehetővé az egyiptomiaknak az eredményes közvetítést az elrabolt izraeli katona szabadon bocsátása ügyében. A Hamász és az Iszlám Dzsihád katonai szárnyának vezetői cáfolták ugyan a tűzszünetről szóló megállapodás hírét és azt Izrael sem erősítette meg, de tény, hogy vasárnap nulla óra óta nem lőttek ki rakétákat izraeli területre és az izraeli légierő is szünetelteti tevékenységét, vagyis – megfigyelők szerint – életbe lépett a nemhivatalos tűzszünet.
Népszava online