Népszabadság * Peremiczky Attila * 2006. július 24.
A légitámadásokban lerombolták a Bejrútot Libanon déli részével összekötő hidat is Kép: REUTERS – Sharif Karim Ha Irán és Szíria a Hezbollahot támogatja, akkor Amerika Izrael csatlósa az ellenünk vívott háborúban – kommentálta a híreket egy idős férfi Bejrút déli, többségében síiták lakta negyedének egyik épen maradt kávézójának teraszán. – Ha körbenéz, láthatja. Itt nincs semmilyen katonai célpont, itt nincsenek terroristák, itt nincs Hezbollah. Itt lakóházak voltak és boltok.
A viszonylag csendes szombati nap után bombázásokra ébredt vasárnap az a néhány ember, aki még Haret Hrajek városrészben maradt. Az izraeli hadsereg hajnalban indított légitámadásaiban újabb bombákat dobtak Bejrút e déli külvárosára is. Vasárnap délelőtt a negyed felé vezető utat sűrű füst borította, a lebombázott toronyház közelében. Tartva az újabb izraeli légi akcióktól, csak nagyon kevesen merészkedtek a környékre.
– A tizenkét napja tartó háborúban harmadszor bombázták ezt a negyedet – mondta Mohamed bin Said, a helyi elöljáróság egyik alkalmazottja. Sokan nem maradtak errefelé az első légi csapás után, aki tehette, már elmenekült Bejrút északi részére. Akik maradtak, többségükben öregek, illetve azok a fiatalok, akik csatlakoztak a Hezbollah fegyveres milíciájához: jelenleg ez ellenőrzi a területet. Feltehetően ezért támadja újra és újra e kerületet az izraeli légierő.
A militáns síita szervezet jelenlétéről nem sok minden árulkodik. Nem látni a Hezbollah sárga-zöld zászlóját, és a reptér felé haladva, a negyedet elhagyva nem találkozni azokkal a motoros, géppisztolyos milicistákkal sem, akikbe a Hezbollah libanoni fellegvárának számító Bear Abead negyedben szinte minden sarkon beleütközik az arra járó.
Néhány kilométerrel a vasárnap reggeli légitámadás helyszínétől, egy szupermarket föld alatti parkolójában alakították ki a környék egyetlen menekülttáborát. Itt több mint nyolcszáz helybeli, többségében nő és gyermek talált ideiglenes otthonra. Ám mint az ideiglenesen felállított intézmény vezetője elmondta, befogadóképességük határához érkeztek.
– Még körülbelül kétszáz embert tudunk elhelyezni ebben a kétszintes mélygarázsban. Többet akkor sem, ha az esetleges újabb légitámadások menekültáradatot indítanának el. Nem óvóhelynek épült, nincsenek vécék. Az egészségügyi ellátás egyelőre megoldott, de gyógyszerkészletünk véges, így az esetleges sérülteket mindenképpen tovább kellene irányítanunk Bejrút valamelyik biztonságos negyedébe, az ottani kórházakba.
A Bejrút központja felé visszaúton még két leszakadt híd idézi a háborút. Haret Hrajek a választóvonal, a negyed határán a libanoni főváros gyakorlatilag két részre szakad. Innen északra éli megszokott mindennapi életét – délre leginkább kísértetvárosra hasonlít. A nagyobb üzleteket, bankokat a libanoni hadsereg katonái őrzik.
A háború ellenére a libanoni főváros éli megszokott életét, bár néhány szolgáltatás, így például a taxik ára már-már Bagdadot idézi. A főváros centrumából a reptér irányába 40-50 dollárért lehet eljutni, ez békeidőben még két dollárba sem kerülne. A fővárost elhagyni egy kisebb vagyon, a bejrúti taxisok a szíriai határ felé az aktuális helyzet függvényében 200-1500 dollárért hajlandók elvinni az arra indulót.
A bejrútiak többsége a fegyveres konfliktus kirobbanásáért a Hezbollahot okolta, de mostanra, tizenkét nappal az első puskalövés után szinte mindenki Izraelt teszi felelőssé.
– Ez a háború nem a Hezbollah ellen indult, hanem ellenünk, libanoniak ellen. Mindig a békéért imádkoztam, de elegem lett. Bár elmúltam hatvanéves, és nő vagyok, nyolc gyermek édesanyja, ha tehetném, én is lemennék a déli határhoz, mint ahogy négy fiam tette. Közülük hárman még harcolnak, egyet már elveszítettem.
Bejrút, 2006. július
Humanitárius katasztrófa fenyeget az ország déli részén
Ha a helyzet napokon belül nem változik meg gyökeresen, és a segélyszervezeteknek továbbra sem sikerül eljutni a harcok sújtotta Dél-Libanonba, illetve a szíriai határ közelében fekvő Tyre város körzetébe, akkor humanitárius katasztrófa következhet be – mondta a Népszabadságnak Bérengére Martin, az Orvosok a békéért szervezet bejrúti koordinátora. Az elmúlt napok légitámadásai után a menekültek ezrei indultak el az izraeli-libanoni határ felől az ország északi része felé, de a folyamatosan bombázások miatt jelentős részük csak a kis hegyi falvakba jutott el. Ezeken a településeken az orvosi ellátás békeidőben sem problémamentes, ám a mostani kritikus helyzetben a még ott maradt egészségügyi személyzet képtelen a megsokszorozódó feladatok ellátására.
Tyre-től délre az egyik település kórházában, ahol napok óta sem áram, sem ivóvíz nincs, hatszáz menekült – köztük kétszáz gyermek – keresett menedéket. Sokuk azonnali orvosi segítségre szorulna, de sem gyógyszerek, sem egyéb, az ellátásukhoz szükséges felszerelések nem állnak rendelkezésre. A szervezet koordinátora hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között a legtöbb, amit tehetnek, hogy kis létszámú orvoscsapatokat próbálnak a helyszínre küldeni, ám a mostani libanoni munkájuk során ez is lehetetlen. Az utakat gyakorlatilag folyamatosan bombázzák, több település teljesen elzárt a külvilágtól. (P. A.)