Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. július 22.
A ferihegyi visszaállamosítás miatt most kifizetésre váró 60-70 milliárdon felül újabb 50-60 milliárdos terhet jelentenek azok a perek is, amelyek most folynak az állam ellen. Igaz, egyik ügyben sem várható gyors ítélet.
Nem csak a Ferihegyi reptér visszaállamosítása jelent pénzügyi kockázatot a magyar államnak – számos olyan perről tudni, amely meglehetősen nagy költségvetési összeg kifizetését hozhatja magával. Mint azt megírtuk, a kanadai ADC-nek várhatóan még az idén ki kell fizetni 60-70 milliárd forintot, amiért a Fidesz- kormány idején a céget (illetve a magyar állammal közös, a budapesti légikikötőt üzemeltető leánycégét) egy új jogszabályra hivatkozva „kitették” a reptérüzletből. Úgy tudjuk, ez a – pár hónapon belül megszülető bírósági döntés nyomán – várható kifizetés jelenti azt a „titkos” százmilliárdos kiadási tételt, amelyről többet korábban nem volt hajlandó elárulni a pénzügyi kormányzat.
Ezenkívül azonban jelentős összeget vehet ki a büdzséből az ügyeleti díjak rendezése is. Idén júniusban meghozott döntésében a Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis azt mondta ki: az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít. Ezzel helybenhagyták a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítéletét. Tavaly novemberben a szolnoki kórház baleseti sebészeinek ügyében döntött először a bíróság úgy, hogy – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – az ügyelet munkában töltött időnek számít, és ennek megfelelően erre az időszakra is teljes díjazás jár. Ez egyébként összhangban van az Európai Közösségek Bírósága egy korábbi ítéletével. A Magyar Orvosi Kamara szerint az uniós csatlakozás óta negyvenmilliárd forintnyi elmaradt ügyeleti díj halmozódott fel. Molnár Lajos egészségügyi miniszter a bírósági ítélet kihirdetése után elmondta: miután a bíróság egyedi ügyben döntött, az államnak nincs fizetési kötelezettsége, mindazonáltal a költségvetésben idén 15 milliárd forintot különítettek el az ügyeleti díjak kifizetésére.
Amennyiben a luxemburgi bíróság a regisztrációs adó ügyében is Magyarország számára kedvezőtlen döntést hozna, az egyes becslések szerint újabb 12-13 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést. Ennyire teszik ugyanis az uniós csatlakozástól – vagyis 2004. május 1-jétől – 2005 végéig a közösségből behozott használt gépkocsik után jogosulatlanul beszedett adót. Az európai bíróság előzetes eljárását egy magánszemély ügyében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kezdeményezte, mert vélelmezi, hogy a tavalyig hatályban volt rendelkezések nincsenek összhangban az uniós joggal. A bíróság főtanácsnoka osztja ezt az álláspontot, és érveit a testület az eddigi tapasztalatok szerint csaknem minden esetben elfogadja.
Nehezen prognosztizálható, hogy mikor – egyelőre az öszszeg sem becsülhető -, de az államnak várhatóan jelentős fizetési kötelezettségei keletkezhetnek az 1945 előtt nyitott betétek, valamint a második világháború előtt, illetve részben közvetlenül utána kibocsátott különféle értékpapírok – például államkötvények, kincstárjegyek – után. A zsidó lakosság kényszerbetétei esetében még nagyobb lehet a tét, hiszen 1944-ben igen sok embert köteleztek arra, hogy készpénzét és más értékeit helyezze letétbe. Az 1929-ben kibocsátott svájcifrank-alapú pénztárjegyek ügyében elsőfokú, az 1946-os búzakötvényekről – ezek értékét a bíróság a költségvetés szerencséjére darabonként csak kétszáz forintra taksálta – viszont már jogerős döntés mondja ki, hogy az államnak fizetnie kell. Folynak azonban más perek is, egyebek mellett a kényszerletétek viszszafizetése érdekében. Ezek a követelések – amelyek értéke összességében több tízmilliárd forintra tehető – egyébként 2008 végén elévülnek.
