Menekültáradat indult libanonból ciprus szigetére
Tízezrek menekülnek a hadszíntérré változott Libanonból, köztük többtucatnyi magyar állampolgár. A kimenekítést úgynevezett konzuli kölcsönből fizetik, de az állam utólag visszakövetelheti az evakuálás árát. Van, aki a háború ellenére is marad. Az izraeli-libanoni konfliktus hirtelen kirobbanása miatt nem volt idő arra, hogy a Külügyminisztérium előterjesztést készítsen a kormánynak a magyar állampolgárok evakuálásáról.
Libanoni család vár bebocsáttatásra egy görög hadihajó előtt a bejrúti kikötőbenA konkrét intézkedések mellett ez a kimenekítés költségeit is tartalmazná, ám a Libanonban rekedtek érdekében gyors lépésekre volt szükség. A segítségnyújtás költségeit egyelőre konzuli kölcsönből fedezték, azt még nem tudni, utólag ki fizeti a számlát, ha minden magyar hazatért. „Formailag a menekülők állják a költségeket, de nem érezném helyénvalónak, ha tényleg ők fizetnének azután, hogy veszélyben volt az életük” – közölte lapunkkal Takács László, a külügyi tárca konzuli főosztályának vezetője. Hozzátette, van jogi lehetőség arra, hogy a minisztérium a költségvetéshez forduljon kiadásainak megtérítéséért. Tolongás a damaszkuszi úton Három változat van arra, ki fizessen a hazaszállításért. Előfordulhat, hogy az utasok, érkezhet pénz a központi költségvetésből, vagy minden költséget a Külügyminisztérium áll. Újabb és újabb előre nem tervezhető kiadásokra kell fölkészülni, ezért a főosztályvezető még nem tudta megmondani, eddig mennyibe került a magyarok biztonságba helyezése. „Egyelőre nem voltak jelentős költségek, egyedül az Izraelből kijuttatott tánccsoport hazatérése került több pénzbe” – mondta Takács László. Mindezt azzal indokolta, hogy a legtöbb embernek egyébként is volt repülőjegye, őket a Malév Damaszkuszban felvette. A táncosok jegye hetekkel későbbre és nem a magyar légitársaság járatára szólt, így ők nem tudtak azonnal kijutni az országból. Gyerekek is voltak köztük, nem lehetett halogatni a döntést, hanem a Malév egyik járatával utaztak Magyarországra. „A legfontosabb segítség mégsem az anyagiakon múlik” – mondta a főosztályvezető. Szerinte a libanoni körülmények között többet számít a segítség, amellyel a kintrekedtek biztonságosan elérhetik az úti céljukat, repülőjüket, vagy a megtelt szíriai szállodák helyett megszállhatnak valahol. Bizonytalan magyarok A bejrúti nagykövetség eddig 56 magyar, három kettős állampolgár, valamint nyolc nem magyar evakuálásában működött közre. A külföldieknek nyújtott segítségre a vegyes családok miatt volt szükség. Takács László információi szerint további ötven ember kimenekítése várat magára, egy részük még nem tudta eldönteni, menjen-e vagy maradjon. Nemzetközi összehasonlításban a Libanonban tartózkodó magyarok nem számítanak jelentős külföldi csoportnak, a Reuters hírügynökség listáján nem is szerepelnek (az ábrát lásd a 3. oldalon). Noha a libanoni magyarok száma bizonytalan, bármikor jelentkezhetnek újabb ott tartózkodók. Hasonló számokat tud Tamás Lajos bejrúti magyar nagykövet is, mint a Külügy, eddig 55-60 ember hagyta el az országot. Közülük heten hajón utaztak a ciprusi Larnacába, a többiek Damaszkuszból, Malév-géppel repültek haza. Ma további tizenhármantizenöten hagyhatják el Libanont, ha mindannyian ott lesznek a csoport indulásakor. Többször előfordult ugyanis, hogy néhányan meggondolták magukat, és nem jelentek meg a megbeszélt helyen. A diplomata becslése szerint a hezitálók tizenöten-húszan lehetnek, kötődnek az országhoz, és nem akarják hátrahagyni a vagyonukat. Más magyaroknak eszük ágában sincs menekülni. Hatvanan-hetvenen lehetnek, akik régóta élnek az országban, átvészelték a polgárháborút, egy részük libanoni férjet választott. Féltucatnyira tehető azoknak a száma, akik olyan helyen rekedtek – például az ország déli részén -, ahonnan a katonai akciók miatt nehéz kijutni. „Szerdán az egyik család elkeseredésében saját autójával hajtott északnak” – számolt be Tamás Lajos. Mint mondta, szervezett formában nem tudták volna a családot arról a területről kimenekíteni, ma viszont ők is hazatérhetnek. Ciprus már megtelt Ciprus, ahová már több ezer külföldi érkezett Libanonból, tegnap újabb repülőgépek küldését kérte az Európai Uniótól, hogy a menekülőket továbbszállíthassák hazájukba. Georgiosz Lillikasz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy e nélkül képtelenek megbirkózni a menekültáradattal. A szálláslehetőségek is kimerültek, a szállodai szobák többségét a turistaszezonban már előre lefoglalták. Tegnapra virradóra befutott Larnacába a francia Jean de Vienne tengeralattjáró-elhárító fregatt, fedélzetén 320 Libanonból evakuált külföldi állampolgárral. Franciaország mintegy 1500 katonát és négy hadihajót mozgósított a kimenekítési műveletre. Ugyancsak tegnap hajnalban több mint ezer amerikai állampolgár is a földközi-tengeri szigetországba érkezett egy az Egyesült Államok által bérelt cirkáló fedélzetén. Tegnap, évtizedek óta először amerikai tengerészgyalogosok érkeztek a libanoni fővárosba. 1984- ben éppen az amerikai katonák menekültek tömegesen, miután a Hezbollah bombatámadásában 241 társuk halt meg. Washington közölte, hogy katonái azonnal elhagyják Bejrútot, ahogy kimenekítették honfitársaikat. A mentésben részt vesz hat helikopter is, amelyeken főleg a betegeket és időseket menekítik a bejrúti nagykövetségről Ciprusra.Több kormány is a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségét kérte állampolgárai kimenekítéséhez, mert ezt önerőből nem tudnák megtenni. Srí Lanka, a Fülöp-szigetek, Banglades, Moldova és Ghána felkérésére a szervezet csoportot küldött Bejrútba, hogy felmérjék a szükségleteket. Libanonban mintegy kilencvenezer Srí Lankai-i dolgozik, többségük egyedülálló nő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a feketén dolgozó vendégmunkások közül soknak nincs útlevele. Közben az izraeli külügyminisztérium szóvivője közölte: országa nem ellenzi, hogy úgynevezett humanitárius folyosókat nyissanak a menekülőknek Libanonban, illetve Libanon és Ciprus között. Az ötletet Jacques Chirac francia elnök vetette fel szerdán.
