Bemutatjuk a szereplők céljait, motivációit
Hírszerző információ 2006. július 20. 12:20
Mit akar a Hezbollah? Van-e bármi befolyása az eseményekre a libanoni kormánynak? Mit csinál a színfalak mögött Szíria és Irán? Az alább közölt összeállítást a BBC közel-keleti elemzője, Paul Reynolds készítette a konfliktusban részt vevő felekről.
1/2. oldal » Eredményt hozhat-e a katonai akció? Izrael célja a Hezbollah katonai infrastruktúrájának megsemmisítése, elejét veendő a szervezet újabb rakétatámadásainak. Ehhez minimálisan egy „puffer zónát” szeretnének kialakítani Libanon déli részén, ahol a Hezbollah eddig szabadon tevékenykedhetett. Ez történhetne békefenntartók útján, vagy a libanoni hadsereg bevonulásával a térségbe. (Erről egyébként egy ENSZ-határozat is rendelkezik.) A Hezbollah eddig ugyanis amolyan állam volt az államban, a libanoni kormány semmilyen befolyással nem rendelkezett fölötte.
Palesztin militánsok Libanonban. Védelmet kaptak (Fotó: gaurdian.co.uk)
A Hezbollah felszámolásához nem elég a légierőt és a tüzérséget bevetni, nem véletlen, hogy tegnap óta szárazföldi hadműveletekbe is kezdett az izraeli hadsereg. Ez a helyzet azonban csak ideiglenesen hozhat megoldást, iráni és szíriai támogatással a Hezbollah előbb-utóbb valószínűleg ismét képes lesz katonai csapásmérésre az észak-izraeli települések ellen. Izraelt ugyanakkor azzal vádolják, hogy a mostani akcióval megsérti a Genfi Konvenció civil lakosság védelméről szóló rendelkezéseit, és ellehetetleníti az egyébként is gyenge, de vele szemben nem ellenséges libanoni kormány helyzetét.
A Hezbollah
Hezbollah-támadás Haifa ellen. Rendszeresen lőnek (Fotó: cbsnews.com) A Hezbollah célja egyértelmű: minél nagyobb civil veszteségeket okozni Izraelnek. A szervezet közleménye szerint a két izraeli katonát azért ejtették túszul (izraeli területen), hogy elérjék izraeli börtönökben ülő tagjaik kiszabadítását. Hasonló fogolycserére egyébként már volt példa 2004-ben, amikor Izrael 436 palesztint és Hezbollah tagot engedett el, továbbá átadta 59 halott palesztin földi maradványait egy túszul ejtett izraeli civilért, és három katona holttestéért.
A Hezbollahot ugyanakkor azzal is vádolják, hogy iráni utasításra, a perzsa állam támogatásával cselekszik, és a katonák elrablásával csak az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet Mahmud Ahmadinedzsád atomprogramjáról. A Hezbollah vezetőinek ugyanakkor tudniuk kellett, hogy lépésüket kemény izraeli megtorlás követi majd, ami civil áldozatokkal is jár. Utóbbi valószínűleg nem szempont a szervezet taktikájában, a kiégett házak, menekülő polgári lakosság bemutatása a híradókban viszont hatásos Izrael-ellenes propagandaként működhet.
Az Egyesült Államok
George W. Buhs több nyilatkozatban is egyértelművé tette, hogy kizárólag a Hezbollahot okolja a konfliktusért, illetve a mögötte álló Iránt és Szíriát. Washington szerint időt és lehetőséget kell hagyni Izraelnek, hogy megvédje magát a Hezbollah támadásaitól. Az Egyesült Államok abban is Izraellel ért egyet, hogy nincs visszatérés a korábbi status quohoz, amikor az izraeli-libanoni határ északi részén őrtornyokból figyelhették a Hezbollah fegyveresei az észak-izraeli településeket.
Washingtont ugyanakkor aggasztja a libanoni kormány helyzete is. Emiatt Condoleezza Rice külügyminiszter várhatóan a harcok befejeztével a térségbe utazik, hogy segítsen megelőzni a libanoni irányítás összeomlását, és a konfliktus eszkalálódását.
1. Eredményt hozhat-e a katonai akció?
