Izrael meghatározatlan ideig és mindaddig folytatja libanoni és Gázai övezeti offenzíváját, ameddig a hadsereg el nem éri céljait – így döntött szerdai ülésén a kormány biztonsági kabinetje. Közben izraeli harckocsik lépték át a libanoni határt, az egységek közvetlen tűzpárbajt vívtak a Hezbollahhal. A terrorszervezet ismét rakétazáport zúdított izraeli településekre. Három izraeli, köztük két gyermek vesztette életét egy Názáretet ért rakétatámadásban. A The Guardian brit lap értesülése szerint az Egyesült Államok még egy hetet adott arra, hogy Izrael a lehető legnagyobb károkat okozza a Hezbollahnak, és az egy hét letelte után Washington is felsorakozik a tűzszünetet célzó nemzetközi felhívások mögé.
A nemzetközi közösség közbenjárását sürgette a szíriai elnök egy tűzszünet létrejötte érdekében. Bassár el-Aszad ezt abban a telefonbeszélgetésben közölte, amelyet szerdán folytatott Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel – jelentette a szíriai SANA hírügynökség. Szíria ezzel első ízben szállt síkra tűzszünetért az általa támogatott Hezbollah libanoni síita milícia és Izrael hadserege között.
A libanoni konfliktus első hetében legkevesebb harminc izraeli vesztette életét (köztük legalább 15 katona), legkevesebb két izraeli katonát elrabolt a Hezbollah, több mint 700 izraeli megsebesült, köztük kilencen súlyosan; izraeli területre 750-nél több rakétát lőtt ki a Hezbollah s ezek több mint 40 izraeli településbe csapódtak be. Ugyanebben az időszakban legkevesebb 270 libanoni vesztette életét, köztük a libanoni hadsereg 20 katonája. A Hezbollah saját bevallása szerint mindössze hét harcosát vesztette el. Az izraeli légierőt 1660 alkalommal vetették be, a repülőgépek és a helikopterek több mint ezer célpontot támadtak – köztük legalább 180 esetben a támadások a rakétakilövő támaszpontok ellen irányultak.
A gazdasági károk, elsősorban a turizmus terén, szinte felmérhetetlenek. Óvatos becslések szerint Izrael naponta mintegy 500 millió dolláros kárt szenved, a libanoni károkról keretes írásunkban olvashat. A becslések szerint több mint 500 ezer ember menekült el Dél-Libanonból, Izrael északi részéről is tömegesen költöztek az emberek az – egyelőre – biztonságos déli városokba és községekbe. Bejrút és Haifa – két vidám hangulatú földközi-tengeri kikötőváros – szinte teljesen elnéptelenedett. Egészen különös helyzetben vannak az izraeli arab városok és községek, mint például a galileai Pekiin, amelyekbe épp úgy becsapódnak a Hezbollah rakétái, mint a szomszédos zsidó városokba, csakhogy lakosaiknak nincsenek rokonaik Tel-Aviv környékén és ezért kénytelenek helyben maradni. Hasonló helyzetben vannak a Gáza környéki izraeli települések lakosai, akiket akkor is rakéta-támadások érnek, amikor a közvélemény figyelme észak felé irányul.
Az izraeli hadsereg szerdán a Gázai övezetben és a Ciszjordániában kirobbant összecsapásokban megölt kilenc palesztint, köztük négy fegyverest és két civilt, amikor harckocsik hatoltak be egy gázai övezeti menekülttáborba, s magas az izraeli akció sebesültjeinek száma is.
Az izraeli hadsereg parancsnoksága úgy véli, még mintegy két hétre lenne szüksége, hogy megtörje a Hezbollah harci erejét. Az izraeli kormány tegnapi ülésén elhatározta, hogy a libanoni hadjárat folytatása nincs időhöz kötve és a kitűzött célok – vagyis az elrabolt katonák szabadon bocsátása, a Hezbollah lefegyverzése és eltávolítása a határvidékről és a libanoni hadsereg határra telepítése – eléréséig fog tartani. Azonban egyre többen vélik úgy, nem csak független megfigyelők, hanem az izraeli külügyminisztérium köreiben is, hogy ezek a célok nem érhetők el politikai tárgyalások nélkül; és mindenképpen, Izrael rendelkezésére nem áll korlátlan idő, mert az egyre erősödő nemzetközi nyomás rá fogja kényszeríteni, hogy elfogadja a tűzszünetet. Erre utal többek között, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is a térségbe készül. A nemzetközi nyomás Libanonban is érezteti hatását. Ennek is tulajdonítható Joe Szarkisz libanoni turistaügyi miniszter – a Szamir Dzsadzsa vezette keresztény párt képviselője – tegnapi kijelentése, amely szerint a libanoni kormány a Hezbollahhoz fordult, hogy adja át a hivatalos libanoni hatóságoknak a két elrabolt izraeli katonát. A szervezettől azonban még nem érkezett válasz – mondta. Szarkisz egyben elhatárolódott a Hezbollah akcióitól, amelyeket „a libanoni kormány nem támogatott”.
Yehuda Lahav, Tel-Aviv
Keretes cikkek
Lapszemle
A világ lapjai egyre inkább a külföldiek Libanonból való kimenekítésére helyezik a fő hangsúlyt. Különösen érdekes a francia lapok álláspontja, amelyek eddig a legenyhébben viszonyultak a Hezbollahhoz a nyugati újságok közül. Lassan azonban mintha fordulna a kocka. A francia Le Monde azt állapítja meg, hogy a francia diplomácia igen kemény álláspontra helyezkedett a Hezbollahhal szemben. Ez mindenképpen változást jelez az ország külpolitikájában – véli a lap jegyzetírója, aki szerint mindez Rafik Haríri egykori miniszterelnök 2005-ös meggyilkolására vezethető vissza. A lap megjegyzi, hogy Párizs ezzel a legésszerűbb magatartást választotta. A cikkíró ugyanakkor leszögezi, hogy Izrael légicsapásaival nemcsak a Hezbollahot, hanem Libanont is sújtja. Az ugyancsak francia Libération nem tartja meglepőnek, hogy a világ viszonylagos közömbösséget mutat a közel-keleti események iránt. A jegyzetíró szerint mindez George W. Bush amerikai elnök külpolitikájára vezethető vissza, aki teljes egészében támogatja Izrael fellépését. Ezért zavartalanul folytatódhatnak az izraeli légiakciók – írja a lap. A pozsonyi liberális napilap, a Sme megjegyzi, hogy a libanoni fővárost, Bejrútot a Közel-Kelet Párizsának is nevezik. Ám most a település déli részére folyvást bombák zúdulnak. A lap foglalkozik a libanoni szlovákok sorsával, mint írja, kedden az ország 22 polgára hagyta el Libanont, köztük túlnyomórészt nők és gyermekek. Ugyancsak a külföldiek kimenekítéséről számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadásában. A lap beszámolt arról, hogy szerdán az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású akcióját kezdte meg Berlin az ország állampolgárainak Libanonból való kiutaztatására. Az első buszkonvoj a tegnap délelőtti órákban hagyta el Bejrútot, s indult a szíriai főváros, Damaszkusz felé. Szerda reggel összesen háromezer német gyülekezett a német nagykövetség által meghatározott helyen a libanoni fővárosban.
Megkezdték a nagyszabású evakuálást
Folyamatosan hagyják el Libanont a magyar állampolgárok. Tucatnyian érkeztek meg szerdán nap közben Damaszkuszba, további öten pedig az esti órákban, Cipruson keresztül távoztak az arab országból – közölte a bejrúti és a damaszkuszi magyar nagykövet. Az Egyesült Államok is megkezdte szerdán állampolgárainak jelentős számban történő kimenekítését Libanonból, de közben folytatódott a legkülönbözőbb állampolgárságú külföldiek evakuálása is. Az amerikaiak kimenekítésében kilenc hadihajó – köztük egy helikopterhordozó -, több ezer tengerészgyalogos és haditengerész vesz részt amerikai tisztségviselők közlése szerint. Tegnap több mint 2400 honfitársuknak segítettek elhagyni az országot – jelentette az MTI. Ez az első jelentősebb csoport abból a 8000 amerikaiból, aki távozni akar. A kimenekítetteket először Ciprusra szállítják. Egy Norvégia által bérelt hajó korábban már a szigetországba szállított 126 amerikait mintegy ezer európaival együtt. A Libanonból való menekítéstől függetlenül a jeruzsálemi amerikai konzulátus evakuált 105 amerikai állampolgárt a Gázai övezetből, amelyben szintén izraeli katonai offenzíva zajlik. Ezek az amerikaiak vagy hozzátartozóikat látogatták meg az övezetben, vagy maguk is ott laknak. A világ sok más országa is igyekszik hajókat, repülőgépeket küldeni Libanonba vagy környékére állampolgáraiért, köztük olyan távoliak is, mint Brazília vagy Chile.
Csapás az északi szomszéd gazdaságára
Súlyosan megsínyli a libanoni gazdaság az izraeli légitámadásokat – derül ki a dpa német hírügynökség összeállításából. Az akciók során a légierő célzottan rombolja az infrastruktúrát: hidakat, közutakat, tengeri- és légikikötők épületkomplexumait, valamint energiaelosztó-központokat. Az üzletek túlnyomó többsége bezárt. A készpénztartalékok megóvása érdekében a bankok ezer dollárban (mintegy 220 ezer forint) maximálták az egy ügyfélnek kiadható legmagasabb összeget. A bejrúti értéktőzsde részvényindexe hatalmasat zuhant a támadások megkezdése óta eltelt egy hét alatt. Dzsihad Aszur pénzügyminiszter szerint Libanon összesen körülbelül ötszázmillió dolláros (több mint száztízmilliárd forint) veszteséget szenvedett szerdáig. A módszeres pusztítás súlyos csapást jelent a közel-keleti ország idegenforgalmára is, amely a közel három évtizedes szír megszállás lezárultával rendkívüli lehetőségekkel kecsegtetett. „Aligha tarthatjuk az idénre tervezett négy-öt százalékos növekedést” – jelentette ki a miniszter. Aszur mindazonáltal hozzátette, pillanatnyilag nem áll fenn annak a veszélye, hogy le kelljen értékeli az ország fizetőeszközét.