Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2006. július 20.
Észak-Izrael a Hezbollah rakétatámadása utánKép: Sopronyi Gyula Izraeli harckocsik lépték át szerdán a libanoni határt, de heves ellenállásba ütköztek.
Szidon, Libanon: egy ember viszi, amije megmaradt az izraeli rakétatámadás után Kép: REUTERS – Ali Hashisho
A tűzharc az izraeli Szafedtől északra tört ki. A rövid időt Libanonban tartózkodó izraeli szárazföldi csapatok célja, hogy a Hezbollah állásait megsemmisítsék. A libanoni rendőrség szerint az izraeli páncélosok Ajtarún és Bint-Dzsbeil között három ponton hatoltak be libanoni területre, s Dél-Libanon középső övezetében heves rakétapárbaj bontakozott ki. Az al-Arabija és az al-Dzsazira arab hírtelevíziók korábbi jelentése szerint a harcokban két izraeli katona vesztette életét, kettő pedig megsebesült.
A Hezbollah arról számolt be, hogy fegyveresei visszaverték az izraeli hadsereg harmadik betörési kísérletét Ajtarún településnél – írta az MTI.
Tegnap Názáretben két izraeli gyerek halt meg a rakétatámadásban. Több Hezbollah-féle katyusarakéta hullott Haifára, Izrael harmadik legnagyobb városára is. Az egyik rakéta egy tengerparti étteremben landolt, néhányan megsebesültek.
A Hezbollah tegnap közölte: akár hónapokig képes lőni Észak-Izraelt. Mohammad Kumati, a Hezbollah politikai bizottságának egyik tagja hozzátette, hogy az izraeli hadseregnek nem sikerült elvágnia a Hezbollah fegyverutánpótlását Dél-Libanon felé, habár „lezárták az utakat és bombázzák a teherautókat”. Egy magas rangú izraeli katonatiszt korábban a nap folyamán azt közölte, hogy az izraeli haderő a Hezbollah rakétaarzenáljának már mintegy felét megsemmisítette offenzívája során.
Miközben közeledik Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter érkezésének (eddig bizonytalan) időpontja, egyre intenzívebben merül fel a kérdés, meddig folytathatja Izrael az offenzívát. Katonai források szerint 10-14 nap kell még, hogy az izraeli hadsereg befejezze feladatát Libanonban – írta a Haarec napilap. A biztonsági kabinet szerdai döntéséről kiszivárgott hírek szerint „Izrael meghatározatlan ideig és mindaddig folytatja libanoni és gázai övezeti offenzíváját, ameddig a hadsereg el nem éri céljait, és Izrael nem tárgyal arról, hogy a zsidó államban bebörtönzöttekkel cserélné ki a Hezbollah libanoni gerillaszervezet által elrabolt két katonát”. Ehud Olmert miniszterelnök az ülés végén közölte, hogy a nemzetközi közösség nem gyakorol nyomást Izraelre offenzíváival kapcsolatban, és a külföld szintén azt várja, hogy elérje céljait. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok töretlenül támogatja az országot.
Izrael eközben a levegőből is támadott tegnap, ennek következtében 49 libanoni civil és egy Hezbollah-fegyveres halt meg – jelentette a Reuters. E közben több mint 20 embert letartóztattak Libanonban, mert azzal vádolják őket, hogy együttműködtek Izraellel, és segítettek bemérni a Hezbollah irodáit, állásait Dél-Libanonban.
A libanoni front mellett tovább zajlanak a harcok Gázában és újabban Ciszjordániában. Az izraeli hadsereg tartalékosait egyébként pont Ciszjordániába küldték, míg az ott harcoló katonákat a libanoni határra helyezték át. Kilenc palesztin (köztük négy fegyveres) halt meg tegnap a Gázai övezetben és Ciszjordániában, miután az izraeli hadsereg benyomult egy gázai menekülttáborba és Nabluszba. Az izraeli hadsereg hajnalban a Mughazi táborban ölt meg a Hamasz fegyveres szárnyából három fegyverest.
A ciszjordániai Nabluszban izraeli buldózerek vettek körül egy épületet, itt három Fatahhoz tartozó fegyveres halt meg, több palesztint letartóztattak. A buldózerek később lerombolták a belügyminisztérium helyi, a Hamasz által felügyelt biztonsági erők által használt épületét. Izraeli források szerint az épületben szélsőséges fegyveresek bujkáltak. Izrael továbbra is a kormányzó Hamaszt teszi felelőssé egy izraeli katona, Gilad Salit elrablása miatt.
Mozgásban a diplomáciai frontok
l Bassár el-Aszad szíriai elnök szerint a nemzetközi közösségnek gyors akcióval tűzszünetet kell elérnie Libanonban. A Hezbollah egyik fő támogatójának számító Damaszkusz tegnap először akart tűzszünetet.
l A fegyveres konfliktus azonnali befejezésére szólította fel Izraelt és a Hezbollahot az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője. Minden nap számít – mondta Javier Solana, aki szerdán Jeruzsálemben Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel tárgyalt. Solana bírálta a Hezbollahot, amiért a síita szervezet fegyveres szárnya foglyul ejtett két izraeli katonát.
l „Humanitárius tűzszünetet” sürgetett Jacques Chirac francia államfő annak érdekében, hogy a nemzetközi segélyszállítmányok eljuthassanak a rászorulókhoz Libanonban. Egyúttal biztonsági folyosók létesítését követelte, amelyeken keresztül a menekülők elhagyhatják a közel-keleti országot.
l Franciaország javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el új határozatot, mely tartós közel-keleti tűzszünetre, az elhurcolt izraeli katonák szabadon engedésére és az összes libanoni milícia lefegyverzésére szólítana fel. Az ENSZ és a nyugati hatalmak a tűzszüneti megállapodás részeként nemzetközi erő kiküldését javasolták a válságövezetbe. Ez az erő nagyobb és jobban felfegyverzett lenne, mint az ENSZ jelenlegi átmeneti libanoni erői (UNIFIL), amelyek a dél-libanoni határokat figyelik.
l ENSZ-békefenntartókat küldene Libanonba a hadakozó felek szétválasztására Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök. Az ismert arabszakértő ugyanakkor rámutatott, hogy az ENSZ-szel szemben bizalmatlan Izrael nem akar kéksisakos békefenntartókat látni a konfliktusövezetben.
l Tony Blair brit kormányfő ismét elutasította, hogy Izraelt egyoldalú tűzszünetre szólítsa fel anélkül, hogy a Hezbollah előzőleg szabadon engedné a két elrabolt izraeli katonát, valamint felhagyna a zsidó állam elleni rakétatámadásokkal. A brit miniszterelnök szerint az „arányos” izraeli válasznak a lehető legkisebbre kell szorítania le a civil veszteségeket.
l Élesen bírálta Izrael libanoni magatartását az olasz külügyminiszter. – Izraelnek joga van az önvédelemre, de ez a reakció teljesen aránytalan – idézte az Il Messaggero című római lap Massimo d”Alemát. A jobbközép ellenzék elítélte d”Alema „egyoldalú állásfoglalását”.
l Folyamatosan hagyják el Libanont a magyar állampolgárok. Tucatnyian érkeztek meg tegnap Damaszkuszba, további öten pedig Cipruson keresztül távoztak az arab országból – tájékoztatta a bejrúti és a damaszkuszi magyar nagykövet az MTI-t. Tamás Lajos bejrúti nagykövet hangsúlyozta, hogy folyamatosan jelentkeznek újabb és újabb magyarok, akiknek a nagykövetség megpróbálja megszervezni a lehetőséget az ország elhagyására, így jelenleg kéttucatnyian várakoznak még a kijutásra. Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet elmondta: a nagykövetségen tartózkodó tizenkét magyar állampolgár ma a Malév járatával térhet haza.
A külföldiek evakuálása
Ausztrália: Huszonötezer ausztrál él Libanonban, 7500-an jelentkeztek eva- kuálásra.
Banglades: A Nemzetközi Migrációs Szervezettől kért segítséget tízezer állampolgára kimenekítéséhez.
Belgium: Kétszáz belga várta tegnap Bejrútban, hogy a szíriai határhoz szállítsák.
Egyesült Államok: Összesen nyolcezer amerikait evakuálnak, közülük tegnap 2400-an légi és tengeri úton távoztak Libanonból.
Franciaország: Körülbelül húszezer francia él az országban, eddig nyolcezren kérték az evakuálásukat.
Fülöp-szigetek: A harmincnégyezer állampolgárt várhatóan hajón viszik Görögországba vagy Ciprusra.
Horvátország: Hetvenöt horvátot tegnap charterjárattal szállítottak vissza Zágrábba.
Kanada: Tegnap hajókon kezdték meg a kanadai állampolgárok evakuálását.
Lengyelország: A lengyelek a bolgárokkal együtt buszokat béreltek, hogy állampolgáraikat, illetve cseheket és szlovákokat Damaszkuszba vigyenek.
Nagy-Britannia: Hat brit hajó áll készenlétben a brit állampolgárok evakuálására. A hét végéig ötezer ember kimenekítését tervezik.
Oroszország: A kormány repülőgépet küldött. (Reuters)
