Naharija, Akkó és Haifa. Az elmúlt napokban rendszeresen hallani ezeket a neveket a hírekben. A háborúban álló zsidó állam területén találhatóak, és lakosaiknak rendszeresen el kell szenvedni a Hezbollah rakétatámadásait. A háborús képsorok mellett, engedjék meg, hogy írjak teljesen szubjektíven arról, hogy nekem mit jelentenek ezek a városnevek.
Haifai látkép. Több ezer éves múltú nagyváros
Naharija kevesebb, mint húsz kilométerre a libanoni határtól. Kellemes és nyugodt tengerparti városka, egyébként. Az 1930-as években, a náci Németországból elmenekült zsidók alapították. Ezeknek az embereknek a többsége tudományos fokozattal rendelkezett. A legenda szerint a város építésének során az egymásnak a tiszteletet maximálisan megadó tudósok rendkívül udvariasan adogatták egymásnak a téglákat és a maltert: „Bitte schön Herr Professor! Danke schön Herr Doktor!”
Nahariya a támadásoknak ugyanúgy ki van téveNaharija közelében található Nes Ammim kibbuc. Ez a település nem szerepel a hírekben, de a támadásoknak ugyanúgy ki van téve. Nes Ammimot az 1960-as években skandináv protestánsok alapították az Izrael Állammal való szolidaritás miatt. Azóta is kiváló mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá apartmanjaikban a pihenni vágyók ezrei fordulnak meg évente.
Akkóról a többségnek Oroszlánszívű Richárd és a keresztes lovagok jutnak eszébe. Ez így helyes, mert Akkó városa volt az európai lovagok utolsó erődje a Szentföldön. A nagy Napoleon is e város falai alatt fejezte be Egyiptom felől indított támadását, amikor táborában pestis járvány tört ki. A városba látogató turisták ma is láthatják a keresztes erőd romjait és a törökök által épített, dél felé néző, a francia hadakra szegezettKeresztes lovagok Akkó és most ágyúkkal felszerelt erődítmény falait.
Haifa városa éppen szemben található Akkóval, az öböl túlsó partján. A több százezres nagyváros is több ezer éves múltra tekint vissza. A város fölött magasodik a Kármel hegy, amely már Élijáhú prófétát is látta. A 19. század végétől a 20. század közepéig Haifa volt a térség legjelentősebb kikötője. Az alijázók hajói ide érkeztek, fedélzetükön a zsidó nemzeti hazát felépíteni akarók tízezreivel. 1948 után Haifa a „vörös” becenévre hallgatott, mert itt volt a legerősebb a szakszervezeti mozgalom. Promenádjáról gyönyörű kilátás nyílik az északi határra. Akár élőben, szabad szemmel is nézhető a háború.
