téma: magyarok utazási kedve a veszélyes területekre
A legnagyobb durranás sem veszi el az emberek utazási kedvét. A jordániai, törökországi és egyiptomi robbantás és az izraeli konfliktus után azt kerestük, vajon kevesebben választják-e az ilyen úti célokat, de csak időleges és minimális a visszaesés.
A külföldi nyaralás nemcsak öröm, veszélyforrás is. És persze drága. Különösen akkor, ha a magyar családoknak kevesebb mint a fele tervez az idén nyaralást, a 46 százaléknyi utazni készülőnek is a kétharmada beéri valamilyen belföldi úti céllal. A külföldre utazók 95 százaléka európai helyszínt választ a kikapcsolódásra, s noha a 2003-as madridi és a tavalyi londoni merényletek után a kontinensen is szembesülni kellett a terrorveszéllyel, szinte senki sem foglalkozik azzal, hogy baj érheti a nyaralás idején. A legnépszerűbb célpont Horvátország (24,6 százalék), Olaszország (18,9) és Görögország (10,4), de Spanyolország és Nagy-Britannia is benne van az első tízben. Az Európán kívüli utazásoknál az Egyesült Államok és Tunézia a két leggyakrabban felkeresett ország, de jelentősen nem csökken a népszerűsége Egyiptomnak vagy Törökországnak sem, holott ezeken a helyeken több merénylet is történt, legutóbb pedig Antalya közelében volt egy robbanás, amelyben egy magyar férfi meghalt, egy lány pedig megsérült. Most pedig az izraeli-libanoni összecsapások miatt vált veszélyessé a közel-keleti térség.
Ennek ellenére a magyarok utazási kedve nem nagyon csökken az ilyen hírek hallatán. Megkerestünk több utazási irodát, s szinte egységesen az a tapasztalat, hogy a merényletek után pár hétig megtorpannak a foglalások, kevesebben indulnának azokba az országokba, ahol valamilyen terrorcselekmény történt. A legtöbb helyen ilyenkor akciókkal, speciális kedvezményekkel próbálják visszaédesgetni az ügyfeleket Egyiptomba vagy Törökországba, ilyen módszerrel dolgozik például a Best Reisen, a Tensi, a Kartago Tours, az Adriatica és a Villa Tours is. Az utóbbi irodában azt is elmondták, hogy az ár csökkentésére az is lehetőséget ad, hogy a merénylet által sújtott országoknak is céljuk, hogy minél hamarabb minél többen újra őket válasszák. Ezeknek az államoknak az egyik legjelentősebb bevételi forrásuk az idegenforgalom, és egy-egy terrorcselekmény pénzügyi katasztrófát is jelent, ezért akciókkal próbálják újra felkelteni az utazási kedvet. Az iroda szerint azonban ez csak akkor sikerül, ha mindössze egyszer történik katasztrófa az adott térségben, ha viszont többszöri esetről van szó, akkor az már több évre befolyásolja az érdeklődést. Náluk éppen ezért most az egyiptomi nyaralások iránti kereslet visszaesett, de általános vélemény volt, hogy az árérzékeny magyar piacon az akciókkal rövid idő alatt érezhetően pozitív változásokat lehet elérni. Az irodák többsége szerint a magyarok egyébként sem túl ijedősek, a katasztrófák után egy hónappal túlteszik magukat a történteken, és aztán megy minden a régi kerékvágásban.
A magyarok merészségét mutatja az a tény is, hogy az előre lefoglalt utakat egy-egy merénylet után általában nem mondják vissza, inkább vállalják a kockázatot, hiszen az utazási irodák nem térítik vissza a már befizetett részvételi díjat, kivéve, ha a Külügyminisztérium nem javasolt úti célnak minősíti az adott területet, ez viszont csak a legritkább esetekben szokott előfordulni (lásd a tiltott helyekről írásunkat a 3. oldalon).
Az általunk megkérdezett utazási irodák közül egyedül a Roaming Worldnél állították, hogy nem érezték a merényletek negatív hatását, elmondásuk szerint náluk egy kicsit sem esett vissza a kereslet Törökország vagy Egyiptom iránt.
MH-összeállítás
