Nagyobb üzlet lett volna közvetlenül beengedni a Gazpromot a magyar földgáz piacra, mint megvárni, hogy az orosz gázóriás ,,kerülő úton” egy német energetikai cégen keresztül szerezzen részt a hazai gázüzletből – vélik elemzők. Egyes szakértők szerint a közép-ázsiai térséget Európával összekötő a Nabucco gázvezeték kiépítése drága és felesleges. Különösen akkor, ha szinte vele párhuzamosan kiépül a Kék Áramlat csővezeték. A kormány viszont valamennyi csővezeték építését támogatná.
Jövedelmezőbb megoldás lett volna, ha a Mol Rt. – a kormányzat hozzájárulásával – közvetlenül a Gazpromnak értékesítette volna a gáz üzletágát, amikor az orosz gázóriás néhány éve jelezte az érdeklődését a magyar gázpiac iránt. A közvetlen üzletkötés az orosz céggel ugyanis feltehetően nagyobb hasznot hozott volna a magyar olajcég, illetve a kormány számára, mint az, hogy a Mol végül a német E.ON energetikai vállalatnak adta el a gázüzletága egy részét. Majd a Gazprom a német társaság üzletrészeinek a megvásárlásával, ,,kerülő úton” jelet meg a magyar piacon – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője.
A kutató szerint a Mol-tól megvett üzletrészeit eladó E.ON és a Gazprom között világosan követhető üzlet köttetett: az orosz cég jólfizető európai piacot vett a német vállalattól, míg az kitermelési lehetőséget, forrásokat kapott cserébe a Gazpromtól.
Hegedűs Miklós úgy látja: a jelenlegi gáztároló és szállító kapacitások, – a két meglévő, az ukrán és az osztrák import betáplálási ponttal – elegendőek országunk igényeinek a kielégítésére. Így nincs szükség egy újabb drága csővezeték, a közép-ázsiai térséget Európával összekötő Nabucco vezeték kiépítésére. (A Türkmenisztán, Irán, Törökország, Bulgária, Románia felől hazánk területére futó 3300 kilométer hosszú tranzit-gázvezeték kiépítése hozzávetőleg öt milliárd euróba kerülne az ügyletben érintett gáztársaságoknak, s az építési munkák öt-hét évet vennének igénybe.) Különösen akkor tűnik feleslegesnek a beruházás, ha szinte a Nabucco vezetékkel párhuzamosan elkészül a Kék Áramlat (Blue Stream) gázvezeték, amely ugyancsak Törökország felől szállítana országunkba földgázt. ( A vezeték megépítéséről már tárgyalt a Mol és Gazprom.) Ez utóbbi beruházás egyébként akár gazdaságos lehetne – véli a szakember – ha Magyarország területén megépülne hozzá a Mol és Gazprom közös terveiben szereplő tízmilliárd köbméteres gáztároló kapacitás.
Szakértők szerint a Nabucco és a Kék Áramlat megépítésével nem, vagy csak részben teljesülne a beruházás egyik legfontosabb célja, vagyis az, hogy országunk függetlenítse magát az orosz gázforrásoktól, s több lábon álljon a magyar piac ellátása. A Kék Áramlat esetében ugyanis egyértelműen oroszországi gáz behozetaláról lenne szó, csak más irányból érkezne a vezeték. A Nabucco esetében pedig nagyrészt olyan lelőhelyek biztosítanák a betáplálását, amelyek ugyan nem orosz területen, de orosz cégek érdekeltségeiben vannak. Emellett a Nabucco esetében az is kétségeket ébreszt, hogy a vezetéket ellátó kitermelőhelyek mind katonai, mind politikai szempontból kockázatos térségekben lennének. (A Nabucco egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államokkal az atom programja miatt konfliktusba keveredett Iránon futna át.)
A gazdasági és közlekedési tárca szerint viszont minden olyan hálózatfejlesztés szükséges, amely növeli hazánkban az energia ellátás biztonságát, lehetővé teszi a beszerzés több lábon állását, és módot nyújt az árak kordában tartására. Így egyaránt támogatandó a Nabucco, a Kék Áramlat, és az ugyancsak tervbe vett horvátországi gázvezeték kiépítése.
Hasonlóan vélekedik Podolák György, az MSZP szakpolitikusa, aki szerint tekintettel arra, hogy Magyarország gázszükségleteinek a 80 százalékát importból fedezi, minden elérhető import vezetékre szükség van. Mivel minél több csatornán jutunk hozzá a földgázhoz, annál biztosabb, hogy kritikus időszakokban is lesz elegendő belőle.
Népszava-információ
Keretes cikkek
Határ a csillagos ég
Úgy tűnik az utóbbi időben semmi sem szabhat határt az olajárak szárnyalásának – véli Hegedűs Miklós. A szakember szerint nem kizárható, hogy az arab-izraeli szembenállás kiszélesedése esetén az árak a mostani hordónkénti 80 dollárt megközelítő szintről a lélektani határnak számító hordónkéti 100 dolláros magaslatokba szöknek. A gazdaságkutató szerint az olajárak drasztikus emelkedése erősen negatív hatást gyakorolhat a már most is nehézségekkel küzdő hazai gazdaság működésére. A külpiaci jegyzésárak megugrása ugyanis a belföldi üzemanyag és földgázárak emelkedését vonja maga után, s ez pedig amellett, hogy önmagában is sújtja a lakosságot, infláció növelő tényező is.
