Tovább dúl az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti háború. Ám nyílhat esély a válság megoldására, Izrael ugyanis megjelölte, mely feltételek teljesülése esetén állítaná le katonai akcióit. A libanoni síita szervezet tegnap reggel az izraeli Haifát lőtte rakétákkal. Az akcióban kilencen meghaltak, több mint ötvenen pedig megsebesültek. Találat érte a haifai vasúti szerelőműhelyeket, ahol nyolc ember vesztette életét. A Hezbollah rádióállomása azzal fenyegetődzött, ha folytatódnak a támadások Bejrút ellen, rakétáit a haifai olajfinomítókra irányítja. Ha valóban eltalálnák a létesítményt, az súlyos környezeti katasztrófát okozhatna.
Izrael már nem követeli a Hezbollah lefegyverzését hadiakcióinak leállítása fejében – közölték tegnap. A feltételeket tegnap a közvetítőként fellépő Romano Prodi olasz kormányfő tudatta telefonon Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel. Izrael követeli a Hezbollah által elrabolt katonái szabadon engedését, valamint a síita milícia visszavonását a közös határszakasztól. Bejrútból is olyan hírek érkeztek, hogy egy „harmadik fél” közvetítene Izrael és a Hezbollah között a fegyverszünet érdekében. Mindezt a síita radikálisokhoz közel álló libanoni parlamenti elnök, Nabih Berri jelentette be. Szerinte amennyiben a konfliktus nem ér véget 24 órán belül, a fegyveres harc az egész Közel-Keletre átterjedhet.
Az ENSZ Biztonsági tanácsa hétfőn újabb egyeztetést tart a libanoni konfliktusról. Hivatalos források azonban közölték, egyelőre nem tesznek eleget Libanon kérésének, s nem születik a fegyverszünetet kimondó határozat. A libanoni kormány azt vetette Washington szemére, meg akarja akadályozni, hogy a Biztonsági Tanács érdemben foglalkozzon a kérdéssel, ezzel ugyanis időt ad Izraelnek további offenzívájára.
Haifa, a harmadik legnagyobb izraeli város és agglomerációjának mintegy fél millió lakosa lényegében a nap 24 óráját óvóhelyeken tölti. A lakosság általában fegyelmezetten viseli el a nem kevés nehézséget, miután – a Hárec napilap fogalmazása szerint – többnyire „úgy érzi, hogy ezúttal egy igazságos háború és nem egy fölösleges katonai kaland részese. Könnyebb elviselni a rakéta-támadásokat, ha nem megszállt területek, hanem az eredeti Izrael védelméről van szó”. Ugyanakkor több oldalról példátlanul éles kritika éri a hadsereg parancsnokságát, amely egymás után három csúfos kudarcot szenvedett és most – mint Gideon Levy publicista írta – „elsősorban saját becsületének visszaszerzése érdekli”.
Sokan hagyták el az ország északi részét és délebbre keresnek menedéket. Néhány Tel-Aviv környéki városvezető felhívta a lakosokat, segítsenek az északról elmenekült honfitársaiknak.
Miközben Izraelben északról délre vándorolnak az emberek, Libanonban ezzel éppen ellentétes folyamat zajlik. Különösen, amióta az izraeli hadsereg figyelmeztette a határmenti sáv lakosait, hogy támadást indít a Hezbollah állásai ellen és saját biztonságuk érdekében jobb, ha elhagyják otthonaikat. Az izraeli légierő ismét támadta a bejrúti Dahija negyedet – itt található a Hezbollah főhadiszállása és Haszan Naszrallah, a szervezet főtitkárának lakása is. Utóbbi állítólag egy bunkerben húzta meg magát, de a Hezbollah cáfolta az izraeli TV 10. csatornájának állítását, miszerint megsebesült volna. Az izraeli támadások következtében a Hezbollah tv-programja, az Al-Manar, félbeszakította műsorát.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter „pozitívnak”, de „elégtelennek” minősítette Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök javaslatát, mely szerint a tűzszünet megkötése után a libanoni hadsereg egységeit helyezzék el Dél-Libanonban és az izraeli határ mentén. Megfigyelők úgy vélik, az érkező ENSZ-bizottság tárgyalásai alapját Szinjóra javaslatai fogják ugyan képezni, de általános vélemény szerint a bejrúti kormány nem elég erős, hogy meg is valósítsa őket.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
G8-csúcs: eltérő álláspontok a Közel-Keletről
Az amerikai külügyminiszter szerint egy azonnali tűzszünet nem jelent megoldást a Közel-Keleten. Rossz jelzés lenne az iszlám szélsőséges libanoni Hezbollah és palesztin Hamász számára, ha az átmeneti fegyvernyugvás után újra abba a helyzetbe kerülhetnének, hogy folytassák Izrael elleni rakétatámadásaikat – mutatott rá Condoleezza Rice a szentpétervári, szombaton kezdődött G8-csúcs margóján. Rice szerint a Közel-Keleten olyan tartós megoldásra van szükség, amely a mérsékelt erőket, így Mahmúd Abbász palesztin elnököt vagy Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnököt erősíti. Ha az erőszak úgy ér véget, hogy a Hezbollah és a Hamász megőrizheti fegyvereit és az Izrael elleni rakétatámadások képességét, Szíria és Irán pedig továbbra is kézben tarthatja a kulcsot, akkor hamarosan újra még rosszabb helyzet állhat elő – érvelt Rice médiajelentések szerint. Bár valamennyi G8-vezető elítélte a Hezbollah rakétatámadásait és a két izraeli katona elrablását, Jacques Chirac francia elnök túlzottnak minősítette Izrael katonai reagálását. A házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, hogy az ellencsapásnak arányosnak kell lennie. Putyin úgy vélte, hogy Izrael távolabbi célokat követ, mint katonáinak kiszabadítása. Ezzel nyilván arra célzott, hogy Izrael katonailag meg akarja gyengíteni a Hezbollahot. George W. Bush amerikai elnök mindeközben megismételte azt az álláspontját, amely szerint Izraelnek joga van az önvédelemre. * Oroszország nem tudta elnyerni az Egyesült Államok beleegyezését a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépéséhez a Nyolcak szentpétervári csúcstalálkozója előtt. Az ennek feltételét alkotó piacnyitási megállapodás sem ma, sem a következő hetekben nem kerül még aláírásra – mondta Makszim Medevedkov orosz főtárgyaló szombaton Szentpéterváron az ITAR-TASZSZ szerint, mialatt a két elnök, Vlagyimir Putyin és George Bush még tárgyalt egymással. A Nyolcak általánosságban pártolják az energiapiacok nyíltságának és átláthatóságának elvét, támogatva az Oroszország által tíz év alatt sem ratifikált energiachartát, míg az atomenergia vonatkozásában nyíltan elismerték nézetkülönbségeiket a globális energiabiztonságról szentpétervári csúcstalálkozójukon jóváhagyott akciótervükben.
Menekülnek az európaiak
Kompokat, autóbuszokat és repülőgépeket bérelnek az európai országok, hogy kimenekíthessék állampolgáraik ezreit az egyre hevesebben ostromlott Libanonból. A damaszkuszi magyar nagykövetség egyik munkatársa egy a szíriai határ közelében, Libanonban élő magyar család kimenekítéséről számolt be szombat délután a helyszínről. Hozzátette, hogy a szíriai határra szerencsésen megérkezett két magyart, most viszi be Szíriába, „és elvileg hétfőn reggel a Malév-géppel érkeznek majd haza”. A bejrúti magyar nagykövetség közlése szerint valamennyi általuk ismert, illetve látókörükbe került magyar állampolgárral kapcsolatot tartanak, és nincs tudomásuk magyar sérültről. A Malév szükség esetén rendkívüli járatokat indít Damaszkuszba, és mind a menetrend szerinti, mind a rendkívüli járatokkal Budapestre hoznak mindenkit, akinek bejrúti vagy damaszkuszi érvényes Malév jegye van – tájékoztatta a Malév szóvivője szombaton az MTI-t.
Elítél a Szocialista Internacionálé
A Szocialista Internacionálé (SI) egyaránt elítéli a Hezbollah terrorista akcióit és az erre válaszul érkezett izraeli megtorlást – erről fogadott el állásfoglalást a több mint 160 pártot tömörítő szervezet elnöksége, amely a hét végén a görögországi Szamosz szigetén ülésezett – számolt be az ülésen történtekről Kovács László, a szervezet alelnöke a Népszavának. Elmondása szerint az elnökség nyomatékosan kérte arra Iránt, hogy tegyen meg mindent a Hezbollah és a Hamász akcióinak leállítása érdekében. Az elnökség egyébiránt hasznosnak és folytatandónak ítélte a Szocialista Internacionálé a közel-keleti térség biztonságának megszilárdítása érdekében kifejtett közvetítő tevékenységét.
