Az izraeli-libanoni harcok fejleményei és háttere
A gázai túszválsággal elfoglalt Izrael északi határán túl is hadműveletekbe bonyolódott, miután megtorló akciókat indított a libanoni Hezbollah szervezet ellen, amely szerdán megölt több izraeli katonát, kettőt pedig foglyul ejtett. Az amerikai elnök jogosnak tartja a zsidó állam fellépését, ám aggódik, hogy elsöpörheti a libanoni kormányt.
Izraeli katonák tanulmányozzák a haditervet a libanoni határ közelében. Még nem vonultak be (fotó: Reuters – Yonathan Weitzman)
Egyetlen nap leforgása alatt háborús jelleget és méreteket öltött a libanoni Hezbollah szervezet által szerdán kirobbantott fegyveres konfliktus. Izrael megtorló akciókba kezdett, szétbombázta a libanoni főváros, Bejrút százmilliárd forintért felújított repülőterének mindhárom kifutópályáját, rakétákkal lőtt több települést és hadilétesítményt Dél-Libanonban és másutt, a támadásokban lapzártánkig ötvenhárom civil halt meg. Erre a Hezbollah Katyusákkal és Raad-1-es rakétákkal válaszolt, az észak-izraeli Naharíjában és környékén, illetve Szafedben egy-egy embert megölt, majd két rakétája a harmadik legnagyobb izraeli városban, Haifában csapódott be. Ez – noha senki sem sérült meg – nagy riadalmat keltett, mert a Hezbollah rakétái ilyen messzire még sosem jutottak el.
Libanon blokád alatt
Izrael a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is blokád alá vonta a szomszéd országot. Dél-Libanonban Izrael célpontjai a Hezbollah bázisai voltak, beleértve a szervezet tévéjének, az al-Manarnak dél-bejrúti székházát és átjátszóadóit, valamint fegyverelosztó-központjait és gyülekezőhelyeit. A Hezbollah utánpótlási vonalait igyekszik elvágni a kikötőkben is, amelyek ellenőrzését a libanoni felségvizekre behatoló izraeli hadihajók igyekeznek átvenni.
Bejrút déli részén sok Hezbollah-érdekeltség található, ott lakik a szervezet vezetője, Szajjid Haszan Naszrallah is, így a negyed mindenképpen az egyik fő célpontnak számít. Izrael figyelmeztette az ottani hatóságokat, hogy a polgári lakosságot költöztessék el.
Felelős kerestetik
A libanoni kormány tegnap délután mindenre kiterjedő, azonnali és átfogó tűzszünetet kért, és az izraeli támadás leállítását. Arra az izraeli követelésre viszont nem reagált, hogy a libanoni hadsereg vonuljon be a határtérségbe, és segítsen átvenni az ellenőrzést a Hezbollahtól. Izrael az események elfajulásáért a bejrúti kormányt is felelősnek tartja, hiszen annak tagja a Hezbollah is. A politikailag (is) megosztott Bejrútban (a kormányban keresztény és muszlim erők is vannak, a Szíria-barát Emile Lahud elnök támogatásáról biztosította a Hezbollahot) viszont tagadják, hogy tudtak volna a Hezbollah szerdán indított akciójáról, de arra sem adtak magyarázatot, hogy miképp maradhat a Hezbollah a koalíció tagja, miközben az egész országot háborúba sodorja. Különös helyzetértékeléssel állt elő Marvan Hamade távközlési miniszter, aki kijelentette, hogy országát Faruk as-Saraa szíriai alelnök parancsait végrehajtva a Hezbollah tartja túszul.
Izrael nem tárgyal
Mindenki megfizet
A harcok véget vetettek a turistaszezonnak Libanonban, a külföldiek Szírián át menekülnek. A bejrúti tőzsdén pánik tört ki, meredeken zuhant az értékpapírok ára. A New York-i árutőzsdén rekordokat döntött az olaj ára, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) fajta hordónkénti ára elérte a 75,89 dollárt. Idehaza a pénzpiacot sem hagyta érintetlenül a válság, az elmúlt napokban kissé magához tért forint árfolyama ismét jelentősen gyengült (részletek a 8. oldalon). Libanon átvitt értelemben vett túszul ejtéséhez a Hezbollah szerdai nagyon is konkrét túszejtése vezetett, amelyhez viszont talán Gilad Salit izraeli tizedes néhány héttel ezelőtti gázai elrablása adta az ötletet. A palesztin Hamasz és a Hezbollah is izraeli fogságban lévő tagjainak kiszabadítását szeretné elérni, de most minden jel arra mutat, hogy Izrael nagyon eltökélt, és nem enged a zsarolásnak. Már Gázában is katonai csapásokkal igyekezett kierőszakolni katonája szabadon bocsátását, a Hezbollahnak adott válasza pedig még keményebb. Bár a történelemben már kétszer is belement a fogolycserébe (2004-ben 436 foglyát és 59 libanoni holttestet adott egy izraeli civilért és három kivégzett katonájának földi maradványaiért; 1985-ben 1150 foglyát engedte el három katonájáért cserébe), most tartani igyekszik magát alapelvéhez, hogy nem tárgyal „terroristákkal”. (Tegnaptól tudni az elrabolt katonák nevét, a 31 éves Ehud Goldvasserről és a 26 éves Eldad Regevről van szó.)
A világ aggódik
A közel-keleti rendezést felügyelő kvartett (az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország) intenzív egyeztetés kezdett az izraeli-libanoni konfliktusról. Szergej Jakovlev, az orosz külügyminisztérium közel-keleti megbízottja szerint az a legfontosabb, hogy a konfliktust ne hagyják igazi háborúvá fajulni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) képviselt országok és az arab államok bejrúti nagykövetei már tegnap tanácskoztak Fuad Szinjora libanoni miniszterelnökkel, aztán eldőlt, hogy mára össze is hívják a BT rendkívüli ülését. Kofi Annan ENSZ-főtitkár közben bejelentette, politikai tanácsadója, Vijay Nambiar vezetésével meneszt küldöttséget a Közel-Keletre. Az Arab Liga holnapra Kairóba hívott össze rendkívüli külügyminiszteri ülést. Az Európai Unió pedig a hét végén Szentpéterváron ülésező G8 csoport tagjaival készít elő közös kezdeményezést a válság eszkalációjának megakadályozására. Hezbollah túszejtő akcióját és az izraeli katonák elengedését követelte. George Bush amerikai elnök a németországi Stralsundból intette mérsékletre a feleket, külön hangsúlyozva Damaszkusz felelősségét a helyzetért. Azt mondta, hogy „Szíriát el kell számoltatni”, amiért támogatja a Hezbollahot. Izraelt pedig arra figyelmeztette, hogy vigyázzon, akcióival nehogy túlságosan is meggyengítse a libanoni kormányt, amit Bush „feltétlenül elkerülendőnek” mondott. Mahmúd Abbasz palesztin elnök szerint Izrael libanoni beavatkozása egy nagy kiterjedésű közel-keleti háború rémét vetíti előre. A palesztin vezető Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfővel folytatott ramallahi tárgyalása után arra kérte a nagyhatalmakat, hogy avatkozzanak be, mielőtt elmérgesedik a helyzet.
Libanon
Lakosságszám: 3,9 millió
Népesség: 95% arab, 4% örmény, 1% egyéb
Vallási megoszlás: 59,7% muszlim (síita, szunnita, drúz, izmaelita, alavita), 39% keresztény (maronita katolikus, görög ortodox, melkita katolikus, örmény ortodox, szíriai katolikus, örmény katolikus, szíriai ortodox, római katolikus, káldeus, asszír nesztoriánus, kopt, protestáns), 1,3 százalék egyéb
MH-összeállítás
