Libanon mindenre kiterjedő tűzszünetet kér és az izraeli támadás leállítását – közölte csütörtökön Gázi al-Aridi libanoni tájékoztatási miniszter. „Fő követelésünk egy azonnali és átfogó tűzszünet és az agresszió beszüntetése” – mondta a politikus a bejrúti kormány rendkívüli ülését követően. Az izraeli légierő repülőgépei ugyanaznap a libanoni hadsereg két légitámaszpontját bombázták a Bekaa-völgyben.
Ha nem lépnek közbe nemzetközi tényezők, valóságos háborúvá fejlődhet az incidens, amely szerdán reggel a libanoni Hezbollah harcosainak izraeli területre történt behatolásával, nyolc izraeli katona, illetve civil megölésével és két katona fogságba hurcolásával kezdődött – írja izraeli tudósítónk.
Izraeli harci repülőgépek negyven célpontot támadtak Libanonban, többek között a bejrúti nemzetközi repülőteret és a Bejrút-Damaszkusz autópálya libanoni szakaszát; izraeli hadihajók pedig blokád alá vették az arab ország kikötőit. Az izraeli légitámadások során legkevesebb 27 polgári személy meghalt, köztük 10 gyermek, további húsz polgári személy pedig megsebesült – közölte az izraeli hadsereg, illetve a libanoni rendőrség és kórházi források.
A légi csapásokkal a hadsereg főleg a Hezbollah dél-libanoni infrastruktúráját vette célba, olyan helyeket, ahol a szervezet „nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, az izraeli területek elleni támadásokhoz használatos rakétákat tárol” – közölte egy katonai szóvivő. Az izraeli katonai rádió szerint a harci gépek 150 olyan célpontot támadtak, amelynek köze van a Hezbollahhoz. Izrael a bejrúti nemzetközi repülőtér megtámadásával „légi blokádot” vont Libanon köré – tette hozzá a rádió, majd így folytatta: „A libanoni kormánynak ezt az árat kell megfizetnie az idegenforgalmi idény kellős közepén azért, mert nem volt hajlandó lefegyverezni a Hezbollahot”.
Ugyanakkor a Hezbollah több tucat rakétát lőtt ki Naharija és Cfat (Szafed) izraeli városokra valamint a határmenti településekre és azzal fenyegetődzött, hogy ha Izrael Bejrútot bombázza, ő Haifára irányítja rakétáit. Cfatban egyébként 11 ember megsebesült, kettő közülük súlyosan. Libanonból kilőtt rakéták csapódtak be csütörtökön az észak-izraeli Karmiel városába és a szomszédos, arabok lakta Madzsd el-Krum faluba is – közölte az izraeli hadsereg. Ez utóbbi településen egy ember sérült meg, állapota közepesen súlyos.
Az izraeli határmenti városok és települések lakosai az éjjelt és a nappal nagyobb részét óvóhelyeken töltötték, az utcák szinte teljesen elnéptelenedtek. Az ígéretesnek tűnő nyári turistaszezon Izrael északi részében máris „romokban hever”. Több száz lemondó telefon-hívás érkezett a naharijai és környékbeli szállodákba. Egy becsapódó rakéta Naharijában egy negyven éves asszony halálát okozta. A naharijai és haifai kórházak megteltek sebesültekkel, a lakosok tömegesen távoznak az északi településekről, hogy biztonságos helyeken élő rokonaiknál vészeljék át a nehéz napokat. Dél-Libanonban sem rózsásabb a helyzet – itt észak felé tart a „népvándorlás”. Megindult Szíria felé a Libanonban rekedt turisták áradata, hogy haza tudjanak utazni – közölte csütörtökön Joseph Szarkísz libanoni idegenforgalmi miniszter. A miniszter szerint máris megtelt Szíria összes szállodája és panziója. A turisták azért távoznak tömegesen Libanonból, mert a bombázások után lezárták a bejrúti nemzetközi repülőteret.
Izrael figyelmeztette Bejrút azon negyedének lakosait, ahol több Hezbollah-vezető lakik, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el lakásaikat. Dan Haluc izraeli vezérkari főnök kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja gátolni, hogy a Hezbollah emberei visszatérjenek dél-libanoni állásaikba és lőni fog minden fegyveresre, aki egy kilométerre megközelíti a határt. A rakétákat persze sokkal nagyobb távolságból bocsájtják fel.
Az Európai Unió csütörtökön bírálta Izraelt katonai ereje „aránytalan” alkalmazásért Libanonban.
Kisebb intenzitással, de a gázai övezetben is folytatta harci tevékenységét az izraeli hadsereg. A Sejk Radvan nevű gázai lakónegyedben 23 palesztin vesztette életét egy izraeli légitámadás folytán – köztük egy házaspár és hét gyermekük. Ők abban a házban tartózkodtak, melyben éppen a Hamász politikai és katonai szárnyának vezetői tanácskoztak, és amelyre egy 250 kilós bombát dobtak. A Hamász két régóta üldözött katonai vezetője, Muhammad Def és Nabil Abu Szalamija súlyosan megsérült a robbanásban.
A kulisszák mögött ugyanakkor titkos tárgyalások folynak a konfliktus rendezéséről. Mind a Hamász, mint pedig a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah felajánlotta, hogy elengedik a foglyul ejtett három izraeli katonát, cserébe mintegy ezer palesztin és libanoni fogoly szabadon bocsátásáért, ám Izrael nem hajlandó tárgyalni e terroristának minősített szervezetekkel. Palesztin források szerint viszont a zsidó állam jelezte Egyiptomnak és Jordániának, hogy hajlandó „nagyobb számú” palesztin foglyot szabadon bocsátani, de csakis Mahmúd Abbász elnök képviselőinek adná át őket, nem pedig a palesztin Hamász-kormánynak. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint már „közel volt a megállapodás”, vágül azonban megvalósítását megakadályozta „a Hamászra nehezedő nyomás”. Mubarak nem pontosította mondandóját, de valószínűleg arra a nyomásra utalt, melyet az iszlamista szervezet damaszkuszi szárnya gyakorol a gázai vezetésre.
Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden a jordániai fővárosban, Ammánban találkozott Juval Diszkinnel, a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat vezetőjével, hogy tárgyaljon a június 25-én elrabolt izraeli katonáról.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
Az államnak meg kell védenie polgárait
Izrael célja a libanoni hadjárattal nem az, hogy ismét megszállja a szomszédos országot, hanem az, hogy kiszabadítsa két túszul ejtett katonáját és kiszorítsa a határvidékről a Hezbollahot – mondta egy tegnapi szűkkörű sajtótájékoztatón David Admon. Izrael állam budapesti nagykövete rámutatott: országa teljesítette a nemzetközi közösség elvárását és kivonult Libanonból. A bejrúti kormny viszont – ígéretével ellentétben – nem küldte le hadseregét a határvidékre, sőt, azt átengedte a Hezbollahnak, amely folyamatosan veszélyezteti Izrael biztonságát. Az Irán által támogatott és felfegyverzett szervezet tevékenysége – csakúgy, mint a palesztin Hamászé – a nemzetközi terrorizmus része. A nagykövet emlékeztetett: országa hat éven át tűrte a Hezbollah támadásait, most azonban cselekednie kellett, hiszen minden államnak kötelessége, hogy megvédje polgárait. Ami a katonai akció időtartamát illeti, Admon úr szerint az eltarthat egy hétig, egy hónapig vagy akár egy évig is.
Magyarok nincsenek veszélyben
A libanoni magyar nagykövetségnek nincs olyan információja, amely szerint magyar állampolgárok veszélyben lennének a közel-keleti országban – közölte Tamás Lajos bejrúti nagykövet csütörtökön. Az országban élő magyarok többsége az 1970-80-as években Magyarországon tanult libanoni állampolgároknak, diákoknak a felesége, akik velük együtt tértek vissza Libanonba és azóta is ott élnek. Nem valószínű, hogy el akarnák hagyni az arab országot, mert egy részük már a polgárháború alatt is itt élt. A Külügyminisztérium egyébként nem javasolja magyar állampolgárok utazását Libanonba, Izraelnek a libanoni határ térségében lévő északi részére, valamint a megszállt palesztin területekre.
