Szentpéterváron tartja idei csúcstalálkozóját a G8 – a legfejlettebb ipari országok állam- és kormányfőit ezúttal Vlagyimir Putyin látja vendégül. Oroszország csak 1997 óta kap meghívást a G7 összejöveteleire, s most első alkalommal vállalhatta a házigazda szerepét. Észak Velencéje – az orosz elnök szülővárosa – rendkívüli biztonsági intézkedések közepette készül a vasárnap kezdődő csúcsra. Az orosz szolgálatok semmit nem bíztak a véletlenre, a terrorcselekményre készülő csecsen hadurat, Samil Bászájevet még a találkozó előtt hidegre tették.
Putyin orosz elnök nagyon szeretné, ha sikeresen végződne a csúcstalálkozó, s ezzel mintegy rehabilitálnák a valaha volt szuperhatalmat, amely nukleáris arzenálja, hatalmas természeti kincsei, fellendülőben lévő gazdasága ellenére is nehezen találja a helyét a leggazdagabbak exkluzív klubjában. „Az oroszok arra vágynak, hogy ismerjék el eredményeiket, ismerjék el szuperhatalmi státuszukat – de legalábbis azt, hogy joggal tartoznak a G8 tagjai közé” – idézte az Amerika Hangja Marshal Goldmant, a Harvard egyetem orosz szakértőjét. A Nyolcak csúcsa azonban, figyelmeztetnek sokan, nemcsak Oroszország eredményeire, hanem az orosz demokrácia fogyatékosságaira is ráirányítja a reflektorfényt.
A RIA Novosztyi hírügynökség természetesen a házigazda erényeit sorolja: az orosz növekedés üteme magasabb, mint a többi klubtagé, Míg az Egyesült Államokban a GDP tavaly 3,6, Franciaországban 1,7, Nagy-Britanniában 1,6 százalékkal nőtt, Oroszországban hét százalékkal. Számos európai ország energiabiztonságát az orosz szállítások garantálják, katonai értelemben Oroszország ma is vezető hatalomnak számít, a gazdasági nehézségek ellenére megőrizte nukleáris arzenálját, s változatlanul űrnagyhatalom. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) nem üzemelhetne az orosz utánpótlás-szállítmányok nélkül. Moszkva, írja a Novosztyi, jobban érti a szegény országok problémáit, s jobban érti a muzulmánok gondjait is. Az orosz vezetés a G8-as csúcs előkészítéseképpen a keresztény, muzulmán, zsidó és buddhista vallási vezetőkkel is konzultált, vendégül látta a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k képviselőit is, továbbá ifjúsági fórumot szervez. A Reuters eközben az orosz demokrácia fogyatékosságait szedte csokorba, a politikai hatalom koncentrálását, a független média megrendszabályozását, a lobbicsoportok és alapítványok megregulázását, a Kremlnek nem tetsző oligarcha, Mihail Hodorkovszkij szibériai börtönbüntetését. Washingtonban voltak, akik Bush elnököt a szentpétervári csúcs bojkottálására szólították fel, Bush és Putyin azonban a csúcs előtt, pénteken kétoldalú találkozót is tart. Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a csúcs előtt jelezte, Bush nyilvánosan nem veti fel az orosz demokráciadeficit kérdését, zárt ajtók mögött viszont őszinte beszélgetésre készül Putyinnal. A tanácsadó nem volt hajlandó rossznak minősíteni az orosz-amerikai kapcsolatokat. Washingtonban emlékeztetnek ugyanakkor, hogy Dick Cheney alelnök májusban nagyon is kemény hangú beszédben bírálta Moszkvát, méghozzá egy volt szovjet köztársaság, Litvánia fővárosában, Vilniusban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, nem tart attól, amit korábban többen felvetettek, hogy a csúcs után „lehűlnek” a G7 és Oroszország kapcsolatai.
Az orosz házigazda, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre – „testhezálló” témát állított a G8-as csúcs középpontjába, az energiabiztonság problémáját. Szót ejtenek majd a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyeiről, a terrorizmus elleni küzdelemről, a nagy világjárványok megelőzéséről és az oktatás fontosságáról is. Várhatóan azonban a nemzetközi politika aktuális kérdései uralják a formális és informális megbeszéléseket: az iráni atomprogramról és az észak-koreai rakétaválságról beszélnek majd várhatóan legtöbbet a csúcs résztvevői. Putyin orosz elnök azt szorgalmazza, hogy „energia akciótervet” fogadjanak el a Nyolcak. A tervezet az energiatermelés diverzifikálására szólítana fel, de kétséges, hogy mennyire határozottan áll majd ki a nukleáris energia fokozott alkalmazása mellett. Oroszország azt javasolja, hogy hozzanak létre nemzetközi központokat, amelyek a fejlődő országok számára szükséges nukleáris tüzelőanyag dúsítását ellenőrzött körülmények között végeznék. A csúcsot megelőző Bush-Putyin találkozón a két elnök megvitatja majd, hogyan lehet támogatni a nukleáris energia elterjesztését úgy, hogy közben garantálják: fegyvergyártásra alkalmas technológia nem kerül illetéktelen kezekbe. Washingtonból azt is kilátásba helyezték, hogy még a csúcs előestéjén aláírhatnák azt a kétoldalú megállapodást, melynek nyomán Oroszország bebocsátást nyerne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai közé.
Vlagyimir Putyin pénteken este informális vacsorán látja vendégül Petrodvorecben, a cárok egykori nyári rezidenciájának báltermében a „Heteket”. Jacques Chirac francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Tony Blair brit, Romano Prodi olasz, Koidzumi Dzsunicsiro japán, Stephen Harper kanadai kormányfő és házastársuk vesz részt a nyitóvacsorán. Másnap reggel kezdődnek a munkaértekezletek. A csúcs hétfői napján szokás szerint szélesebb körben folytatódik a tanácskozás: Hu Csin-tao kínai, Thabo Mbeki dél-afrikai, Vicente Fox mexikói, Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök és Manmohan Singh indiai kormányfő csatlakozik az elitklub vezetőihez. Nurszultan Nazarbajev, a FÁK soros elnöke, Dennis Sassou-Nguesso, az Afrikai Unió soros elnöke, Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, Macura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója, és Anders Nordstrom, az Egészségügyi Világszervezet vezetője is meghívást kapott az orosz elnöktől. A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank vezetőit viszont ezúttal kihagyták a vendéglistáról, mondván, a két szervezetet érintő témák nem kerülnek terítékre.
Az oldalt írták: Elekes Éva, Halmai Katalin (Brüsszel)
Keretes cikkek
Nem vár áttörést Brüsszel
Az energiabiztonság és Afrika támogatása – az Európai Unió elsősorban ezen a két területen vár előrelépést a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet hétvégi csúcstalálkozójától. A gázfogyasztása egynegyedét a januári válság óta bizonytalan szállítónak tekintett Oroszországból importáló közösség elsődleges célja, hogy a G8-ak egyetértésre jussanak az energiabiztonságot biztosító elvekről: a piaci alapokon nyugvó, átlátható és stabil jogi szabályozásra, az energiaforrások sokféleségére épülő energiarendszer megteremtéséről. José Manuel Barroso, aki az Európai Bizottság elnökeként teljes jogú tagja a G8-nak, hivatalba lépése óta már nyolc alkalommal találkozott a szentpétervári csúcs házigazdájával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ám mindmáig hiába győzködte partnerét az orosz energiapiac megnyitásának a szükségességéről. Áttörést a szombaton kezdődő csúcstól sem vár Brüsszel, amely már azt is haladásnak tartaná, ha a résztvevők legalább a piacot szabályozó elvekben megállapodnának. Az EU mindvégig következetesen szorgalmazta, hogy a legfejlettebb országok teljesítsék eddigi vállalásaikat és nyújtsanak támogatást Afrika megsegítésére. Barroso most azt javasolta, hogy a G8-ak különítsenek el egy csaknem 3 milliárd eurós alapot a reformok mellett elkötelezett, a korrupció ellen eredményesen küzdő afrikai kormányzatok támogatására.
Kitakarították Szentpétervárt
Luxuskörülményekkel igyekszik majd elkápráztatni vendégeit Vlagyimir Putyin, a találkozót a 300 millió dollárért helyreállított, XVIII. századi Konstantin-palotában rendezik. A palota rendbetételét nagy állami vállalatok szponzorálták. Szándékosan nem Moszkvában, hanem Oroszország második legnagyobb metropolisában, a Nagy Péter alapította Szentpéterváron rendezik a csúcsot. A legeurópaibb orosz város a legjobb arcát igyekszik mutatni a külföldi vendégeknek, az utcákat kitakarították, a hajléktalanokat kitelepítették, az üzletek tulajdonosait felkérték, hogy tegyenek virágot a kirakatokba – írták a Newsweek tudósítói. Mintegy 1500 utcai kioszkot, dohány- és újságosbódét pedig egyszerűen ledózeroltak, mert rontották volna az utcaképet, a tulajdonosokat nem kárpótolták. A szentpétervári G8-as csúcsot ugyanolyan szigorú biztonsági intézkedések közepette tartják meg, mint a korábbiakat. A Konstantin-palota köré légvédelmi rakétákat telepítettek. A palotát öt méter magas fa és szögesdrót kerítéssel vették körül. A levegőben helikopterek cirkálnak. A globalizációellenes tüntetők számára egy stadiont jelöltek ki, a csúcs helyszínétől 25 kilométerre. Az orosz ellenzékiek némelyikét állítólag tartalékos szolgálatra rendelték be. A vonattal és repülőgéppel érkezők közül egy aktivista honlap szerint valamilyen ürüggyel kiszűrik azokat, akik a megmozdulásokra tartanak. A tüntetők át szeretnének vonulni Szentpéterváron, méghozzá az Aurora cirkálóhoz.
Hatan voltak, nyolcan lettek
Még az 1973-74-es első nagy olajválságot követően hívta össze a legfejlettebb államok vezetőit egy informális beszélgetésre, közös gondolkodásra az akkori francia elnök, Valéry Giscard d”Estaing (az EU jobb sorsra érdemes alkotmányának későbbi szülőatyja). 1975-ben a Párizs melletti Rambouillet-i kastélyban tartották az összejövetelt, s a „kandalló mellett” ott ült a német Helmut Schmidt kancellár, Gerald Ford amerikai elnök, a később meggyilkolt olasz kormányfő, Aldo Moro, Harold Wilson brit és Miki Takeo japán miniszterelnök. Egy évvel később heten lettek, mivel az amerikai házigazdák Kanadát is meghívták a következő csúcsra. A Szovjetunió összeomlása után az orosz demokratikus átalakítás ösztönzésének reményében Borisz Jelcint is meghívták a csúcs utáni találkozóra. 1994-től az orosz elnök rendszeresen részt vett a találkozó politikai részén, a G7+Oroszország formulából Bill Clinton felvetésére a három kelet-európai ország NATO-felvételének tudomásul vételét követően lett G8. Tavaly Tony Blair brit kormányfő volt a házigazda, kezdeményezésére a Nyolcak írásban is kötelezettséget vállaltak a fejlődő országok adósságainak elengedésére. A skóciai Gleneaglesben tartott összejövetel nagy hangsúllyal foglalkozott az afrikai kontinens problémáival és a G8-as találkozó felvezetéseként szervezte meg a Live8 monstre koncertet. A G8 tulajdonképpeni kilencedik tagja az Európai Unió, a bizottság elnökét és a soros elnököt 1977 óta brit kezdeményezésre invitálják meg.
