Bódis András, Szőnyi Szilárd, reflektor@hetivalasz.hu
SZIGORÚAN TITKOS VILLATULAJDONOS – ISMERET-LEN EREDETŰ PÉNZBŐL VÁSÁROLT VÍZPARTI TELKET, ÉS KÉSZÜL BELAKNI ÉPÜLŐ VILLÁJÁT ZAMÁRDIBAN MEDGYESSY PÉTER – DERÍTETTE KI A HETI VÁLASZ. A VOLT KORMÁNYFŐ RÁADÁSUL VAGYONNYILATKO-ZATÁBAN NEM TÜNTETTE FEL ÚJ SZERZEMÉNYÉT. AZ ELADÓ: A BALATON-PARTI ÜDÜLŐ- ÉS KEMPING-CÉGEK ELŐZŐ CIKLUSBELI PRIVATIZÁCIÓJÁNAK GYŐZTESE, AZ SCD HOLDING. Folyt.
„A politikusok feladata, hogy a jog és az erkölcs időnként egymást nem fedő követelményei közül mindig a szigorúbbhoz igazodjanak. (…) Fontos, hogy elkerüljünk minden olyan helyzetet, amelyben a politika és az üzleti világ meg nem engedhető kapcsolatának lehetősége vetődik fel” – jelentette ki 2003 februárjában Medgyessy Péter. Akkortájt az volt a látszat – és a valóság -, hogy a Kiss Elemér nevét viselő ügyvédi iroda több állami vállalattól is megbízást kapott. A kancelláriaminiszter tehát nem felelt meg a kormányfő mércéjének, ezért lemondásba menekült.
Bár Medgyessy 2004 augusztusa óta nem miniszterelnök, mindmáig közszereplő. Országgyűlési mandátumát a ciklus végéig megtartotta, s lassan két éve, hogy utazó nagykövetként nemzetközi missziókat vezet. A kampány elején ugyan azt nyilatkozta lapunknak, „korlátozottan fog élni” az MSZP melletti szimpátiamegnyilvánulásokkal (Heti Válasz, 2006. február 2.), mégis fel-feltűnt a szocialista párt tribünjein. Aztán a választások második fordulója előtt három nappal Medgyessyt a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. igazgatósági tagjává választották. A magánszektorban ekkorra már tetszetős sikereket ért el: a budai Fotex Plázába bejegyzett tanácsadó cége, az M. P. Europa Kft. nettó árbevétele 2005-ben közel 140 millió forint volt, melyből osztalék címén 102,5 milliót emelhetett ki a nagykövet. Emellett ugyancsak tavaly Medgyessy hozzájutott egy, a Tihanyi-öbölre és a naplemente szokásos útvonalára nyíló vízparti ingatlanhoz a Balaton déli oldalán. Ám a volt miniszterelnök nem felel meg a Kiss Elemérre kötelező mércének, hiszen idei záró vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel az M. P. Europából származó osztalékjövedelmét, a Zamárdi határában fekvő telkét és a mintegy 200 négyzetméteres alapra épülő, a második szintnél „járó” nyaralóját.
FOGHÍJAS VAGYONNYILATKOZAT
A siófoki Körzeti Földhivatal nyilvántartása szerint Medgyessy Péter és hitvese, Csaplár Katalin 2005. augusztus 19. óta fele-fele arányban tulajdonosa a korábban kempingoldalnyúlványként ismert, tavaly augusztus 1-jén három részre parcellázott zamárdi vízpartszakasz középső, 1550 négyzetméteres telkének. Az ingatlanforgalmazók szerint a Balatonon épp az ilyesfajta, tihanyi – esetleg badacsonyi – panorámát nyújtó területek a legértékesebbek. A Zamárdiban működő Balaton Ma ingatlaniroda megkeresésünkre legalább 70 millió forintra becsülte a Medgyessy család tulajdonában lévő telekhez hasonló ingatlanok árát. A településen ugyanakkor a közelmúltban cserélt gazdát egy szintén másfél ezer négyzetméteres telek – potom 120 millió forintért.
Míg Tihanyban tavaly 545 és 720 ezer forint közötti négyzetméterenkénti áron kínáltak új építésű luxusapartmanokat, a Tihanyi-öbölre néző, déli parti házak négyzetméteréért a szakemberek szerint ma 7-800 ezer forintot is el lehet kérni. Vagyis a Medgyessy-telek és az épülőfélben lévő, kétemeletes villa legmagasabb piaci értéke akár a 300 millió forintot is meghaladhatja. Medgyessyék egyik telekszomszédja azt állítja: a három ház felépítése „projektformában valósul meg”, vagyis a volt miniszterelnök készen vette/ veszi leendő nyaralóját az eladó-kivitelezőtől – és nem volt módja takarékoskodni azzal, hogy maga tervezteti és építteti fel új hajlékát.
Egyfelől tehát tény: Medgyessy foghíjasan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, ráadásul az eltitkolt tétel piaci értéke – házzal együtt – meghaladhatja az elmúlt években általa megtakarított 205-225 millió forintot (lásd táblázatunkat). Miután 2005-ről 2006-ra nem csökkentek a politikus befektetési jegyekbe, állampapírokba, takarékbetétbe, biztosításokba utalt megtakarításai, nincs is nyoma, hogy a nagykövet milyen pénzt fordított a ház és a telek felének megvásárlására. (Csaplár Katalin vagyongyarapodásának részletei legálisan titkosak, hiszen a miniszterelnöknék nem kötelesek a nyilvánosság elé tárni nyilatkozatukat.)
Kézenfekvő lenne, ha a volt kormányfő az M. P. Europa Kft.-ből származó osztalékjövedelmét tüntetné fel forrásként, ám – mint írtuk – ez sem szerepel a vagyonnyilatkozatban, ráadásul a telek nem a 2005-ös üzleti év lezárása után, hanem tavaly nyáron került a nevére. E-mailben feltett kérdéseinkre – miért hiányosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, illetve milyen tevékenységből származott az a közel 140 millió forint, ami nettó árbevételként szerepel a cége 2005-ös mérlegében? – Medgyessy Péter nem felelt. Munkatársa útján ugyanakkor postafordultával jelezte: „szabadsága után szívesen válaszol kellemes és kellemetlenkedő kérdésekre egyaránt”.
Eddig az ingatlan vevőjéről szóltunk, pedig az eladó kiléte sem érdektelen. A földhivatal az érintett telek esetében három egymást követő adásvételt jegyzett be egyazon napra, 2005. augusztus 19-re. A Siotuor Rt.-ről először az idegenforgalmi társaság anyacégére (pontosabban: az anyacég anyacégére), az SCD Group Management Kft.-re szállt a tulajdonjog. Majd az SCD jogi képviselője, Tomcsányi Tamás ügyvédi irodája következett, hogy végül Medgyessyékhez kerülhessen a frissen parcellázott vízpart. „Megvolt az oka, hogy mielőtt az ingatlan az SCD Kft.-től Medgyessy Péterre szállt, a telek átmenetileg az irodám nevére volt bejegyezve, ám nincs semmi rendkívüli a háttérben” – hűtötte le érdeklődésünket Tomcsányi. Az ügyvédi titoktartásra hivatkozva azt a talányt sem oldotta fel, hogy rövidke idő alatt miért cserélt háromszor is gazdát a 3509/4. helyrajzi számú ingatlan.
PRIVATIZÁCIÓS HATÁS?
A kifürkészhetetlen hátterű SCD-csoport (lásd keretes írásunkat) 2004 nyarán, Medgyessy Péter kormányfői periódusa alatt vehette meg a déli part kemping- és szállodaipari nagyvállalatát, a Siotourt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től. Egy évvel korábban ugyancsak Medgyessy avatta fel az SCD referenciaberuházásaként emlegetett – később a Leisztinger Tamás-féle Hunguest szállodaláncba olvasztott – tapolcai Pelion Hotelt. Mindazonáltal túlzás volna csípőből MSZP közeli társaságnak nevezni az SCD-t. A 3,12 milliárd forintos Siotour-bevásárlás után egy évvel a cég további 4,04 milliárdot fizetett a Veszprém Megyei Önkormányzatnak az északi parti testvérvállalatért, a Balatontourist Rt.-ért, majd a Zalatour Kft.-ért cserébe a jobboldali vezetésű Zala Megyei Önkormányzatnak is jutott 1,23 milliárd forint. Mára tehát kis túlzással a fél Balaton-part – és ezzel együtt a térség fejlesztésének kvázi monopoljoga – az SCD kezébe került.
„Nem azért vettük meg a Balatontouristot, a Zalatourt és a Siotourt, hogy a társaságok tulajdonában lévő területeket feldarabolva továbbadjuk, hiszen ezek az ingatlanok csak egyben tartva értékes fejlesztési területek. Az SCD az idegenforgalmi cégek átvételekor garanciát vállalt a kempingek fejlesztésére, illetve arra, hogy tulajdonjogukat nem idegeníti el” – mondta lapunknak Elkán Péter, az SCD Holding kommunikációs igazgatója. Közbevetésünkre – Medgyessy és két szomszédja éppen egy volt kempingdarabhoz jutott hozzá – Elkán leszögezte: fejlesztési célokra nem alkalmas, nem közvetlenül a vízparton lévő ingatlanok, táborhelyek értékesítését nem zárja ki az SCD-csoport. A cég jogi képviselője, Tomcsányi Tamás is megerősítette lapunknak, hogy a kempingek esetében az SCD-t vagyonmegőrzési kötelezettség terheli, ám mint mondta, vannak a birtokukban más jellegű ingatlanok, amelyek eladása szóba jöhet. „Medgyessy Péter egy vevőnk a sok közül” – érvelt az ügyvéd, és emlékeztetett: az SCD nemrég 218 apartmant épített Siófokon, melynek többsége már gazdára talált.
Tomcsányiék állításaival szemben viszont minden jel arra utal, hogy Medgyessy, illetve két zamárdi szomszédja korántsem egy a sok közül. Egyfelől: a jelenlegi utazó nagykövet 1998 decemberétől egy éven át felügyelőbizottsági tag volt a Siotour Rt.-ben, vagyis idejekorán szert tehetett némi helyismeretre a déli parton. Másrészt a Medgyessy-birtok kifejezetten alkalmas a fejlesztésre (mint írtuk, éppen fejlesztés alatt áll), ráadásul közvetlenül a vízparton fekszik. Továbbá: az SCD balatoni értékesítési gyakorlatától idegen, hogy nem lakást, hanem teljes projektet (telket és a ráépülő házat) származtat tovább a vevőnek.
JÖN AZ APEH?
A logika azt diktálja, hogy ha Medgyessy ilyen különleges lehetőséghez juthatott, két szomszédjának ugyancsak szerepelnie kell az SCD virtuális VIP-listáján. S valóban: egyikük az a Tamási András (és neje), akit – a cégbírósági iratok szerint – M&E Lízing Zrt. nevű cégén keresztül szerződéses kapcsolat fűz az SCD-csoporthoz. „Az SCD tulajdonosaival baráti viszonyban vagyunk” – válaszolt a kötődés mélységét firtató kérdésünkre Tamási. Ugyanakkor a Medgyessy családdal nincs kapcsolatunk – szögezte le, hozzátéve: nem közös beruházásban épülnek a házaik, igaz, mindhárom építkezést az SCD koordinálja. (Miután jelenleg egy kerítés öleli körül a három épülő villát, a „közös beruházás” kifejezés sem tűnik túlzásnak – A szerk.)
Medgyessy túloldali telekszomszédja pedig – a Zamárdiban terjedő pletykával szemben – nem a rendszerváltozás előtti utolsó miniszterelnök, Németh Miklós, hanem annak névrokona, az OTP-SCD Lízing Zrt. igazgatósági tagja. „Nem ismerem Medgyessy Pétert, következésképpen nem volt és nincs is kapcsolatom vele” – igazította el lapunkat a ki kinek a kije kérdésben Németh. Majd egyértelművé tette: az ingatlant piaci áron vásárolta, az építkezés pedig projektformában valósul meg. Egyébként – folytatta – a telek tulajdonosa azelőtt kereste meg az értékesítés szándékával, hogy az OTP Bank beszállt volna az SCD lízingcégébe, illetve hogy őt igazgatósági taggá jelölték volna az OTP-SCD Lízing Zrt.-ben.
Miután Medgyessy Péter nem válaszolt a telekvásárlási szokásait firtató kérdéseinkre, csak feltételezhető, hogy Tamási Andráshoz és Németh Miklóshoz hasonlóan őt is a telek tulajdonosa, az SCD kereste meg az értékesítés szándékával. A rezümé így a következő: Medgyessy eltitkolta a nyilvánosság elől, hogy a legexkluzívabb balatoni telkek tulajdonosaként ismert SCD felkínálkozása után 2005 augusztusában – ismeretlen eredetű pénzből – nagy értékű ingatlanvásárlásra szánta el magát.
„Nincs jogkövetkezménye, ha egy volt képviselő vagyonnyilatkozatában elmulasztja feltüntetni egy ingatlanát. Ha észleli a hibát, kijavíthatja” – igazította el lapunkat Géczi József Alajos. A parlament mentelmi bizottságának szocialista elnöke szerint a legnagyobb szankció ezért a nyilvánosság, hiszen a lebukás legalábbis kellemetlen. „Nem beszélve arról, hogy az APEH az eset nyilvánosságra kerülése után akár vizsgálatot is indíthat” – tette hozzá.
LOBBIZÁSBAN UTAZIK
Medgyessy Péter első utazó nagyköveti útja 2004 októberében Monacóba, legutóbbi pedig márciusban Moszkvába vezetett. A kettő közt a politikus kéttucatnyi külföldi látogatást bonyolított le Luxemburgban, Olaszországban, Bulgáriában, Belgiumban; többször járt Párizsban, ahol megnyitotta a magyar gazdasági évet, s utóbb az 56-os évforduló franciaországi megünnepléséhez kért támogatást. Az Egyesült Államokban magyarországi befektetésekért lobbizott, de ellátogatott Mexikóba is, ahol felvetődött: ha a latin-amerikai állam segítene Magyarországnak bejutnia az Északamerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás országai közé, mi ugródeszkát kínálhatnánk Mexikónak az Európai Unió felé.
Nem mindennapi élmény lehetett, amikor a szocialista politikus 1956-ról beszélt kanadai magyaroknak – ami után felkereste Peter Munkot, a TriGránit Fejlesztési Zrt. társtulajdonosát is. Medgyessy Péter itthonról segédkezett egy indiai szoftverbázis létrehozatalában, Kínában pedig a Budapest- Sanghaj légijárat lehetőségéről tárgyalt, és a magyar cégek útját egyengette a 2010-es sanghaji világkiállításra. „Mivel Kína tekintélyelvű állam, sokat lendíthet a kapcsolatokon, ha folyamatosan tartunk magas szintű kétoldalú tárgyalásokat” – magyarázta a kapcsolat fontosságát, ám kínai lobbizására némi árnyék is vetült. Még a Népszabadság figyelmét sem kerülte el, hogy Medgyessy egy olyan magyar-kínai vegyesvállalat létrejöttét támogatta, mely végzetes konkurenciát jelenthet a hungarikumként számon tartott libamájat előállító hazai cégeknek.
A politikus utazó tevékenységéért fizetést nem kap, ám iroda jár neki a Miniszterelnöki Hivatalban – Medgyessy tehát idén 80 millió forinttal gazdálkodhat. Emellett felvetődött, hogy Gyurcsány Ferenc – a többi volt kormányfővel egyetemben – megteszi tanácsadójának: a megállapodás eddig Horn Gyulával jött létre, ám a kancellária szerint a miniszterelnök a többiekkel még egyeztetni szándékozik. A Népszabadság tudni véli, hogy a politikus a választások előtt nagyköveti megbízatásának felfüggesztését kérte a kormánytól, amelyet az eredmény ismeretében visszavont, és ugyanez a lap adta hírül Medgyessy szándékát, hogy Járai Zsigmond után szíves örömest lenne a jegybank elnöke.
AZ SCD HOLDING ÉS AKI MÖGÖTTE VAN
Háromnegyed éve a cég vezetésének többségi tulajdonába került az addig inkognitóban tevékenykedő SCD Group Management Kft., a 23 leányvállalatot működtető holding csúcsszerve. A postafiókcégként létező londoni SCD (UK) Ltd.-től Jászai Gellért igazgatósági, Bajka Zoltán felügyelőbizottsági elnök és Tomcsányi Gábor vezérigazgató is üzletrészt vásárolt, így a „brit” társaság befolyása a kft.-ben 100-ról 19 százalékra csökkent. A Figyelő és a HVG a Hollandiában bejegyzett, izraeli érdekeltségű Plaza Centerst, a Danubius-csoportot és a Hunguest szállodaláncot ellenőrző, MSZP közeli Leisztinger Tamást nevezte meg az SCD (UK) lehetséges szponzoraként, ám bizonyítást egyik tipp sem nyert. A legtöbb szál talán Leisztingerhez vezet: az SCD által felhúzott tapolcai, büki és hajdúszoboszlói gyógyszállók Hunguest márkanév alatt működnek, mi több, az SCD XII. kerületi, Csörsz utcai főhadiszállásán található Havasi Ügyvédi Iroda névadója, Havasi József több Hunguest-érdekeltség felügyelőbizottságában megfordult.
A turisztikai, kereskedelmi (Interfruct) és építőipari (Pannon-Team) frontokon előretörő SCD-t ma már Jászai Gellért neve fémjelzi – és a cégcsoport a pártoktól egyenlő távolságra igyekszik maradni. Tavaly márciusban, majd idén februárban például a négy parlamenti párt egy-egy képviselője közös törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, hogy a balatoni kempingek nyolcszázalékos beépíthetőségének mértékét 25-re emeljék. Az indítványt eddig nem tárgyalták – Elkán Péter, az SCD Holding kommunikációs igazgatója szerint korábban a választások, most a kormányalakítás miatt nem juthat rá figyelem. A tervezet egyik tavalyi benyújtója, a fideszes Gruber Attila ugyanakkor lapunknak sejtetni engedte, hogy létezhetnek ellenérdekeltek – azon cégek, amelyek szintén balatoni ingatlanforgalmazásban utaznak -, ám úgy vélekedett, nem az ő kezüket kell keresni a javaslat elhúzódása mögött.
Korábban a sajtó az SCD-t nevezte meg a törvényjavaslat haszonélvezőjeként, és a HVG-nek Gruber el is ismerte, hogy a módosítás mögött többek között az SCD „korrekt, nyílt lobbitevékenysége” áll. „Emellett lényeges a felismerés, hogy míg a kempingezés iránt csökken a kereslet, egyre felkapottabbak a magas színvonalú szálláshelyek, ám ezek kialakítása érdekében növelni kell a beépítés mértékét” – mondta lapunknak a politikus. Nyilatkozataiban a cég is egyértelművé teszi, hogy szívén viseli a javaslat sorsát, ám Elkán hangsúlyozza: a nagyobb beépíthetőség rajtuk kívül az érintett települések, így az egész a balatoni térség hasznára válik. „Befektetőként az SCD-nek nem feladata a közvetlen lobbitevékenység – arra ott vannak a szakmai szervezetek, mint például a Balatoni Fejlesztési Tanács vagy az önkormányzatok. Mi másfél évtizedben gondolkodunk, így néhány hónapnyi várakozás beleférhet az életünkbe” – nyilatkozta Elkán Péter.
Az SCD nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a birtokában lévő 177 hektárnyi területen százmilliárd forintos beruházással újraélessze a balatoni turizmust. A tulajdonában álló 23 kemping területén lesz luxusszálló, konferencia-, wellness-, családi és gyermekbarát hotel, szórakoztató-központ és jachtkikötő – a terveket azonban hétpecsétes titokként kezelik, és legkorábban szeptemberben állnak velük a nyilvánosság elé.
Lapzárta után
Kérdéseinket június 28-án továbbítottuk Medgyessy Péternek. A volt kormányfő érdemben nem reagált, ám július 3-án a következő levelet küldte Szili Katalin házelnöknek: „Vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért. Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg, amelyet csak ez év június 8-án fizettem ki. Kérem, 2006. május 17-ei vagyonnyilatkozatom ilyen értelmű korrekcióját tudomásul venni szíveskedjék.” (A telek és az épülő villa becsült ára ugyanakkor jóval meghaladja a fenti összeget, ráadásul a politikus vagyonnyilatkozatában a tartozások rovat valamennyi sorát vízszintes vonallal kihúzta – A szerk.)
