Szentpétervár készül a „Nyolcak” találkozójára: csinosítják az utcák burkolatát, új megállókkal könnyítik a tömegközlekedést, szökőkutakat létesítenek. Az általános tisztogatás nemcsak az utcákat és udvarokat érinti: a rendfenntartó erők legfontosabb feladata most a különféle szélsőségesek és terroristák semlegesítése.
„Mad Croud”, – vagyis őrült tömeg; így nevezi magát az egyik neonáci csoport, mely elég sok fejfájást okozott az utóbbi években az orosz északi főváros lakóinak és vendégeinek. Számlájukat több száz verés és jópár gyilkosság „gyarapítja” – úgy tartják, hogy az utóbbi években megölt ázsiai és afrikai személyek is mind az ő áldozataik voltak.
A csoport tagja a razzia soránA csoport kb 10 tagját húszéves fiatalok alkották, vezérük bizonyos Dmitrij Borovikov volt. Őt egy razzia során érte a halál ez év májusában: egy rendőr lelőtte. A többieket letartóztatták. Kilétükről némileg tagjaik felvett neve is árulkodik: Ariec, vagy Marduk – ez utóbbi egy gonosz varázsló neve a kereszténység előtti mitológiából. Ahogy a „Titkos tanácsadó” nevű lap írja, melynek munkatársai először foglalkoztak az „őrültekkel”, – anyagot gyűjtöttek róluk és azt átadták a rendőrségnek – a csapat ideológiáját egyfajta keverék képezi, melyet pogány, rasszista, náci és nekrofil elemekből állítottak össze. Fő csatakiáltásuk elég egyszerűen hangzott: „Öld meg, öld meg, öld meg!”.
Úgy tartják, a neonácik csoportjai 2000 körül alakultak Szentpétervárott. Miután az elsőt elkapták és elítélték, a többi jobbnak látta, ha a hangos akciók helyett inkább a földalatti működést választja. A brutális verésekhez és gyilkosságokhoz tetszetős ideológiát választottak: „az ellenségnek nincs neme, az ellenségnek nincs kora”. Vagyis mindegy, hogy gyerek, nő vagy idős ember.
A külföldieken kívül helyi lakosokat is megöltek: 2003-ban lelőtték Nyikolaj Girenko professzort, aki a neonáci és szélsőséges mozgalmak szakavatott ismerője volt, és gyakran felkértek a bírósági tárgyalásokon szakvéleményezésre; ez lett a veszte.
Orosz neonáci csoportAz „Őrültek” tavaly újabb, igen veszélyes taggal taggal gyarapodtak: Maljugin, becenevén Harcos zsoldosként Csecsenföldön szolgált, mint mesterlövész. A katonai pályát botrányok közepette kellett hátrahagynia, „vad nacionalista nézetei” miatt. Ami azt illeti, radikalizmusa még a csapat több tagját is megijesztette – ő már az igazi terrorizmus terveit dédelgette. Egyik fő gondolatmenete nagyjából így festett: a csecsen gerillák nagyszerűen elbánnak az orosz katonákkal, ezért ideiglenesen (persze aztán mindet likvidálni kell) össze kell fogni velük, annál is inkább, mert rengeteg fegyverük van.
Egy idő után úgy vélte, szükséges, hogy valami terrorakcióval a nemzetközi média vezető hírei közé kerüljön, ahogy ezt a sahidok is teszik. Már eltervezte, hogy egy magára szerelt öv-bombával öngyilkos merényletet követ el a „Nyolcak” találkozója idején.
Amikor Maljugint letartóztatták, trotilt találtak nála. A csoport többi tagjaitól pedig fegyvereket, és rendőrségi hullámhosszon működő lehallgató-készülékeket koboztak el. Az újságok arról is beszámoltak, hogy ritulis összejöveteleiken Putyin-portrékat égettek el, és a hatalom megszerzéséről álmodoztak.
„Némely kollégánk és a szentpétervári lakosok hitetlenkednek, mikor ilyesmiről hallanak” – írja a „Titkos tanácsadó”. A világ azonban nem mindig olyan, amilyennek elképzeljük.” A kiválasztottság és az „igazi árja”-komplexus végül is ahhoz vezetett a Borovikov-féle bandában, hogy elkezdődött a tisztogatást saját soraik között; igyekeztek megszabadulni azoktól, akik nem feleltek meg a „tiszta árja” követelménynek. Az egyik tagról kiderült, hogy zsidó származású, egy másik pedig azt hangoztatta hogy nem kell embereket ölni – ezzel „árjához méltatlan” gyengeségről tett tanúbizonyságot. A vezér mindkettőjüket lelőtte a többi tag jelenlétében. Amikor letartóztatták őket és Borovikov is meghalt a razzia során, Szentpétervár polgármestere azt nyilatkozat, hogy az egész ügy szálai Moszkvába vezetnek; vagyis hogy igazából onnét irányítják a neonáci mozgalmakat. Mindenesetre tény, hogy az orosz fővárosban létezik egy „Orosz akarat” nevű szervezet, mellyel az „Őrültek” kapcsolatban álltak.
Az „Orosz akarat” a sajtó behatárolása szerint „szélsőséges központi szervezet”. Honlapjáról könnyen informálódni lehet az összes többi ilyen jellegű csoport tevékenységéről. Még azt is elolvashattam az egyik ilyen honlapon, hogyan halt meg Dmitrij Borovikov. Úgy van beállítva, mint az orosz nemzeti-felszabadító mozgalom hős élharcosa, aki pogány körökből jött 16 évvel ezelőtt; hogy demonstratív kivégzésével a hatalom az erejét fitogtatta és a többieket akarta megfélemlíteni.
Az „Őrültek” bandájának a felszámolása után megszaporodtak az orosz fasizmus témájával kapcsolatos nyilatkozatok. Egyesek szerint ilyen nem is létezik, és hogy ezt a kifejezést szándékosan próbálják elültetni a köztudatban Oroszország lejáratása céljából. Mások úgy vélik, hogy orosz fasizmus, mint tömegjelenség valóban nem létezik, de vitathatatlan, hogy a fiatalok egy részénél megjelennek fasiszta és náci megnyilvánulások.
Kétségkívűl ez utóbbiak járnak közelebb az igazsághoz. Azt gondolom, még az „Őrültek” hatástalanítása után sem várható, hogy a náci jelenségek teljesen eltűnnek az orosz városokból. Nemcsak azért, mert az ilyen jellegű honlapok szabadon hirdethetik nézeteiket, és a fiatalok jelentős hányada elégedetlen társadalmi és szociális helyzetével; felhívnám a figyelmet az „Őrültek” és hozzájuk hasonló csoportok kereszténységellenes filozófiájára. A pogány mitológia, a varázslók, valkűrök és társainak kultusza úgy tűnik, igen erős a fiatalok körében. Ehhez társul még a kereszténység és annak jelképeinek nyílt bemocskolása is – ez kiolvasható a tetoválásokból, plakátokból és zeneszövegekből. Az egyik cikk szerint az „Őrültek” által hallgatott zenék lényege nagyjából így sűríthető össze: „Oroszország,boszorkányok, varázslók, pörköljük meg Krisztus szakállát, erőszakoljuk meg Szűz Máriát, magasba emeljük kardjainkat és mindenkit megölünk, kiszívjuk a vérüket”.
Ilyen szövegezésű nótákat lehet hallani némelyik szentpétervári rock-klubban, vagy akár megvenni CD-n vagy kazettán bármelyik zeneműboltban. A kormány és a társadalom nem szól ebbe bele. Így hát hiába bizonyos csoportok felszámolása, az ember- és kereszténységellenes eszmékhez megmaradt a táptalaj – ami várhatóan a radikalizmus és terrorizmus további fejlődéséhez vezet majd.
Vagyim Arisztov
